A klímaváltozás már nemcsak a távoli jövő, hanem folyamatban van. Egyre több mindent hallani a természeti katasztrófákról, erdőtüzekről, pusztításról, nem is beszélve bolygónk szennyezéséről. Többek között erről szólt az idei első, csíkszeredai Bizniszvitamin, amelyet a Magtárban szervezték meg. Az esemény célja volt útmutatót adni a vállalkozóknak arra, hogyan lehet alkalmazkodni az üzleti szférában egy globális átalakuláshoz.

„A klímaváltozásról mindig azt mondjuk, hogy minket nem érinthet, hogy azok a tragédiák, amelyek a világban történnek, messze vannak tőlünk. Úgy hisszük, a mi életünkben nem fogjuk érezni a következményeket, s azt hiszem ez a probléma gyökere” – kezdte előadását Csibi Magor, a WWF Románia volt igazgatója, aki azt is hozzátette, hogy a kutatási adatok, statisztikák elkeserítőek. „Döbbenten vettem tudomásul, amíg Koreában, Szöulben voltam, hogy külön applikáció van már a levegő szennyezettségének mérésére. Az emberek így döntik el, hogy tesznek-e maszkot vagy sem” – mondta a szakértő.

Csibi szerint a gazdasági helyzet helyreállítása érdekében feláldoztak egy teljes generációt, egy olyan nemzedéket, amely már nem tud mit kezdeni a felhalmozott pénzzel és munkamorállal. „Az emberi faj adaptálódása a visszájára fordult, nem vesszük észre a veszélyt. Nem mérjük fel, hogy lehetnek olyan helyzetek, amihez már nem tudunk alkalmazkodni” – mondta a szakértő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a „legrosszabb” előrejelzést, amit felvázoltak a kutatók, közel tíz éve, már régen magunk mögött hagytuk, hiszen a változás folyamata egyre gyorsabb.

„Nincs olyan hely a Földön ahová közvetetten is, de ne érne el az ember. A nem lebomló anyagok jelentik a legnagyobb gondot. Indiában léteznek már szeméthegyek, nagyjából Texas állam méretével versengve és ezekkel sem tudnak mit csinálni a lakók” – fejtette ki Csibi Magor.

Olyan nagyméretű a szennyezés, s annyira felgyorsult már a változás folyamata, hogy növény- és állatfajok szűnnek meg. Egy nemrégiben tartott klímakonferencián azt is kimutatták, hogy a korallok véglegesen el fognak tűnni, ez ellen pedig már semmit nem tehetnek az emberek.

„Ez történhet az erdőkkel is, hiszen egyre kevesebb szén-dioxidot szívnak fel, a páratartalom elváltozása miatt. Aktuális példa az Ausztráliában tomboló erdőtűz, amelyet képtelenek megállítani, Kaliforniában pedig lassan már tizenöt éve vannak hasonló gondok. Vízkorlátozás van érvényben, illetve van olyan ismerősöm, aki abban reménykedik, a második háza nem fog leégni” – mondta Csibi Magor.

A helyzet egyre sürgetőbb, és nem muszáj megvárni azt sem, hogy a következmények elviselhetetlenné váljanak – hangsúlyozta a szakember. Intő példa, hogy számítások szerint ilyen ütemben haladva Pakisztán is víz nélkül maradhat, nagyjából harminc év múlva. A jelenség nemcsak a környezetvédelmet, az egészséget érinti, hanem befolyásolja a migrációt, a politikai döntéseket is.

„Így már egy egészen más szférába helyeződik át a klímaváltozás gondolata, és két negatív dolog is van benne. Az első, hogy a változások sem egyik napról a másikra fognak jelentkezni, hatásai pedig késleltetettek, s ebből kifolyólag a hozzáállás is az” – tette hozzá Csibi Magor, aki szerint ezeket a helyzeteket egyre nehezebb lesz majd kezelni.

Kifejtette: még mindig nem beszélnek eleget a klímaváltozásról, habár elég bizonyíték szolgál ennek alátámasztására, de szerencsére azért már léteznek kezdeményezések, próbálkozások. „Érdekes eset az is, amikor a szívószálakat szerették volna kivonni a forgalomból. Éppen Koreában tartózkodtam ebben az időben, és olyannyira gyors volt az információáramlás, hogy egyik napról a másikra tűntek el. Kevés olyan vállalkozás van ma már, amely nem gondol arra, hogy hogyab élheti túl ezt a helyzetet”– magyarázta a szakértő.

Szolidaritás, összefogás a kulcs

Kutatók és szakértők egyetértenek abban, hogy a gondok megoldására a szolidaritás lehet a kulcs. „Minél többet gondol az ember csak magára, annál kevesebb az esélye arra, hogy boldog lesz. Ha képesek vagyunk magunkon kívül másra is gondoni, akkor lesz változás, s a profit nem cél lesz, hanem egyszerűen következmény” – emelte ki a szakember a tudatos közösségépítés fontosságát, amely átgondolja saját ráhatását a környezetre. Hangsúlyozta, felelősséget kell vállalni a tettekért, együtt kell érezni azokkal, akiket máris közvetlenül érintenek a katasztrófák, s meg kell tenni minden tőlünk telhetőt a szennyezettség csökkentése érdekében.

„Hogy létezhet egyáltalán olyan társadalom, ahol senkinek nincs problémája, mégis senki sem boldog? A kor paradoxa, hogy ma gazdagnak kell lenni ahhoz, hogy úgy ehessünk, mintha szegények lennénk. Gondoljuk át, melyek azok az extrák, amelyekre semmi szükségünk. Ha veszünk vagy csinálunk valamit, annak legyen rendeltetése. Ki kell szakadnunk a kényelmességből és megszokásokból, mert több tucat olyasmit vásárolunk, ami egyáltalán nem szükséges a túléléshez” – mondta Csibi Magor. „Nem kell azzal a tudattal élnünk, cselekednünk, hogy egyedül vagyunk benne, hiszen vagy mindenki, vagy senki, ilyen nagy súlya van a dolgoknak” – zárta előadását a világjáró szakértő.

A fagyasztó megölte a szezonalitást

A szakmai előadás és beszélgetés után Szőcs Előd, a kolozsvári Via étterem egykori séfje beszélt a tudatos vásárlás, a helyi és szezonális alapanyagok fontosságáról. „Szomorú vagyok, hogy itthon, Csíkszeredában is klímaváltozásról kell beszélnünk, hiszen itt vannak még megóvható, érintetlen területek” – jelentette ki. Viccesen azt is hozzátette, hogy két „tömegpusztító” fegyvert tart számon, a tévét és a fagyasztót. „Azzá leszünk, amit eszünk” és ennek nyomán mentalitásváltásra van szükség, vissza kell térni a hagyományokhoz, mert a fagyasztó megölte a szezonalitást. A környezetvédelem szerves része az is, hogy a szervezeti kultúrák is átalakuljanak, alternatív megoldásokat találjanak a cégek a környezetvédő termelésre, megélhetésre – hangsúlyozta az előadó.