Winkler Gyula szerint a baloldalnak jobban tetszett a jobboldali EB-elnök helyzetértékelése


-A A+

Hiába választották meg az Európai Bizottság elnökének az Európai Néppárt jelöltjeként, Ursula von der Leyen első évértékelőjén gyakrabban tapsolt a baloldal – legalábbis így látta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, aki szerint ez egyértelműen összefügg a jogállamiság kérdésével.

Az Európai Bizottságnak nem sikerült abszolválnia legfontosabb feladatát, ami a tagállamok közötti szolidaritás visszaépítése lett volna – vélte Winkler Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ, Európai Néppárt - EPP) az Ursula von der Leyen vezetette Európai Bizottság első (csonka) évét értékelve. A politikust annak apropóján kérdeztük, hogy von der Leyen asszony megtartotta első beszédét az unió helyzetéről.

Winkler szerint az Európai Uniót szétfeszítő ellentétek megmaradtak, a tagállamok közötti bizalom „nincs a legmagasabb szinten”. Úgy értékelte, hogy a koronavírus-járvány miatt egyes megosztó témák háttérbe szorultak ugyan, de ezeket a bizottsági elnök ismét napirendre tűzte évértékelőjében, másrészt a válság kapcsán – amikor a leginkább szükség lett volna a tagállamok szolidaritására – az intézkedések összehangolása sok kívánnivalót hagyott maga után. Valójában a bizottságnak esélye sem volt, hiszen nehéz úgy építeni a bizalmat, hogy a járvány miatt leszűkült a személyes találkozások lehetősége, másfelől a hétéves uniós költségvetés előkészítésének időszaka hagyományos nem kedvez a tagállamok közötti harmóniának, ellenkezőleg, ilyenkor zajlanak a legélesebb viták.

A bizottsági elnök  tavaly novemberi, székfoglaló beszédében is felsorolt problémák legnagyobb része továbbra is megoldatlan Winkler szerint – „gondoljuk a migrációra, a zöld megállapodásra, a digitális átállásra, a védelmi unióra” –, de a világjárvány nem is hagyott időt arra, hogy az unió elmélyülhessen ezekben a témákban.

Az EPP-s képviselő rámutatott: Ursula von der Leyen centrista értékelőt mondott, „de az igazság az, hogy gyakrabban tapsolt a ház baloldala, ahol a szociáldemokrata, liberális és zöld képviselők ülnek, annak ellenére, hogy Ursula von der Leyent az Európai Néppárt jelöltjeként választották meg az Európai Bizottság elnökének”. Winkler ezt elsősorban a „jogállamiság történettel” magyarázza.

Ezzel kapcsolatban von der Leyen hangsúlyozta: az EB biztosítani fogja, hogy „a költségvetésünkből és a NextGenerationEU-ból származó pénzek esetében még csak fel se merülhessen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség gyanúja. Ez nem képezheti vita tárgyát.” A bizottsági elnöknek ezt a kijelentését taps fogadta azon képviselők részéről, akik régóta sürgetik, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás alá vont országokat – jelesül Magyarországot és Lengyelországot – az uniós források megvonásával térítsék vissza a helyes útra. (Az érintett államok ezt ideológiai zsarolásnak tartják.)

A bizottság még ebben a hónapban elfogadja a valamennyi tagállamra kiterjedő, első éves jogállamisági jelentését. Winkler azért is kíváncsian várja a jelentést, mert „remélhetőleg megvilágítja azt is, hogy mit is jelent a jogállamiság”. A politikus emlékeztetett, hogy jelenleg nem létezik a jogállamiságnak elfogadott és európai szintű szabályzatban lefektetett meghatározása.

Kiemelte egyúttal, hogy a jogállamisági jelentés intézményesítése az uniós törvényhozás érdeme, hiszen az alapjogok bizottsága és a plénum évek óta következetesen szorgalmazta egy olyan mechanizmus létrehozását, amelynek segítségével világos kritériumok alapján mérlegeli a jogállamiság helyzetét valamennyi tagállamban.

„Erről szól az Európai Unió”

Winkler kitért arra is, hogy a bizottsági elnök „valóságos külpolitikai kompendiummal” lepte meg a képviselőket, érintve Kínától Hongkongon és Belaruszon keresztül az Egyesült Államokig számos kérdést, ugyanakkor minden esetben élesebben fogalmazott a szokásosnál, illetve annál, ahogyan Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselő szokott.

Az RMDSZ politikusa nem sok esélyt ad annak a javaslatnak, hogy külpolitikai kérdésekben – vagy legalább az emberi jogok és a szankciók alkalmazása tekintetében – a tagállamok térjenek át a minősített többségi szavazásra, noha személy szerint egyetért azzal, hogy Európa e téren túl lassú. Hogyha a külpolitikai döntések egyhangú szavazást igényelnek, akkor mindig fennáll a lehetősége annak, hogy a tagállamok egyike-másika puhítani fogja a külképviselő állásfoglalásait – fejtegette.

Winkler arra is felhívta a figyelmet, hogy Ursula von der Leyen számos olyan célkitűzést megfogalmazott, amelynek teljesítéséhez az Európai Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel, illetve olyan  területeket érintenek, amelyeket a tagállamok a belátható jövőben nagy valószínűséggel nem lesznek hajlandók uniós hatáskörbe utalni. A képviselő szerint azonban az Európai Unió erről szól: a tagállamok közötti állandó egyeztetésről,  a valamit valamiértről – „ez teszi egyedivé és, úgy néz ki, utánozhatatlanná világszinten”.








EZT OLVASTA MÁR?

X