Svéd kutatók szerint hatalmas hiba volt, hogy a koronavírus miatt a Diamond Princess luxushajó 3 700 turistáját és személyzetét két hétre karanténba zárták a hajón. Ezzel nem hogy megakadályozták volna a járvány terjedését, de így jóval gyorsabban terjedt a fertőzés a hajón, mint például Kína legveszélyeztetettebb övezeteiben. Ennek ellenére ugyanezt a hibát megismételték a Kalifornia partjainál vesztegelő Grand Princess hajón is, ami a napokban kiköthetett Oaklandben.

Ez egyébként várható is volt, hiszen a hajón tartózkodó turisták viszonylag kis helyen zsúfolódtak össze – állapította meg a svédországi Umea Egyetem hajókarantént vizsgáló tanulmányának vezetője, Joacim Rocklöv. A luxushajót Yokohama kikötőjében helyezték karanténba, miután egy Hongkongban partra szállt utasát koronavírussal diagnosztizálták.

A kéthetes karantént követően, február 19-én, amikor az első utasok elhagyhatták a hajót, több mint 600 személy volt fertőzésgyanús, 705 utas kapta el a koronavírust – közöttük éppen a karanténért felelős tisztek egyike –, a halottak száma pedig hatra emelkedett. A hazatért utasok közül egyébként igen sokan országaikban ismét karanténba kerültek.

A svéd kutatók ezért kudarcnak mondják a hajókaranténra vonatkozó döntést. Ha ugyanis a hajót nyomban Yokohamába érkezését követően kiürítették volna, a fertőzésgyanúsokat és a fertőzötteket a szárazföldön kezelték volna, legfeljebb 70 ember kapta volna el a járványt. A Hongkongban kiszállt fertőzött turista távozását követő három napban viszont már tíz személyt diagnosztizáltak pozitívnak, számuk egy hét alatt pedig 457-re emelkedett.

A hajón egyáltalán nem tartották be az alapvető higiéniai szabályokat sem, az utasok a hajón eluralkodó zűrzavarról, káoszról, egymásnak ellentmondó parancsokról számoltak be, a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ munkatársa, Amesh Adalja szerint pedig sok esetben a személyi szabadságjogokat sértő intézkedéseket hoztak.

Friss levegőért várták az ebédet

Ráadásul a japán hatóságok sem voltak a helyzet magaslatán, a hajón tartózkodó személyek elszigetelését a hajót elhagyó turista távozása után mindössze 72 órával később rendelték el. Az első koronavírusos személy egyébként öt napon át tartózkodott a hajón.

A fertőzésgyanús utasok még további tíz napig tartózkodtak a hajón, amelynek személyzete pedig a vizsgálatok eredményeire várt. Ezeket csak megkésve közölték, több, a koronavírusra jellemző tüneteket mutató utasnak pedig napokig kellett várakozniuk a kivizsgálásra, ismét mások arra panaszkodtak, hogy gyakran elmaradt a kötelező lázmérés is. Három nappal a karantén bevezetése után gyógyszerhiány lépett fel, nagyrészt azért, mert közel 2 000 utas kiegészítő gyógyszerezést igényelt – és kapott.

Kezdetben az utasokat a viszonylag szűk, hajóablak nélküli kabinokba zárták be, később viszont engedélyezték, hogy egészségügyi maszkkal, egymástól legalább egy méteres távolságban, pár perces sétát tegyenek a fedélzeten. A kabinfogságot nem bírták az utasok, akik közül sokan nem azért vártak az ebédre, mert éhesek voltak, hanem azért, mert legalább az étel beadásáig nyitva maradt a kabinjuk ajtaja és friss levegőt szívhattak.

Mindezen tapasztalatok ellenére ugyanezt a hibát megismételték a Kalifornia partjainál vesztegelő Grand Princess hajón is, ami a napokban kiköthetett Oaklandben, fedélzetén körülbelül 3500 utassal és személyzettel, közülük 21-en fertőződtek meg. Március 5-én Kalifornia partjai mentén tartóztatták fel az óceánjáró hajót. A Hawaiiról indult és San Francisco felé tartó üdülőhajót, fedélzetén több ezer utassal, akkor tartóztatták fel, amikor kiderült, hogy a San Franciscóban elhunyt egyik beteg korábban szintén ezen a hajón volt. Kiderült az is, hogy a hajón néhány utas és a kiszolgáló személyzet néhány tagja szintén a betegség tüneteit mutatja. 

Nemzetközi szakértők véleményei

A montreali McGill Egyetem mikrobiológusa mindennek kapcsán kifejtette, hogy járvány idején emberek százainak-ezreinek összezsúfolása egy hajón nem karantént, hanem inkább vírusinkubátort jelent. A torontói egyetem epidemiológusa maga is hasonlóképpen fogalmazott. Szerinte gyakorlatilag voltaképpen az történt, hogy embereket zártak össze egy konténerbe – a vírussal együtt.

A Kobei Egyetem járványtani szakértője, Kentaro Kobe elmondta, hogy a hajó fedélzetén nem választották el egymástól a „zöld”, azaz fertőzésmentes övezetet a „piros”, vagyis potenciálisan fertőzött térségtől. Ennek tulajdonítható, hogy a kór egyszerre több helyen is jelentkezett a hajón, lehetetlen volt tehát megállapítani a fertőzés forrását.

A japán Járványmegelőzési és -ellenőrzési Központ igazgatója, Norio Ohmagari nem titkolta: nehéz döntés volt az, hogy a hajón hagyják a személyzetet is, ám valakinek felügyelnie kellett a hajót, nem lehetett magukra hagyni az utasokat, valakinek biztosítania kellett a szolgáltatásokat, fel kellett szolgálnia az ételt. A Diamond Princess hajót egyébként – évszázados „tengerészszokás” szerint – utoljára a kapitány hagyta el, akit a hajótársaság hőssé nyilvánított.