Napokon belül a világon az új típusú koronavírussal fertőzött betegek száma eléri az egy milliót. A bezártságban mindenkinek az a tudat ad erőt, hogy valamikor kifullad a járvány, ismét bátran mehetünk ki az utcára, és… #mindenjólesz. Ehhez azonban kétségtelenül a világ lejobb koponyáinak minden erőbevetésére szükség van ahhoz, hogy az emberiség meglelje a kiutat a krízishelyzetből. Az alábbiakban olyan világhírű tudósok, filozófusok, kutatók meglátásait összegeztük a pandémia kapcsán, akik komoly nemzetközi elismerésnek örvendenek a világméretű, globális folyamatok megfigyelése, elemzése és modellezése terén. Barabási Albert-László, Bill Gates, Noam Chomsky, Yuval Noah Harari, Neil de Grasse Tyson gondolatait gyűjtöttük össze. Legtöbbjük azonban nemcsak elmélkedik, hanem konkrétan is munkálkodik a pandémia megfékezése érdekében.

Barabási Albert-László

A hálózatelmélet világhírű kutatója március elején arról írt, hogy miként lehetett hetekkel előre tudni a vírus terjedésének globális hatásairól. A március 30-án születésnapját ünneplő tudós egy újabb, nagy hatású Facebook-posztban fogalmazta meg gondolatait arról, hogy milyen is lesz a járvány utáni világ:

A kutató annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha idén nem is, de legalább jövőre visszazökken az élet a rendes kerékvágásba, és ismét lesz színház, lesznek koncertek és kiállítások, sportesemények. Természetesen a vírus okozta betegség nem tűnik el nyomtalanul, és az idős generációra, szüleinkre, nagyszüleinkre továbbra is fokozott figyelemmel kell vigyáznunk – írta Barabási Albert-László.

Barabási Albert-László és csapata egyébként nem vesztegeti az időt, tíz nap alatt állítottak össze egy listát azokról a lehetséges gyógyszerekről, amelyek kezelhetik a koronavírus okozta megbetegedést. Az eddig begyűjtött adatok olyan módszertan kifejlesztését tették lehetővé, ami eljuttathatja a kutatókat a gyógymód megtalálásához. Először olyan gyógyszereket válogattak össze, amik hálózati értelemben „közel esnek” a Covid-19 tüneteihez, azaz légzőszervi megbetegedésekre, parazitafertőzésekre vagy idegrendszeri megbetegedésekre adják őket. Ezt követően gépi tanulással vizsgálták, hogy a modellek szerint melyik szer hathat legjobban a betegségre. Hatékonyság szerint úgy állították sorrendbe a jelölteket, hogy melyik céloz több, a koronavírus-fertőzésben kulcsszerepet játszó fehérjét.

7 600 gyógyszert vizsgáltak be, a sikert a network medicine módszertanával érték el, azaz Barabási saját hálózatkutatói módszereivel elemezték koronavírus-fertőzést. Azonosították azokat az emberi szöveteket, amik a vírus számára szükséges fehérjék kibocsátásáért felelősek, majd ezek alapján előre jelezték, hogyan megy végbe a betegség a testben. Rámutattak, hogy a vírus az agyat is meg tudja támadni, a kutatók szerint ezért lehetséges, hogy egyes betegek elveszítik a szaglás és ízlelés képességét. Barabásiék eredményei azt mutatják, hogy a Covid-19 leginkább a rákos, illetve szív- és érrendszeri megbetegedésekkel van rokonságban.

Bill Gates

A Microsoft ikonikus társalapítója két évvel ezelőtt már figyelmeztetett, hogy a világ nincs felkészülve egy új járvány kezelésére, és határozott lépéseket sürgetett. Hogy a világ kormányai megfogadták-e szavait? Természetesen nem.

