A romániai államfőválasztás első fordulója november 10-én, vasárnap reggel 7 órakor kezdődik és 21 órakor ér véget. Második fordulót csak akkor tartanak az első két helyezett részvételével, ha most a jelöltek egyiknek a támogatottsága sem éri el az 50 százalékot. A külföldön élő román állampolgárok ezúttal 3 napon keresztül szavaznak és levélben is elküdlhették voksukat.

Azok a személyek, akik a szavazás napján nem tartózkodnak településükön, pótlistán bármely más körzetben szavazhatnak. Külföldön már pénteken, helyi idő szerint 12 órakor, szombaton és vasárnap pedig 7 órakor nyitottak-nyitnak a szavazókörzetek, amelyek a három nap során 21 órakor zárnak. Aki vasárnap 21 órakor a szavazókörzetben tartózkodik, illetve még sorban áll, 23.59 óráig élhet jogával.

Ha az első fordulóban senki nem kapja meg az állandó választói névjegyzékben szereplő szavazók voksainak legalább 50 százalékát plusz egy szavazatot, akkor két hét múlva, november 24-én második fordulóra kerül sor.

A szavazásnál a következő okmányok valamelyikét kell felmutatni: személyazonossági vagy ideiglenes személyazonossági kártya, igazolvány; diplomata, szolgálati útlevél vagy elektronikus útlevél; a katonai iskolák tanulói esetében katonai szolgálati kártya. Rendes, elektronikus vagy ideiglenes útlevéllel a külföldön szavazó román állampolgárok vagy a külföldi lakhellyel rendelkező állampolgárok igazolhatják magukat a voksolás alkalmával.

Az illegális szavazásokat az elektronikus monitorizálási rendszer akadályozza meg, amely kiszűri mindazokat, akik még nem töltötték be a 18. életévüket, akitől megvonták a szavazási jogot, aki más körzethez tartozik, illetve aznap már korábban is szavazott.

A román állampolgároknak annál a szavazókörzetnél kell jelentkezniük, amelyhez lakóhelyük szerint beosztották őket. Akik nincsenek tisztában azzal, hogy melyik szavazókörzethez tartoznak, megtudhatják a www.registrulelectoral.ro, honlapról, mitán megadják személyi számukat, családnevüket és az automatikusan generált kódot. Ha valaki nem szerepel körzete szavazólistáján, pótlistára iratkozhat fel.

A bukaresti szavazópolgárok csak azokban a körzetekben szavazhatnak, amelyekbe besorolták őket. A fővárosi szavazókörzetek listája az állandó választási hatóság internetes oldalán érhető el.

Mit kell tenni a voksolásnál?

A szavazás alkalmával a választónak a szavazókörzet számítógépes adatkezelőjének kell bemutatnia a személyi okmányát, amelynek szkennelését és hitelesítését követően, a választási bizottságnál történő jelentkezés után átveheti a szavazólapot és a VOTAT feliratú szavazási pecsétet. A szavazófölkébe menet előtt ellenőrizni kell, hogy a szavazólap hátán ott áll-e a szavazókörzet kontrollpecsétje. Ha hiányzik a szavazólapról, a szavazás érvénytelenné válik.

A szavazópecsétet a választott párt vagy független jelölt neve mellett álló négyzetbe kell beütni. Ezt követően a szavazólapot össze kell hajtani úgy, hogy a kontrollpecsét kívül maradjon, majd az urnába kell bedobni. Ha a VOTAT pecsétet esetleg rossz helyre ütöttük, a szavazólap pedig még nem került az urnába, újabb lapot lehet kérni, miután a korábbit érvénytelenítették.

A szavazófülkében tilos fényképezni vagy filmezni, ez a szavazási titok megsértésének minősül, amit 600 és 90 000 lej közötti pénzbírsággal büntetnek. A fülkében csak a szavazó tartózkodhat, kivételt ez alól csak azok képeznek, akik egészségi okok miatt nem tudnak egyedül szavazni. Ők egy kísérő mellett szavazhatnak – a kísérő azonban nem lehet a szavazókörzet valamely tagja vagy a választásokon jelöltként induló személy. Az ágyhoz kötött betegek mozgóurnát kérhetnek, amelyeket két akkreditált személy visz el hozzájuk, a szavazólap és a VOTAT feliratú pecséttel együtt.

A szavazópecsét átadása után a választó visszakapja személyi igazolványát, amelybe bekerült a VOTAT pecsét vagy az öntapadós bélyeg.

A 150 millió eurós választás jelöltjei

Az Állandó Választási Hatóság elnöke, Constantin-Florin Mitulescu-Buică szerint a jelenlegi választás került a legtöbbe, mivel külföldön 835 szavazási körzetet létesítettek, kétszer annyit, mint korábban. A választásra költött 150 millió euróból 50 milliót a külföldi szavazókörzetekre költöttek. Szerinte a jövőben el kellene gondolkodni a választások másfajta megszervezésén. Elképzelhető például az is, hogy Romániában is megszervezik a levelezés útján történő voksolást is.

A 2019. évi államfőválasztás jelöltjei:

• Klaus Johannis jelenlegi államfő, aki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről indul a választásokon
• Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, korábbi miniszterelnök.
• Dan Barna, az USR–PLUS Szövetség jelöltje
• Mircea Diaconu, az ALDE és a Pro Románia párt által támogatott független jelölt
• Theodor Paleologu, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) jelöltje
• Kelemen Hunor, aki az RMDSZ színeit képviseli
• Ramona Ioana Bruynssels független jelölt, akit a Humanista Erő Pártja támogat
• Cătălin Ivan, aki a Nemzeti Méltóság Alternatívájának Pártja jelöltjeként indul
• Alexandru Cumpănașu független jelölt;
• Viorel Cataramă, a Liberális Jobboldal jelöltje
• Bogdan Stanoevici, független jelölt
• John Ion Bratu, a Román Nemzet Pártjának jelöltje, aki az Egyesült Államokban él
• Ninel Peia, a Román Nép Pártjának jelöltje
• Sebastian-Constantin Popescu, az Új Románia Pártjának jelöltje