Többen bírálták a román kormányt, amiért a koronavírus-járvány ürügyén kérte az Emberi Jogok Európai Egyezménye hatályának felfüggesztését. Az ügyben az Európa Tanács is megszólalt, szintén elmarasztalólag.

Az Európa Tanács (ET) nem bátorítja a tagállamokat, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) hatályának felfüggesztéséhez folyamodjanak, mivel a koronavírus-járvány ellen már meghozott intézkedéseket – beleértve a mozgási és gyülekezési szabadság korlátozását – lefedi az Egyezmény 11. cikke. Ez a szakasz is megengedi bizonyos törvényes korlátozások foganatosítását, ha az intézkedések szükségesek egy demokratikus társadalomban a közegészség védelme érdekében – idézte az AFP az ET egyik szóvivőjét.

A páneurópai szervezet – amelynek égisze alatt az emberi jogi egyezmény létrejött, és amely a szerződés betartását felügyeli – azután szólalt meg, hogy Románia, a Moldovai Köztársaság, Lettország, Észtország és Örményország kérte az egyezmény 15. cikkének aktiválását, magyarán az egyezmény hatályának felfüggesztését a COVID-19 pandémiára hivatkozva. Erről pénteken szintén a francia hírügynökség értesült az ET-től, a bukaresti hatóságok ugyanis enyhén szólva nem verték nagy dobra. Annyira, hogy az információt „elfelejtették” nyilvánosságra hozni a Stratégiai Kommunikációs Csoport rendszeres tájékoztatóin vagy közleményeiben.

Az említett 15. cikk megengedi a szerződő feleknek, hogy „háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén”, „a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben” eltekintsenek az egyezményben vállalt kötelezettségeiktől, azaz korlátozzanak bizonyos jogokat. 

Az egyezmény Románia általi felfüggesztését több jogász, politikus és emberi jogi aktivista bírálta. „Gyakorlatilag Románia kivonja magát a jogok szavatolása vagy a – szükségállapot idején bekövetkező – áthágásuk miatti utólagos felelősség bármilyen formája alól” – állapította meg Cristi Danileţ kolozsvári bíró, hozzátéve, hogy a kormány nem a legmegfelelőbb módját választotta annak, hogy „kibújjon nemzetközi kötelezettségei alól”.

Danileţ kifejtette: az emberi jogi egyezmény 15. cikkének aktiválása azt jelenti a gyakorlatban, hogy az élet védelmét és a tortúra tilalmát leszámítva Románia semmilyen más jogot nem köteles betartani mindaddig, amíg az egyezmény hatályának felfüggesztése tart. „Erdogan Törökországa lépett hasonlót, hogy a játékszabályok kijátszásával rács mögé küldhesse és elítélhesse a rendszer ellenzőit” – magyarázta bejegyzésében a közéleti kérdésekben rendszeresen megszólaló bíró. Hozzátette: kötelessége felhívni a közvélemény figyelmét a meglátása szerinte megengedhetetlen lépésre.

Danileţ azt is kifogásolta, hogy a hatóságok elhallgatták a nagy nyilvánosság előtt az emberi jogi egyezmény hatályának felfüggesztését. „Egyetlen állami hatóság sem kommunikálta vagy magyarázta meg a romániai nyilvánosságnak ezt az intézkedést, az információt a France Presse Hírügynökség tette közzé” – hangsúlyozta a bíró. Véleménye szerint egyébként a lépés jogi aggályokat is felvet. A szükségállapot kihirdetéséről szóló, március 16-i keltezésű elnöki rendelet 48-ik cikke ugyanis utasítja a külügyminisztériumot, hogy „tájékoztassa az ENSZ és az Európa Tanács főtitkárát a hozott intézkedésekről... amelyek bizonyos alapvető jogok és szabadságok korlátozását eredményezhetik, Románia nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően”. Két nappal később Románia képviselője az idézett cikk alapján tájékoztatta az Európa Tanácsot, azonban anélkül – hangsúlyozza Danileţ –, hogy konkrétan megnevezte volna a jogokat, amelyet korlátozni vagy megvonni szándékoznak.

A Helsinki Bizottság (APADOR-CH) emberi jogi szervezet is elsősorban azt kifogásolta, hogy a román nyilvánosságnak csaknem egyehetes késéssel, egy külföldi hírügynökség útján kellett értesülnie a EJEE hatályának felfüggesztéséről. A szervezet szerint Klaus Johannis államfőnek, Ludovic Orban miniszterelnöknek vagy a külügyminisztériumnak már csak azért is tájékoztatnia kellett volna az embereket a derogálásról, mert hetek óta követelik, hogy „kizárólag hivatalos forrásból tájékozódjunk, és ne higgyünk az összeesküvés-elméletekben”. Az APADOR-CH szerint kérdés ugyanakkor, hogy más országok hogyan tudják megoldani a rendkívüli állapot bevezetését az alapvető jogok korlátozása nélkül, és Románia miért nem képes erre?

Klaus Johannis államfő és a liberálisok korábbi politikai szövetségesei is bírálták az EJEE hatályának felfüggesztését. Ramona Strugariu, a PLUS európai parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében úgy értékelte, hogy szóvivője útján az Európa Tanács túlzónak minősítette a román (lett, észt, örmény, moldvai) lépést, és felszólította Klaus Johannist, hogy rendelje el a 15. cikk aktiválásának visszavonását. 

„Rossz hírem van a román kormány számára. Ahogyan azt jeleztük, a jelenlegi helyzetben aránytalan és túlzás mentességet kérni az Egyezmény által szavatolt alapvető jogok alól” – írta a politikus. Nyomatékosította: a román kormány sietett kivonni magát az Egyezmény hatálya alól anélkül, hogy meghatározta volna a korlátozni szándékozott jogok körét és a korlátozás mértékét, aminek „rendkívül rossz üzenete van”.