A romániai gyerekek 95 százaléka tanul legalább két idegen nyelvet. A lista élén Luxemburg áll, a legvégén pedig Magyarország – derült ki az Eurostat felméréséből. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala csütörtökön tette közzé a 2017-re vonatkozó adatokat, az Európai nyelvek napján.

Az adatokból kiderül: arányaiban a legtöbben Luxemburgban tanulnak legalább két idegen nyelvet a 11 és 16 év közötti diákok. Őket követik a finnek 99 százalékkal, az olaszok 97-tel, Görögország 96 százalékkal, majd következik Románia 95 százalékkal Málta és Észtország társaságában.

A százalékok a belgiumi flamandoknál oszlanak meg egyenlően, itt a diákoknak tehát fele tanul legalább két idegen nyelvet, ennél kisebb arányban pedig már csak 7 országban: Spanyolország (46 százalék), Németország (36 százalék), Szlovénia (35 százalék), Bulgária (15 százalék), Írország (11 százalék), Ausztria (8 százalék) és végül Magyarország, 6 százalékkal.

A nem EU-s tagállamok közül Lichtensteinben 100 százalékos az arány, Izlandon 98, Norvégiában pedig 68. A felsorolásból hiányzik egyébként az Egyesült Királyság és a teljes Belgium, összehasonlítható adatok híján.

Az angol vezet

A közzétett statisztikai adatokból az is kiderül, hogy melyek a legnépszerűbb nyelvek: az angol természetesen vezet, 97,9 százalékkal, a francia jócskán lemaradva 33,4 százalékos arányban van jelen, a németet 23,3 százaléknak oktatják, a spanyolt 16,9-nek. Az orosz is megjelenik a listán 2,5 százalékkal és az olasz, 1,3-mal.

A lista éléről a végére

Bár az oktatási adatok szerint Románia diákjainak 95 százaléka tanul két idegen nyelvet, ez nem jelenti azt, hogy a lakossági felmérések szerint ez sok eredménnyel járna. Egy másik felmérésből kiderül ugyanis, hogy a romániai lakosok 64,2 százaléka csak anyanyelvén tud, 24,7 százaléka beszél egy idegen nyelvet, 10,2 százalék kettőt, 0,9 hármat vagy többet. Ennél rosszabb eredmény már csak az Egyesült Királyságban van – 65,4 százalék.

Magyarország sem áll sokkal jobban: itt 57,6 százalék tud kizárólag magyarul, 28,6 egy idegen nyelven, 11,1 százalék kettőt ismer, 2,7 százalék hármat vagy többet.

Az EU-s átlag szerint az emberek 35,3 százaléka csak az anyanyelvét ismeri, 35,2 százalék egy idegen nyelvet beszél, 21 százalék kettőt, 8,4 hármat vagy többet. A legjobban Svédország áll, itt az arányok 3,4 százalék, 45,9 százalék, 31, 7 és 19 százalék.

Szükségünk van az idegen nyelvekre

Egy 2018-as, szintén Eurostat-felmérés jól mutatja, hogy – túl a nyelvismeret önmagában való értékén – miért is van szükségünk az idegen nyelvek elsajátítására. Ebből kiderül ugyanis, hogy EU-s átlagban az emberek 73 százalékának van külföldi tapasztalata, tanult, képzésen vett részt vagy dolgozott már más országban.

A lista élén Horvátország áll 87 százalékkal, őket követi Portugália, Málta, Görögország közeli arányokkal. Az EU-s átlag közelében vannak olyan országok, mint Németország és Franciaország, de Románia is 73 százalékkal jelenik meg, Magyarország pedig 74-gyel, az Egyesült Királysággal együtt. A lista végén Luxemburg állt, Lettország 57-tel, Ciprus 61-gyel, Bulgária 63-mal.

A külföldi tartózkodás pozitív eredményei között legtöbben a nyelvismeretek gazdagodását említették meg, 57 százalék, ez ráadásul minden országban legalább az emberek felénél számított (Luxeumburg kivételével).