A Microsoft igazgatótanácsából a napokban visszavonult Gates többször is megszólat a koronavírus-járvány kapcsán, először még február 28-án publikált egy hosszabb cikket arról, hogyan kéne reagálni a veszélyesen terjedő fertőző betegségre. Igaz, akkor az Egészségügyi Világszervezet, a WHO még nem nyilvánította pandémiának a COVID-19-et. Akkori álláspontjában Gates leszögezte, hogy a kihívás kettős: egyrészt életeket kell menteni, ami sürgető feladat, másrészt felhasználni a tapasztalatokat egy újabb járvány esetére. Mert a tudósok szerint ezek biztosan jönnek, a kérdés nem a „ha”, hanem a „mikor” – százévente várható egy-egy nagyobb világjárvány, a spanyolnátha pedig ugye pont az első világháború után sepert végig a bolygón.

Gates a pandémia kezdeti szakaszában úgy vélte, hogy a globális reakciók jók voltak, és elsősorban a szegényebb országok miatt aggódott. A tehetősebb országokat szólította fel, hogy segítsenek be a kevésbé vagyonos államoknak, hogy Afrikában és Kelet-Ázsiában megelőzzék a gócpontok kialakulását. Szerinte ezzel a globális terjedés is megelőzhető, vagy épp lassítható lett volna. Fontosnak tartotta továbbá a nemzetközi adatmegosztás és a kutatói hálózatok széleskörű támogatását.

Tanulmányának megjelenése óta a koronavírus-járvány legnagyobb gócpontja éppen az Egyesült Államok lett, és Gates több alkalommal nyilatkozott arról, hogy milyen esélyei vannak az emberiségnek a kór leküzdésére. A BGR beszámolója szerint a Redditen tartott kérdezz-felelekben azt mondta, szerinte most a legfontosabb az, hogy nyugodtak maradjunk, még annak ellenére is, hogy egy példátlan helyzetet kell megoldanunk.

Az egyik felhasználó arra volt kíváncsi, mit szól a londoni Imperial College előrejelzéséhez, amely szerint a járvány nem megfelelő kezelése miatt akár 18 hónapon át is elhúzódhat a válságos időszak, és sok millió ember életét követelheti. Gate szerint ez a legpesszimistább forgatókönyv a lehetségesek közül, és nem tartja valószínűnek, hogy épp ez következne be, hiszen akkor minden jel arra mutatna, hogy újabb és újabb elsöprő hullámai jelentkeznének a megbetegedésnek, holott Kína példájából világosan látszik, hogy a fegyelmezett és következetes alkalmazása a járvány terjedését megakadályozó intézkedéseknek, meghozta az eredményét. "A széleskörű tesztelésnek és az állampolgárok izolációjának köszönhetően azonnal látják, hogy van-e a járványnak újabb hulláma, és eddig szerencsére nem sok ilyen esettel találkoztak" – válaszolta a felvetésre. A COVID-19 kimenetelének modellezésén jelenleg több csoport is dolgozik a világon, köztük éppen a Gates által alapított Institute for Disease Modeling is.

Bill Gates szerint, ha egy állam jó munkát végez – vagyis folyamatosan tesztel és eléri, hogy az állampolgárok kapcsolata minimális legyen –, akkor sikerülhet megállítani a járvány terjedését, és 6-10 hét alatt túl is lehetnénk a nehezén. Gates szerint ebben a jó esetben 2-3 hónap múlva már a gazdaság újraindításával lehetne foglalkozni.

Noam Chomsky

A jól ismert 91 éves amerikai nyelvész, filozófus és politikai elemző arizonai otthonába vonult el a járvány idejére, innen jelentkezett be az amerikai tévés társaságok megkeresésére különböző műsorokba. Chomsky rámutatott, hogy a koronavírus egészségügyi válsága nagyon súlyos és bár súlyos következményekkel jár, átmeneti lesz, miközben továbbra is két sokkal komolyabb fenyegetéssel kell szembenéznie az emberiségnek: a nukleáris fegyverkezéssel és a globális felmelegedéssel. Chomsky szerint ezeket a fenyegetéseket fokozzák a neoliberális politikák, és a válság megszűnte után az államok a következő lehetőségek közül fognak választani: vagy tekintélyelvűbbek, brutálisabbak lesznek, vagy a társadalom újjáépítése mellett döntenek egy humánusabb, emberközpontúbb berendezkedést tűzve ki célul.

