A Mentsétek Meg a Gyermekeket Egyesület a gyermekjogi világnapon közzétett statisztikája szerint Romániában tragikus a gyermekek helyzete: az adatok rámutatnak, hogy az országban több gyermek él a szegénységküszöb szintjén, mint felnőtt – holott utóbbiak sorsa sem könnyű Romániában. Fokozódik a gyermekek társadalmi kirekesztettsége, a szüntelenül növekvő iskolai lemorzsolódás pedig rányomja bélyegét a román társadalom egész fejlődésére.

Romániában a hat éven aluli gyermekek 21,5 százaléka súlyos anyagi nélkülözésnek van kitéve, faluhelyen és a roma lakosság körében a helyzet még rosszabb. Az ország ezzel toronymagasan vezet az uniós államok között, ahol az átlag mindössze 5,9 százalék. A romániai gyermekek további 32 százaléka a szegénységküszöb alatt él, ami azt jelenti, hogy szüleik jövedelme 60 százalékkal alacsonyabb az országos átlagos középjövedelemnél, vagyis, a 2017-es szintet alapul véve, szülőnként 616 lej alatt van.

A Mentsétek Meg a Gyermekeket Egyesület adatainak megfelelően több mint 150 ezer gyermek éhesen fekszik le esténként. A helyzet még rosszabb a három vagy ennél több gyermekkel rendelkező családoknál, amelyek közel 62 százalékát fenyegeti a szegénységküszöb alá süllyedés veszélye.

Gyermekhalandóság tekintetében Románia ismét csak listavezető, méghozzá az unióhoz képest kétszer nagyobb átlaggal. Az országban 100 ezer gyermekre és serdülőkorúra számítva az elhalálozási ráta 61,69, míg az Európai Unióban csupán 31,60. 2018-ban 1 214 egy éves kor alatti gyermek halt meg, ami azt jelenti, hogy az 1000 szülésre számított csecsemőhalálozás 6,5 ezrelékes.

Magas a csecsemőhalálozási ráta

Az Országos Közegészségügyi Intézet szerint a csecsemőhalálozás jelentősen csökkenthető lenne, ha az anyákat a terhesség időszaka alatt szigorú orvosi ellenőrzéseknek vetnék alá – ami jelenleg nem történik meg –, illetve azzal, ha a bonyolultabbnak mutatkozó szülések esetében a terhes anyákat a megfelelő berendezésekkel rendelkező kórházakba irányítják.

A csecsemőhalálozás 2,9 ezrelékkel Dâmbovița megyében a legalacsonyabb, majd Bukarestben 3,6, Ilfov megyében 4,1, Arad és Temes megyében 4,5, Iași és Fehér megyében 4,8 ezrelékkel. Jóval rosszabb a helyzet Tulcea megyében, amely 15,5 ezrelékkel vezet a negatív listán, a csecsemőhalandóság Botoșani megyében 12,9, Szilágy megyében 11,5, Călărași megyében 11,2, Krassó-Szörény megyében pedig 10 ezrelékes.

A csecsemőhalandóság tekintetében jelentős a különbség a falu és a város között: előbbi esetben átlagosan 7,9, utóbbi esetben viszont csak 5,3 ezrelékes.

2060-ig szinte felére csökken a beiskolázott gyermekek száma

Aggasztóak a statisztikák a beiskolázás tekintetében is. Az Országos Statisztikai Intézet adatainak megfelelően 2060-ig 42,5 százalékkal csökken a beiskoláztatott gyermekek száma, az óvodák esetében pedig a csökkenés 45,4 százalékos lesz. Utóbbi esetben a csökkenés már 2030-tól kezdve erősen érzhető lesz.

A beiskoláztatott gyermekek száma mindenekelőtt a Kárpátokon túli területeken, Botoșani, Brăila, Gorj, Mehedinți, Olt, Vâlcea és Krassó-Szörény megyében esett vissza. Az oktatási minisztérium kimutatásai szerint a 2017-2018-as tanévben az egyetemi előtti oktatás tanulóinak száma 24 ezerrel volt kisebb, mint egy esztendővel korábban, és csaknem 349 ezerrel csökkent, a 2009-2010-es iskolai évhez viszonyítva. Növekedés ebben az időszakban csak az elemi iskolákban és a szakmai oktatásban mutatkozott.

Az iskolai lemorzsolódás mindenkori gond

A falu és a város közötti különbség a lemorzsolódás esetében is megmutatkozik: miközben faluhelyen a gimnáziumi tanulók száma a 2017-2018-as tanévhez képest 7,7 százalékkal csökkent, addig városon a visszaesés mindössze 2,5 százalékos volt.

Az iskolai lemorzsolódás az oktatási minisztérium mindenkori gondja volt. A 2017-2018-as iskolai évben a lemorzsolódás az elemi és gimnáziumi oktatás egészében 1,7 százalékos volt, ami nagyjából 30 ezer tanulót jelent. A legnagyobb gondot ilyen szempontból elsősorban a Brassó, Szeben, Fehér, Maros, Hargita és Kovászna megyéből álló Központi Régióból jelezték, ahol a lemorzsolódás átlagosan 2,6 százalékos volt, illetve a 2 százalékkal a második helyre kerülő, Vrancea, Galac, Tulcea, Konstanca, Brăila és Buzău megyéből álló Délkeleti Régióból.

A lemorzsolódás még nagyobb a fogyatékkal élő gyermekek sorában. Az országban, a hivatalos statisztikáknak megfelelően 65 731 ilyen gyermek él. Ebbe a számba természetesen nem foglaltatnak bele azok a gyermekek, akiknek fogyatékosságait a szülők nem jelentették az illetékes szerveknél. Esetükben a lemorzsolódás hétszer nagyobb az országos átlagnál. A fogyatékossággal élő gyermekek mindössze 42 százaléka tanul „rendes” iskolákban, ezek viszont nem rendelkeznek a megfelelő alkalmatoságokkal – feljárókkal, illemhelyiségekkel – a mozgássérültek számára.

A fogyatékossággal élő gyermekek 26 százaléka speciális oktatási intézményekben tanul vagy különleges csoportoktatásban, illetve egyéni oktatásban vesz részt.

Az iskolai lemorzsolódás csökkentésére irányuló országos stratégia elsősorban az Iskola az iskola után elnevezésű programmal próbálja megakadályozni az oktatás korai elhagyását. Csakhogy, a Mentsétek Meg a Gyermekeket Egyesület felmérése szerint ennek a programnak a költségeit többnyire a szülők fedezik. Ugyanakkor a lemorzsolódás fontos okának tudják be azt a tényt is, hogy Románia a bruttó nemzeti össztermék 6 százaléka helyett, mindössze 2,8 százalékot fordít az oktatásra, miközben európai szinten az országok átlagosan bruttó nemzeti össztermékük 4,7 százalékát fordítják ilyen célra.