Szerdán újabb életmentő műtéten esett át egy 17 éves, Mehedinți megyei lány, akit egy feltételesen szabadult, ötszörös rablógyilkos férfi benzinnel leöntött és felgyújtott. A romániai igazságszolgáltatás súlyos hiányosságait felfedő ügy megrázta a hazai közvéleményt, ezért a parlament szigorított  a büntetés-végrehajtás szabályozásán. Ha a törvénymódosítás hatályba lép, akkor többé nem helyezhetők feltételesen szabadlábra emberölésért és más súlyos bűncselekményekért elítélt személyek.

Életveszélyes állapotban fekszik egy bukaresti kórházban egy 17 éves, Mehedinți megyei lány. Teste 90 százalékát másod- és harmadfokú égési sebek borítják, amiket egy korábban ötszörös gyilkosságért elítélt, a börtönből feltételesen szabadult férfi okozott. A 46 éves Ion Turnagiu ugyanis a lakásán felkereste a lányt, benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta bosszúból amiatt, hogy áldozata nemi erőszakért feljelentette őt a rendőrségen. A lány a Mediafax híre szerint szerdán újabb életmentő műtéten esett át, orvosai szerint álllapota súlyos, de stabil.

Ion Turnagiu korábban egy gyilkosságsorozat miatt került börtönbe 1993-ban. Alig múlt 18 éves, amikor megölte két bukaresti rokonát, akiket aztán kifosztott. Hat évvel később a Temes megyei Temesvárán egy terhes nőt ölt meg (ez kettős gyilkosságnak minősült), három hónappal később a szörényvári (Turnu Severin) állomás mellett egy férfivel végzett. Mindegyik esetben rablógyilkosság történt.

A börtönbe kerülve Turnagiu arról beszélt, hogy gyilkolni igencsak könnyű. „Olyan, mintha elkezdenél dohányozni: elszívod az első, aztán a második, a harmadik cigarettát, és máris dohányossá válsz” – idézték fel a román sajtó által megkeresett korábbi rabtársai. A gyilkosságokért életfogytiglani börtönre ítélték. A romániai igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt azonban 26 év után, tavaly ismét szabadlábra került.

A rendszer könnyen átjátszható

A jelenlegi romániai törvények szerint az életfogytiglanra ítélt bebörtönzöttek büntetésük 20. éve után a büntető törvénykönyv egyik paragrafusa alapján kérvényezhetik a feltételes szabadlábra helyezést. A procedúra szerint egy börtönőrökből, ügyészekből, bírókból, valamint úgynevezett pártfogói tanácsadókból álló testület vizsgálja meg a kérelmet. A döntést a bíróság hozza meg, figyelembe véve a testület javaslatát.

A börtönőrök szakszervezeti vezetője, Sorin Dumitrașcu az Adevărulnak elmondta, a feltételes szabadlábra helyezési kérelem elbírálásakor nagyon sokat nyom a latban az elítélt magaviselete a szabadságvesztése letöltése alatt. A rendszer nem tesz különbséget a tettek súlyossága között, ezért a bűnözők igen könnyen átjátszhatják azzal, hogy a börtönben megpróbálnak „jól viselkedni”, dolgozni kezdenek, részt vesznek az oktatási, kulturális, vallási programokban.

A feltételesen szabadlábra helyezett elítélteket egy ideig megfigyelés alatt tartja a büntetés-végrehajtási pártfogói felügyelet, de ez csak elvileg van így. A felügyelet alig 500 taggal rendelkezik, akiknek mintegy 100 ezer, börtönből szabadult személyt kellene szemmel tartaniuk. A megfigyelés pedig igencsak időigényes: nyomon kell követni az elítéltet, ellenőrizni, hogy kapott-e állást, kikkel veszi fel a kapcsolatot, miket nyilatkozik, jelentkezik-e rendszeresen a rendőrségen. Ion Turnagiut szabadlábra való helyezése után senki sem követte figyelemmel.

A férfi a börtönben töltött 24 év után, 2017 nyarán nyújtotta be az első szabadlábra helyezési kérelmét. Elutasítása után két héttel újabb kérelmet nyújtott be, ez is hasonló sorsra jutott. A többszörös gyilkos azonban nem adta fel, mindenképpen szabadulni akart. Összesen 10 alkalommal nyújtott be kérelmet, jó magaviseletére hivatkozva. Végül a 11. kérelmét 2019. május 20-án jóváhagyta a szörényvári bíróság két bírója, akik úgy ítélték meg, hogy Turnagiu „megjavult”.

A bírák nem vették figyelembe, hogy 1993 és 2014 között Turnagiu nem csak hogy semmi jelét nem adta a „javulásnak”, hanem nyolc alkalommal büntetést is kapott. Igaz – legalábbis a bírák szerint –, később hirtelen megváltozott, többé nem kapott büntetést, sőt harminckét alkalommal meg is jutalmazták a börtönben. Részt vett a társadalomba való beilleszkedését szolgáló programokban, dolgozott.

Turnagiu esete nem egyedülálló

Ion Turnagiu esete nem egyedülálló Romániában. 2015-ben egy férfi megerőszakolt egy 11 éves kislányt a Prahova megyei Provița de Susban az iskola és az otthona közötti úton. Ion Stanciut 1995-ben 25 évre ítélték nemi erőszak és gyilkosság miatt. A 2015-os újabb bűncselekménye előtt öt évvel szabadult a börtönből, újabb tettéért 11 évre ítélték, és le kell töltenie az előző büntetéséből elmaradt 3000 napot is.

Ploiești-en 2018-ban – a börtönből röviddel azelőtt feltételesen szabadlábra helyezett – Francisc Dumitru több alkalommal is lányokra támadt. A férfit korábban 12 évre ítélték gyilkossági kísérletért, nemi erőszakért. Újabb bűntettei után, 2019-ben nemi erőszakért és nemi erőszak megkísérléséért 11 évre és nyolc hónapra ítélték.

A Prahova megyei vărbilai sorozatgyilkost, a 80 éves Emil Bordeit a kilencvenes évek elején két kollégájának és egyik testvérének meggyilkolásáért szintén börtönbüntetésre ítélték. Jó magaviselete miatt feltételesen szabadlábra helyezték, ám 2014-ben megölte unokáját, mivel a fiatal megitta a cujkáját. Emiatt 2015-ben 20 évre ítélték, továbbá le kell töltenie az előző büntetéséből visszamaradt 4500 napot is.

Módosul a törvény

Ion Turnagiu ügye megrázta a hazai közvéleményt, és mára már a nemzetközi sajtót is bejárta. Az eset után Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter eltávolította tisztségéből a szörényvári börtön igazgatóját és aligazgatóját, és az elítélt szabadlábra helyezéséről döntő szörvényvári törvényszéken is ellenőrzéseket rendeltek el.

Közben a képviselőház döntő házként egyhangúlag elfogadta a törvénymódosítást, amelynek értelmében nem helyezhetők feltételesen szabadlábra az emberölésért, minősített emberölésért, nemi erőszakért, kiskorúak szexuális megrontásáért, minősített rablásért és a koldusok kizsákmányolásáért elítélt személyek.

A tervezet előírja még, hogy az életfogytiglanra ítélt személyek akkor helyezhetőek feltételesen szabadlábra, ha az elítélt legalább 25 évet letöltött már a börtönben. Ha a kiszabott börtönbüntetés nem haladja meg a 10 évet, az elítélt akkor részesülhet feltételes szabadlábra helyezésben, ha büntetésének legalább háromnegyedét letöltötte, ha a kiszabott büntetés meghaladja a 10 évet, akkor legalább négyötödét.