Puskás Bálint Zoltán szerint hazudnak, akik azt állítják, hogy az alkotmánybíróság egy korábbi döntése miatt nem vonhatták be a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) Alexandra Măceşanu lokalizálásába, ami esetleg megmenthette volna az elrabolt tinédzser életét.

Az elmúlt napokban többen is utaltak arra, hogy a július 24-én elrabolt olténiai kislányt azért nem tudták időben lokalizálni, mert az 112-őt működtető Különleges Távközlési Szolgálat (STS) műszaki felszereltsége hiányos, az alkotmánybíróság pedig alkotmányellenesnek nyilvánította a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a legfőbb ügyészség közötti – csaknem tíz éven át titokban működő – paktumot, és szintén egy alkotmánybírósági döntés értelmében a SRI nem is vehet részt bűnvádi eljárásokban.

A volt alkotmánybíró felidézte, hogy a napokban sokat emlegetett 2016/51-es alkotmánybírósági határozat – amelynek elfogadásakor még maga is a taláros testület tagja volt – a lehallgatásokról szól, és lényegében azt mondja ki, hogy alkotmányellenes az a törvényszöveg, amely lehetővé teszi más, meg nem határozott állami szervek – köztük a SRI – bevonását a bűncselekmények kivizsgálásába. „Azért alkotmányellenes, mert a bírált norma nem átlátható, nem precíz, és nem konkrét. Ez a döntés azonban nem vonatkozik a biztonsági szolgálatokra” – mutatott rá Puskás Bálint Zoltán a Bukaresti Rádió adásában. Értékelése szerint az alkotmánybíróság nem tiltotta meg, hogy egy telefonáló földrajzi helyzetének meghatározásába bevonjanak bármilyen más intézményt, beleértve a titkosszolgálatot is.

„Itt arról van szó, hogy meg kellett volna határozni egy telefonáló tartózkodási helyét. Ha az illető szolgálat (STS – szerk. megj.) nem rendelkezett a szükséges felszereléssel, segítséget kérhetett volna, illetve kötelessége is lett volna segítséget kérni bármilyen más állami szervtől, amely képes lett volna lokalizálni az életveszélyben lévő kislányt” – hangsúlyozta a jogász, aki szerint ilyen esetekben a SRI köteles együttműködni a rendőrséggel paktumok hiányában is, mindössze a törvény szabta feladatköréből adódóan. Alexandra Măceşanu lokalizálásakor „nem volt szó bűnügyi kivizsgálásról, nem volt szó lehallgatásról. Mulasztásról van szó, és az érintettek próbálnak kibújni a felelősség alól” – összegezte a volt alkotmánybíró.

Puskás Bálint szerint a carali ügy megmutatta, hogy „az államhatalmi szervek eltűntek a láthatárról”. Ugyanakkor „a legnagyobb probléma az, hogy soha nem az okokat akarjuk megismerni, hanem a következményekre próbálunk ráépíteni népszerűséghajhász narratívákat” – vélekedett, hozzátéve, hogy a megállapítás nemcsak a politikai, hanem általában az állami intézményekre érvényes, márpedig „tükörbe nézés nélkül lehetetlen a problémákat feltérképezni és kezelni”.

„Az alkotmánybíróság tartotta fenn Romániában a jogállamiságot”

A carali ügy kezelését is meghatározta az igazságügyi reformok kapcsán kialakult megosztottság, illetve felerősödtek az alkotmánybíróságot érő bírálatok. Puskás Bálint utalt arra, hogy a kritikák egy része felületességgel, másik része hideg számítással magyarázható. Az előbbire példaként hozta fel a taláros testület legutóbbi nagy visszhangot kiváltó döntését, amellyel visszadobta a parlamentnek a büntetőjogi törvénykezés módosításait.

„Az alkotmánybíróság nem tárgyalta érdemben a módosításokat, csupán azt állapította meg, hogy a törvényhozási eljárás során nem tartották tiszteletben az eljárási szabályokat. Mégis sokan azt mondták, hogy általában a módosítások alkotmányellenesek. Sok ilyen eset van. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy az alkotmánybíróság nem tévedhet. Az alkotmánybíróság pontosan olyan romániai intézmény, mint bármelyik másik: az elnöki hivatal, a parlament, a rendőrség stb. Léteznek politikai szimpátiák is, ezt is elismerem, tehát lehetnek tévedések – szándékosak vagy akaratlanok. Ennek ellenére merem állítani, hogy az elmúlt 15-20 évben az alkotmánybíróság volt az, amely megvédte a demokráciát, és fenntartotta Romániában a jogállamiságot” – értékelte a volt alkotmánybíró, aki szerint a jelenlegi közhangulatban a taláros testület egyre nehezebben tudja ellátni az említett szerepet. Kitért arra, hogy az utóbbi időben nemcsak nyíltan megkérdőjelezik az alkotmánybíróság döntéseit, hanem „bizonyos fenyegetések is elhangzanak”.

„Az alkotmánybíróság tagjai is emberek, meg lehet őket félemlíteni, nyomás alatt lehet őket tartani. Ha a döntéseiket befolyásolja a félelem vagy a közhangulatnak való megfelelés, az tovább mélyítheti az amúgy is egyre inkább megkérdőjelezhető jogállamiság válságát” – mutatott rá Puskás Bálint. Kérdésünkre válaszolva elmondta: a jelenlegi közhangulat egyáltalán nem kedvez annak, hogy elinduljon egy tisztázódási folyamat, amelynek végén az igazságszolgáltatás és általában az állam különböző szervei elfoglalják az alkotmányban nekik kijelölt helyet, és ellássák azt a feladatot, amelyet az alaptörvény számukra előír. Borúlátásának oka, hogy megítélése szerint az intézmények élén álló politikusok vagy az azokat uraló politikai csoportok kizárólag a saját rövidtávú érdekeiket tartják szem előtt. „Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de a román jogállamiság az elkövetkező években is erősen megkérdőjelezhető lesz, ha egyáltalán beszélhetünk majd jogállamiságról” – összegezte a volt alkotmánybíró.