A klímaváltozás káros hatásai már a közeljövőben érezhetőek lesznek Romániában, az ország egész területeket veszíthet el – figyelmeztetnek szakemberek. A klímával foglalkozó tudósok szerint a globális felmelegedés miatt bekövetkező tengerszint-emelkedés akár 150 millió embert is érinthet.

A Grigore Antipa Intézet klímakutatóinak kimutatásai szerint a Fekete-tenger vize nyolcvan év alatt húsz centimétert emelkedett. Ezt az adatot alátámasztják az Amerikai Klimatológiai Központ statisztikái is. Romániát is érintő felméréseik szerint a Fekete-tenger vízszintjének emelkedése komoly fenyegetést jelent a Duna-deltára nézve, amelynek jelentős része tenger alá kerülhet. Pontosabban a Szentgyörgyi ág és a Gura Portiței közötti rész tűnhet el a víz alatt, de veszély fenyegeti fekete-tengeri partvidék bizonyos övezeteit is.

A Duna-deltából egyébként több tucat hektárnyi földterületet máris elnyelt a tenger. Az amerikai tudósok térképei szerint a veszély a következő években Konstanca, Agigea, Eforie, 2 Mai és Vama Veche egyes szárazföldi területeire is kiterjedhet. Könnyen megtörténhet, hogy ezek a partrészek 2050-re már nem léteznek. A tényt romániai kutatók is megerősítették. A katasztrófa nyomán eltűnhet például az Eforie Sud és Eforie Nord közötti terület, ahol többtucat szálloda, vendéglő, nyaraló van.

A Duna-delta egyik halásztelepének menedzsere, Cristina Dan elmondása szerint az utóbbi években a vidéken több vihar is volt, amelynek nyomán a víz csaknem az első emeletig emelkedett, és csak hetek után húzódott vissza. Az utóbbi időkben az erős hullámverés is gondokat okozott számukra.

Immár évek óta decembereként a Fekete-tenger vize eléri a tíz fokot is, jóllehet normális körülmények között maximum négy fokosnak kellene lennie. A Föld egyébként már a 17. századtól kezdve fokozatosan fölmelegszik, a folyamat pedig az utóbbi időben aggasztóan felgyorsult.

A tengervíz szintjének növekedése a tengerparti fövenyt is veszélyezteti. Ennek kivédésére egyrészt meg kellene erősíteni a tengerpart védelmét, másrészt ki kellene terjeszteni a partmenti övezetet. A Fekete-tenger övezetében mindezt 2013-ban kezdték el, legelőször Konstancánál, Mamamiánál és Észak-Eforiánál.

A következő lépésben hasonló munkálatokat végeznek majd Periboina övezetében, a konstancai kaszinó térségében, Agigeán, Costinești-ben, Mangáliában és Dél-Eforiában. A romániai illetékesek szerint a következő három év során háromszorosára növelik ezeknél az üdülőknél a homokos tengerparti részeket.

 Az emberiség legnagyobb ellenfele az óceán

A klímaváltozásnak jóval jelentősebbek a globális kihatásai, amelyek világszerte foglalkoztatják a tudósokat. Az ENSZ klímaviszonyok alakulásával foglalkozó kormányközi csoportjának szakértői elsősorban az óceánok és a tengerek vízszintjének folyamatos emelkedésének veszélyeire hívják fel a figyelmet, hiszen ennek következtében világviszonylatban egész városok, hatalmas területek tűnhetnek el a föld felszínéről. A kormányközi csoport szakemberei úgy vélik, ha a jégsapkák és gleccserek olvadása miatt az óceánok szintje továbbra is a jelenlegihez hasonló mértékben emelkedik, akkor a jövőben a Föld felszínének több mint hetven százalékát elborító hatalmas víztömeg válik az emberiség legnagyobb ellenségévé.

Az ENSZ klímaügyi szakembereinek véleménye szerint a századvégig a permafroszt optimista számítások szerint is 30 százalékban olvad fel, pesszimista kalkulusok szerint ez viszont elérheti a 99 százalékot is. A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van, kiterjedése pedig nagyban függ a klíma változásaitól. Napjainkban (a foltokban előforduló permafrosztot is beleszámítva) a Föld szárazföldjeinek mintegy húsz százalékán van kisebb vagy nagyobb mélységig tartósan fagyott állapotban a talaj.

A migráció tekintetében a globális felmelegedés hatásaiban jóval felülmúlja a háborúkét, hiszen az évszázad végéig a víz alá kerülő területeken élő, több mint 280 millió embernek kell majd elvándorolnia, új hazát keresnie. És ez még a derűlátó előrejelzés, amennyiben a Föld átlaghőmérséklete „csupán” két fokkal lesz melegebb. Ha ez a szám ennél is nagyobb lesz, akkor nyilvánvalóan nagyobb méretű migrációval kell majd számolni.

Mindez nem csak a fejletlen országokat érinti, de a klímaváltozás negatív hatásaitól a fejlett hatalmak sem lesznek mentesek. Világszerte mintegy negyven ország óvja földjét gátakkal és tengeri védművekkel. A holland tengerpart létesítményei a világűrből is észlelhetők. Ezek az övezetek azonban a tengerszinten vagy az alatt fekszenek, jobbára süllyedő területen.

Előrejelzések szerint például az óceánok vízszintjének emelkedése leginkább a tengerszint fölött található New Yorkot veszélyezteti. Ha például a tengerszint csupán 50 centivel megemelkedne, Manhattan peremét évente hússzor öntené el a víz. Mindez azért is veszélyes, hiszen New York metróhálózata, telekommunikációs kábelei, üvegszálas hálózata, csőrendszere és energiarendszere a föld alatt húzódik.

Az amerikai nagyváros egyébként sem panaszkodhat „szárazságra”: naponta átlagosan 50 millió liter vizet szivattyúznak ki a város metróalagútjaiból.  A globális felmelegedés az óceánok halállományát is veszélyezteti, márpedig a Föld lakosságának nem kis része számára éppen a halászat biztosítja az élelmet – ez is hozzájárulhat az elvándorláshoz.