Romániában voltaképpen nincs jobboldal – illetve a megsokasodó, önmagukat úgymond jobboldalinak nevező pártok olyannyira gyengék, hogy semmiféle szerepük nincs a romániai politikai életben.

Sorozatos kudarcok

Mihai Răzvan Ungureanu kormányának megbuktatását követően a jobboldal többé nem tudott talpra állni. A jobboldali erők egységesülése helyett újabb alakulatok jelentek meg, amelyeknek valójában nincs szavazótáboruk. A jobboldal mást sem tesz, mint – egyre erőtlenebbül – bírálja a hatalmat átvevő baloldalt, pontosabban a Szociál-Liberális Szövetséget. A demokrata liberálisoknak a kormány és a szociál-liberálisok tevékenységéről összeállított „jelentése” maga is visszhangtalan maradt. 

A jobboldal térvesztésének első jele már a tavalyi helyhatósági választások alkalmával megmutatkozott, amikor is a legfontosabb helyeket a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt jelöltjei nyerték meg. A jobboldal arra kényszerült, hogy beérje néhány fontosabb város – így például Kolozsvár, Arad, Brassó, Gyulafehérvár – polgármesteri tisztségével. Ugyanakkor elveszítette Bukarest valamennyi kerületi polgármesteri címét, és mindössze három megyei tanácselnöki posztot mondhatott magáénak.

A jobboldali erők vezető pártja, a Demokrata Liberális Párt volt vezetője, Emil Boc leváltása és Vasile Blagával történő felcserélése sem segített az alakulat népszerűség-csökkenésén. A demokrata liberálisok nem tudták kihasználni a Traian Băsescu államfő második, sikertelen leváltásának számukra biztosított előnyeit sem.

Szembenálló csoportok

A párt legalább kétfelé oszlott: egyrészt a pártelnöki választásokat – majd pedig a pártbeli vezető posztokat – megnyerő elnök, Vasile Blaga táborára, illetve a pártelnöki tisztségre törő, Traian Băsescu államfő által masszívan támogatott Elena Udrea híveire. Jóllehet utóbbiak egyelőre nem váltak ki a pártból és látszólag alávetették magukat Vasile Blagának, voltaképpen nem is palástolt aknamunkával igyekeznek gyengíteni a jelenlegi pártvezetést.

Elena Udrea vereségét követően Traian Băsescu szakított a párttal (egyben nyíltan beismerve pártszimpátiáját is, amivel az ország elnökének pártsemlegességét megkövetelő alkotmányos kitétel ellen vétett), ezzel az alakulat elveszítette tulajdonképpen a Traian Băsescu körül csoportosuló hívek tábort is. A párton belül létezik egy harmadik csoport is, a Monica Macovei körül felzárkózó értelmiségiek köre is, amely még inkább megosztja a demokrata liberálisokat.

A Demokrata Liberális Párton belül egyelőre folyik a hidegháború a három csoport között, aminek következtében (is) a PDL egyre inkább veszít népszerűségéből, az egymás ellen harcoló, önmagukat lejárató politikusokkal – bármelyik is nyeri majd meg végül a csatát –, a demokrata liberálisoknak nincs esélyük a választóik visszaszerzésére.

Sikertelen parlamenti indítványok

Az új jobboldali pártok, a Mihai Răzvan Ungureanu által létrehozott Polgári Erőt, valamint a felélesztett Új Köztársaságot senki sem tekinti önálló, a maga lábán megállni képest tömörülésnek. Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnöksége idején (egyebek között kormánya szeszesitalok, pipere- és illatszerek több száz millió lejes felvásárlását célzó „költségvetése” következtében is) teljes mértékben elveszítette a választók rokonszenvét.

A parlamenti választások előtt megalakított, a Demokrata Liberális Pártból, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból és a Polgári Erőből megalakult Igaz Romániáért Szövetség nem tévesztette meg a választókat, akik látták, hogy az újonnan létrehozott pártszövetség csupán a PDL álcázását szolgálja, a Polgári Erő és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt csupán „díszlet”. Ezzel a pártszövetség vezetői is tisztában voltak, választási kampányuk – így választási eredményük is – halványra sikeredett. Jelöltjei mindössze két kivétellel, csakis a parlamenti helyek újraelosztása során kerültek be a törvényhozásba, a „hárompárti” tömörülés csupán 80 helyet szerzett meg az 588 mandátumból.

A demokrata liberálisok az utóbbi időben pár olyan parlamenti indítványt kezdeményeztek, amelynek sikerében ők maguk sem hittek. Legutóbbi indítványuk mindössze 32 szavazatot kapott – holott azt 51 honatya írta alá! Egyetlen bizalmatlansági indítványukat be sem terjesztették a parlamenthez, mivel nem voltak képesek összeszedni az ehhez szükséges aláírásokat.

Vasile Blaga és a PDL az utóbbi időben nem hallatta hangját egyetlen fontos kérdésben sem – így például az alkotmány módosításának problémájában, nem hozott létre úgymond ellenkormányt, amely kielemezhetné a jelenlegi kabinet tevékenységét, jóllehet alapszabályzatuk értelmében ezt kötelezően meg kellett volna tennie.

A jövő sem körvonalazódik

A jobboldali erők nem a hatalom, a Szociál-Liberális Szövetség képviselői, hanem egymás ellen folytatnak harcot. A tény, miszerint Victor Ponta kormányfő úgymond „megnemtámadási szerződést” között Traian Băsescuval még inkább tanácstalanná tette a jobboldalt, amelynek így egyre kevesebb reménye van a jobboldalt korábban felfuttató államfő visszanyerésére.

Jelenleg arra sincs esély, hogy a Traian Băsescu voltaképpeni kezdeményezésére létrejövő Népi Mozgalom – amelyet az államfő nagyobbik leánya, Ioana Băsescu védetett le régebben a védjegyhivatalnál –, Teodor Baconschi Kereszténydemokrata alapítványa vagy az Andrei Chiliman által nemrégiben létrehozott Szabad Románia Kezdeményezés elnyerné a jobboldali választók tetszését.

Az elszaporodó jobboldali erők éppen a jobboldal egységét veszélyeztetik. A magukat jobboldalinak mondó pártoknak a jövőt, így például a soron következő választásokat illetően sincs közösnek mondható tervük. Mihai Răzvan Ungureanu nemrégiben javaslatot tett arra, hogy az európai parlamenti választások alkalmával ezek a politikai alakulatok közös jelöltlistát állítsanak fel. A demokrata liberálisok azonban joggal félnek a névtelen szövetségesekkel való koalíciótól, hiszen számukra ez alkalommal csak megismétlődhetne a tavalyi parlamenti választások kudarca.