A filozófus felhívta a figyelmet arra is, hogy a világjárvány okozta krízissel megdőlt egy évtizedek óta érvényes világrend. Chomsky úgy véli, hogy a Nyugat civilizációs válsága elsöprő mértékű .

Chomsky úgy véli, hogy a válság eredetét a mára egyértelműen beigazolódott globális gazdasági kudarcban és a mély társadalmi-gazdasági problémákat fokozó neoliberális politikákban kell keresni, amelyek a szociális biztonságot folyamatosan csökkentették, a felső osztályt pedig előnyben részesítették.

Chomsky a Big Pharma-féle összeesküvés-elméletre célozva azt is elmondta, hogy igazából a gyógyszeriparnak jövedelmezőbb új testkrémek készítése, mint egy olyan oltásanyag megtalálása, amely megóvja az embereket a teljes pusztulástól. A gyermekbénulás veszélye egy Salk-oltással zárult le, amelyet egy állami intézmény készített, szabadalom nélkül, és mindenki számára elérhetővé tette.

Yuval Noah Harari

Jelen pillanatban a legnagyobb harc nem a vírus ellen, hanem az emberiség jövőjéért folyik, ha ugyanis a járvány hatására nagyobb lesz a bizalmatlanság, akkor a vírus nyert – írja Yuval Noah Harari. Az izraeli történész – a Sapiens és a Homo Deus című kötetének köszönhetően – a világ legnépszerűbb gondolkodóinak egyike. A globálpolitikai összefüggéseket is szívesen boncolgató izraeli történész a CNN-nek adott interjújában elemezte a helyzetet. Harari szerint ugyan száz éve nem volt ekkora járvány, és ezért nincs saját tapasztalatunk a helyzet kezelését illetően, a modern orvoslásnak köszönhetően így is sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint amivel az elődeink kellett megbirkóznia. Úgy látja, a tapasztalatlanságunk miatt tűnik annyira félelmetesnek az egész. A történelem azonban az emberiséget igazolja, ami eddig minden efféle járványt átvészelt.

Amikor a 14. században megjelent a fekete halál, tíz év alatt eljutott Kínából Nagy-Britanniába, megölve Ázsia és Európa lakosságának negyedét-felét. Senkinek sem volt fogalma arról, mi történik, mi okozza a betegséget és mit tehetünk ellene. 75 millió és 200 millió közé teszik az áldozatainak a számát. Angliában tíz emberből négy meghalt, Firenze városa százezer lakosából ötvenet veszített el. Tehát ha a járványok a középkorban is terjedtek, akkor ez azt jelenti, hogy ha a globális kapcsolatokat az 1348-as Anglia szintjére csökkentjük, még az sem lenne elég a megoldáshoz. Ha tényleg az izolációval akarjuk megvédeni magunkat, akkor a középkori szint sem elég. Vissza kell térnünk a kőkorszakba. Meg tudjuk ezt csinálni? – teszi fel a kérdést Harrari.

Másodszor, a történelem azt tanítja, hogy az igazi védelem a megbízható tudományos információk megosztásából és a globális szolidaritásból származik. Amikor egy országot járvány támad meg, készen kellene állnia arra, hogy őszintén megossza a járvánnyal kapcsolatos információkat, anélkül, hogy gazdasági katasztrófától kéne tartania. Eközben pedig más országoknak képesnek kellene lenniük arra, hogy bízzanak ezekben az információkban, és segítő kezet nyújtsanak a rászorulóknak. Ma Kína sok fontos leckét tud adni az egész világnak a koronavírusról, de ez nagyfokú nemzetközi bizalmat és együttműködést követel.

