A román társadalom transznemű vagy interszexuális elnököt fogadna el a legkisebb arányban, de az európai átlaghoz képest a nőknek is jóval kevesebb esélyük lenne a legmagasabb pozíció betöltésére.

Az Eurostat friss felmérése azt vizsgálta meg, hogy a különböző kisebbségekhez miként viszonyulnak a különböző országok. Mint azt megállapítják: 2015 óta nőtt a többségtől eltérő vallásúak, a transzneműek, a kisebbségi etnikumúak, a meleg, leszbikus és biszexuális személyek elfogadottsága, amikor a legmagasabb állami pozíció betöltéséről van szó.

Románia esetében kiderül: míg az európai átlag szerint a lakosok 88 százaléka számára teljesen rendben van, hogy egy nő legyen országa legmagasabb pozíciójában, ez nálunk csupán 71 százalék – emellett 15 százalék hezitál, bár inkább elfogadó és 11 százalék számára problémás volna. Magyarországon 81 százalék számára volna ez rendben.

Fiatal vezetőket is kevésbé fogadunk el, mint az Európai Unióban általában: az utóbbi arányszám 78 százalék, Romániában azonban csupán 69 (az idősek esetén a két szám 75 és 61). Magyarországon fiatal vagy idős jelöltet egyarány 70 százalék fogadna el. A fogyatékkal élők még kisebb eséllyel indulnának az elnöki helyért: csupán 49 százalék fogadná el őket, míg az európai uniós átlag 77 százalék. Magyarország sem áll sokkal jobban: itt 52 százalék elfogadó.

Magyarország kevésbé fogadna el más etnikumút

Más bőrszínű elnökjelöltnek sem volna túl sok esélye: csupán 49 százalék voksolna rá legfennebb, míg ez az arány európai uniós átlagban 71 százalék, a magyar 42. A többségi vallástól eltérő hitű elnököt 55 százalék látná szívesen, a tagállamok átlaga 69 százalék, Magyarországon 59, a más etnikumú elnök 52 százalék számára elfogadható, míg a kontinensen ez 65 százalék, Magyarországon 43.

A legalacsonyabb elfogadottsághoz a szexuális és nemi kisebbségek tartoznak. Meleg, leszbikus vagy biszexuális elnököt 26 százalék fogadna el, ez a tagállamokban 54 százalék, a magyar társadalomban 33. Interszexuális jelöltet és transzneműt is 24 százalék tudna elfogadni, a tagállamokban a két arány 54 és 53 százalék, Magyarországon mindkettő 27. Romát 38 százalék tartana elfogadhatónak, az EU-s átlag 49 százalék, a magyar pedig 40.

Munkatársakból is rosszul vizsgázunk

Az elfogadás arányai nagyjából hasonlóak akkor is, amikor a kérdés arra vonatkozik, hogy kit fogadnának el munkatársnak. Talán valamit félreérthetett sok válaszadó, de a fehér munkatárs elfogadottsága 71 százalékos és a keresztényé 74. Az már valószínűbb, hogy ateistát csupán 57 százalék tartana kívánatosnak (a sokkal kevésbé vallásos Magyarországon 68 százalék, az európai átlag pedig 83 százalék), zsidó vallásút Romániában 53, Magyarországon 70, az EU-s tagállamokban átlagban 80.

Muszlimot Romániában az emberek fele fogadna el kollégának, Magyarországon azonban csak 37 százalék – az európai átlag 71 százalék. A lista élére ismét a szexuális és nemi kisebbségek kerültek.

A gyerekünk is legyen olyan, amilyennek lennie kell

Továbbra is fenntarthatjuk a gyanakvást, hogy félreértés történt: a romániai válaszadók 70 százaléka számára van rendjén, ha a gyereke fehér személybe szeretne bele, és 72 százalék számára, ha kereszténybe. Ateista partnert 41 százalék fogadna el a gyereke számára (EU: 76, MO: 60), zsidó vallásút 39 százalék, szemben az EU-s 69-cel és a magyar 59 százalékkal.

Muszlimot a romániai válaszadók 31 százaléka fogadna el, a magyarok 23 százaléka, az európai uniós átlag 53 százalék. Romát 31 százalék – Magyarországon 27 százalék, az EU-s átlag 48 százalék.

Azonos nevű partnert a romániaiak 21 százaléka tudna elfogadni, Magyarországon egy százalékkal magasabb az eredmény, az EU-s átlag 55 százalék. Interszexuális partnert 17, transzneműt 18 százalék tudna elképzelni a gyereke számára – az európai uniós tagállamok átlaga 44 és 43 százalék, MO-n ez 17 és 16 százalék.