Európai Uniós szinten a legnagyobb arányban Romániában tarthatnak attól, hogy elszegényednek – derült ki az Eurostat felméréséből.

Az előző kutatásokhoz képest nőtt azok aránya az Európai Unióban, akik tarthatnak a szegénységi küszöb alá csúszástól, Románia pedig a legrosszabb helyzetben van ezen a téren – írja az Eurostat honlapján. Az EU-s szintű trend hullámzó: 2010-ben például 16,5 százalékot érintett ez a veszély, jelenleg 16,9-et, de a köztes években volt már magasabb is: 2017-ben 17,3 százalékot mértek.

A tagállamok közül kilencben mérték, hogy a lakosság ötödét vagy annál többet veszélyeztet az elszegényedés. A legrosszabbul Románia áll, 23,6 százalékkal, azaz közel a lakosság negyedével. A második helyet Bulgária tölti be 23,4 százalékkal, tehát jóformán hibahatáron belüli eltéréssel, a harmadik helyezést Litvánia kapta meg, 22,9 százalékkal. Őket követi a szomszédos Lettország, majd a kontinens másik végén, de komoly gazdasági problémákkal küzdő Spanyolország, végül Észtország, Olaszország, Görögország és Horvátország.

Megmértek nem EU-s államokat is: Szerbiában a Romániai eredménynél magasabb jött ki, 25,7 százalék, Észak-Macedónia és Törökország 22,2 százaléka veszélyeztetett.

A lista másik élén Csehország áll 9,1 százalékkal, őket Finnország követi 11,5 százalékkal. Ha a három évvel korábbi adatokat vesszük figyelembe és nem EU-tagállamokat, akkor viszont Izland a győztes, ahol a kevés számú lakosság 8,8 százaléka csúszhat a szegénységi küszöb alá. Magyarországon 13,4 százalékot mértek, ezzel a kissé rosszabbul teljesítő Franciaország és Ausztria közé kerültek.

Egyenlőtlenségek tekintetében sem állunk jól

Románia nem épp sereghajtó, amikor a bevételek közötti különbségeket mérjük, de nem áll az utolsó helyen sem. A 2017-os adatok szerint az EU-ban átlagosan a lakosság legszegényebb ötöde 5,1-szer keres kevesebbet mint a leggazdagabb ötöd.

Itt jelentős különbségeket mértek az EU-ban: Szlovénia és Csehország esetében ez a szám 3,4, Görögország, Lettország, Románia és Spanyolország esetében több mint hatszoros bevételekről beszélhetünk,   Litvánia esetében több mint hétszeresről, Bulgária esetében 8,2-szeresről. Izland itt is kivételes: 3,3-szoros különbséget mértek a szigetországban, míg a lista másik felében a nem tagállamoknál Törökország 8,7-szeres különbségeket mutathat fel, Szerbia pedig hajmeresztő 9,4-szereset.

Veszélyben az idősek

Az EU-tagállamokban a nyugdíjas réteg átlagos bevétele a 65 év alattiak bevételének 92 százalékát tette ki a 2017-es adatok szerint. Négy tagállamban a nyugdíjasak egyenesen jobban keresnek a dolgozóknál: Luxemburg, Franciaország, Görögország és Olaszország esetében van ez így. A nem tagállamokban is előfordul ez: Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország ilyen helyzetben van például.

Spanyolország, Magyarország, Ausztria, de Románia is olyan ország Portugália és Lengyelország mellett, ahol a nyugdíjazott réteg bevétele a dolgozó korosztályok bérének 90-100 között közelíti meg, és ez így van a nem tagállam Izland és Norvégia esetében is.

80 százalék alatti a nyugdíj Belgiumban, Svédországban, Dániában, Csehországban, Bulgáriában, Máltán, Litvániában, Lettországban és Észtországban.