A globalizációnak és a technikai vívmányoknak köszönhető, hogy a koronavírus idején csak két hétbe telt a tudósoknak és orvosoknak, hogy azonosítsák a vírust és elemezzék a teljes genomját – mondta Harari. Hozzátette: természetesen időbe telik, mire átesünk ezen. Ami a járvány hosszú távú társadalmi hatásait illeti, Harari szerint könnyen felhasználható a helyzet arra, hogy a totalitárius rezsimek még tovább fokozzák az elnyomást.

„A jelenlegi járvány egyik veszélye, hogy igazolni fogja a megfigyelés extrém eljárásmódját, különösen a biometrikus azonosításra” – fogalmazott. A történész szerint egyelőre az a magyarázat az efféle lépésekre, hogy a járvány miatt szükség van rájuk, de számíthatunk rá, hogy a járvány lecsengése után is maradhatnak ezek a megoldások.

A  Fiancial Times-ban megjelent írásában a történész rámutat arra, hogy a krízis idejében két különösen fontos döntés előtt állunk: egyrészt döntenünk kell a totalitárius rendőrállam vagy az állampolgári hatalom kiterjesztése között, másrészt pedig vagy a nacionalista elszigetelődés, vagy a globális szolidaritás oldalára kell állnunk.

A szerző Kínát hozza erre például: a polgárok okostelefonjainak felügyeletével, a több százmillió arcfelismerő kamera segítségével és a rendszeres testhőmérséklet-bejelentés kötelezővé tételével a kínai hatóságok nem csak gyorsan felismerhették a koronavírus hordozóit, de követhették mozgásukat és kapcsolataikat is. Olyan alkalmazások is születtek, amelyek figyelmeztetik az embereket fertőzött polgártársaik közelségére, de Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bevetett terrorizmusellenes megfigyelési technológiát a koronavírusos betegek követésére – amikor pedig a döntését elkaszálta az illetékes parlamenti albizottság, „vészhelyzeti rendelettel” mégiscsak keresztülvitte azt.

Neil deGrasse Tyson

A sztár-asztrofizikus, aki nagy közkedveltségnek örven az Egyesült Államokban, különböző Twitter posztokban, tévés műsorokban és interjúkban nyilatkozott arról, hogy szerinte az amerikaiaknak hogyan kellene viszonyulniuk a járványhoz. A tudománytalan gondolkodás ellen harcoló asztrofizikus ezúttal is arra figyelmeztette az amerikai közönséget, hogy a különböző sarlatánok, teleevangélisták által terjesztett hamis információknak pusztító következményei lehetnek.

Tyson egy globális kísérletnek nevezte a koronavírus-járvány elleni küzdelmet, viccesen hozzátéve, hogy a kísérletnek azt a címet lehetne adni, hogy „mennyire hallgatnak az emberek a tudósokra és mennyire a sarlatánokra”. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad félni, hiszen a folyamatos rettegésben töltött élet csak félig élet. Cselekedjünk észszerűen, és minden jóra fordul – mondta a tudós, hozzátéve, hogy ha az orvosok ajánlásait mindenki betartaná, akkor fele annyi megbetegedés sem volna, és sokkal kevesebb áldozatot követelne a járvány, mint így.

Tyson egyébként Twitter oldalán Isaac Newton egykori otthona előtt készült fotóit osztotta meg, és arról írt, hogy a modern fizika atyja 1665-ben a bubópestis ellen zárkózott be vidéki házába, és míg a fekete halál néven ismert pusztító járványt próbálta átvészelni otthonában, felfedezte a gravitációt (ekkor pottyant az alma a fejére!), megfogalmazta az optika törvényeit valamint a differenciál- és integrálszámításban is nagy eredményeket ért el.

A tudománytalan gondolkodás ellen fellépő Tyson így fogalmazta meg álláspontját a járványról: