A legfrissebb hírek szerint megalapozott az a gyanú, hogy megmérgezték a jelenleg Berlinben ápolt Alekszej Navalnijt. Nem ő az első Vlagyimir Putyin orosz államfő ellenlábasai, illetve a Kremlin számára kényelmetlenné vált személyek közül, aki hirtelen súlyosan megbetegedett, vagy akit megmérgeztek.

A 66 éves Szergej Szkripal orosz kettős ügynököt, nyugállományú katonatisztet, aki Nagy-Britanniának is kémkedett, 2018-ban az angliai salisbury-i mall közelében, egy padon, 33 éves lányával, Julia Szkripallal együtt eszméletlen állapotban találták. Mindkettőjüket kritikus állapotban kórházba szállították, ahol megállapították, hogy a szovjet hadsereg által kifejlesztett idegméreggel, novicsokkal mérgezték meg őket. A novicsok lassítja a szívműködést és megtámadja a légutakat, fulladásos halált előidézve.

Az orosz ügyészség vádja alapján Szkripalt a kilencvenes évek végén szervezték be az angol titkosszolgálathoz, amikor még az orosz hadseregben teljesített szolgálatot és 100 000 dollár értékben fogadott el pénzösszegeket azért cserébe, hogy kiadja Európában dolgozó fedett orosz ügynökök személyi adatait. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A merényletet Szkripal és lánya túlélték.

A méreg egyik kifejlesztője, a jelenleg az Egyesült Államokban élő Vil Mirzajan vegyész szerint azonban még a körülmények kedvező alakulása esetén sem épül fel teljesen a volt orosz katonai hírszerző és lánya, mivel a novicsok minden más idegméregnél tízszer erősebb, gyakorlatilag gyógyíthatatlan. „Ezek az emberek, a férfi meg a lánya, gyakorlatilag már elmentek” – nyilatkozta a vegyész.

Higany, nehézfémek

Egy másik jelentős orosz ellenzéki politikust, Vlagyimir Kara-Murzát 2015 és 2017 között több alkalommal is megpróbálták megmérgezni. A politikus 2015-ben súlyos veseelégtelenséggel került kórházba, ahol vérében nehézfémeket fedeztek fel. Gyógyulása után hiába kérte az orosz vizsgálati szerveket, állapítsák meg, mérgezés áldozata lett-e, kérésére soha nem kapott választ.

2017-ben ismét kritikus állapotban került kórházba, felesége szerint ismét megmérgezték. Egy németországi laboratóriumban megállapították, szervezete jelentősebb mennyiségű higanyt, magnéziumot, rezet és cinket tartalmazott.

Halálos adag polónium

Vlagyimir Putyin egyik legnagyobb bírálója, Alekszandr Litvinyenko 1988-1999 között a szovjet KGB, majd az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tisztje volt. Miután szembekerült a szolgálattal, 2000-ben Nagy-Britanniába szökött. 2003-ban a Secret Intelligence Service, a MI6 néven is ismert brit titkosszolgálat Edwin Redwald Carter fedőnévvel beszervezte.

Havi 2000 font juttatásban részesült, és kapott egy titkosító programmal rendelkező telefont is. Kapcsolattartója egy Martin fedőnevű brit ügynök volt. Litvinyenko összeköttetésben állt a spanyol titkosszolgálatokkal is, amelyeket nagyon érdekelte az orosz oligarchák és a Spanyolországban tevékenykedő orosz bűnözői csoportok közötti kapcsolat.

2006. november 23-án, háromheti haláltusa után hunyt el a londoni University College egyetem klinikáján; halálát a szervezetébe került polónium okozta. Feltehetően azért tették el láb alól, mert vizsgálódni kezdett a Moszkvában meggyilkolt ismert tényfeltáró újságírónő, Anna Politkovszkaja halálának körülményei után. Halála előtt néhány nappal megállapította: „A tény, hogy megmérgeztek, azt jelzi, jó irányba indultam el. A Kreml szokása, hogy megöli az igazmondó embereket”.

Ritka növényi méreg

2012. november 10-én Alekszander Perepilicsnyij futni indult a Londontól délnyugatra található Surrey egyik zárt lakóparkjában, ám haza már nem érkezett, mivel futás közben összeesett és az újraélesztési kísérletek ellenére meghalt. Az ukrán származású, de Oroszországban meggazdagodott üzletember azóta kapott fenyegetéseket, hogy segített felderíteni egy 230 millió dolláros pénzmosási ügyet.

Ebben nem volt nehéz dolga, mivel maga is részt vett az ügyletben, amelynek során svájci bankokban mosták tisztára a maffiával kapcsolatban álló orosz kormánytagok pénzét. Aztán amikor bűntényt jelentő Szergej Magnyickij ügyvéd hónapokig tartó bántalmazás után meghalt a börtönben, Perepilicsnyij úgy döntött, átáll a másik oldalra. 2010-ben meglépett Oroszországból és rengeteg bizonyítékot átadott a svájci ügyészeknek.

Az üzletember egészséges volt halála előtt, a rendőrség, miután megtalálta az út szélén, szívrohamot állapított meg a halál okaként. A szervezetében nem találtak semmilyen gyanús anyagot, így az ügyet le is zárták. 2014-ben aztán Perepilicsnyij biztosítója új vizsgálatot rendelt el, és egy krimibe illő nyomozásnak köszönhetően kiderült, hogy egy nagyon ritka növényi méreg végzett vele, amely szívleállást okoz. Felmerült az alapos gyanú, hogy Perepilicsnyijt Vlagyimir Putyin közvetlen megrendelésére ölték meg.

Dioxin – és orvosi csoda

A dioxin legveszélyesebb, a vietnámi háborúban is bevetett fajtájával mérgezték meg Viktor Juscsenko ellenzéki ukrán elnökjelöltet – állapította meg egy amszterdami vizsgálat. A laboratóriumi vizsgálat szerint a  szervezetében a normálisnál 100 000-szer nagyobb volt a dioxin koncentrációja. A dioxinmérgezést egymástól függetlenül három vezető európai kutatóintézetben is kimutatták.

Viktor Juscsenko a Kreml által támogatott Viktor Janukovics kormányfő ellenében indult a 2004-es elnökválasztás december 26-i, második, megismételt fordulójában, és azután lett rosszul, hogy szeptember 5-én Ihor Smeskóval, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (a KBG ukrajnai utódszervezete) vezetőjével és helyettesével vacsorázott. Az elnökjelölt elmondta: a vacsora után három órával megfájdult a feje, a rákövetkező napon pedig heveny gyomorfájása volt.

A végül elnökké választott Juscenko 2004 ősze óta 25 rendkívül komplikált, s számos kisebb műtéten esett át, melyek során a bőrében kialakult furunkulusokat távolították el, amelyben a méreg zöme koncentrálódott. A kezelések eredményeként szervezetéből a bejutott dioxin 90 százaléka kiürült. Az orvosok számára újdonság volt, ahogy a páciens szervezete felvette a harcot a méreggel, alkalmazkodott annak jelenlétéhez, majd módszeresen megkezdte annak kilökését, illetve hatástalanítását. Sokan egyenesen orvosi csodáról beszéltek.