Noha az országos felmérésekben behozhatatlannak tűnik kihívójának előnye, Donald Trump elnök még megnyerheti az újraválasztásához szükséges 270 elektori szavazatot. Ehhez azonban minden csillagnak együtt kell állnia ismét, ahogy 2016-ban, amikor majdnem minden a megválasztása ellen szólt.

„2016-ban annyi esélye volt megnyerni a választásokat [Donald Trumpnak], mint egy pókerjátékosnak, hogy elsőre flöst húzzon. Most az a kérdés, hogy tud-e flöst húzni két egymást követő körben” – érzékeltette a hivatalban lévő elnök győzelmi esélyeit Whit Ayres veterán republikánus közvélemény-kutató az Associated Press amerikai hírügynökségnek nyilatkozva.

A közvélemény-kutatásokban hosszú hónapok óta a demokrata elnökjelölt, Joe Biden volt alelnök vezet, egyre magabiztosabban. Április óta lényegében nem készült egyetlen felmérés, amelyben Trump jobban állna kihívójánál. A két jelölt közötti különbség fokozatosan nőtt, és mára elérte az öt-tíz százalékot, felméréstől függően.

Fontos a mennyi, de fontosabb a hol

A fentiek azonban országos adatok, amelyek fontosak, de nem a legfontosabbak. 2016-ban például Trump csaknem hárommillióval kevesebb szavazatot kapott, mint Hillary Clinton, mégis győzött. A paradoxon az amerikai választásai rendszer egyik sajátosságára, az elektori kollégiumra vezethető vissza. Trump csapata bízik abban, hogy noha az elnöknek idén a korábbinál is kevesebb esélye van megnyerni az amerikaiak többségének bizalmát, a célzott kampány-erőfeszítéseknek köszönhetően sikerül megszereznie az újraválasztását biztosító 270 elektori szavazatot.

A The Economist választási előrejelzése – amely mintegy 20.000 forgatókönyvvel számol – Donald Trumpnak mindössze 8 százalékos esélyt ad a győzelemre. Az elemzők rengeteg változó – felmérési hibák, részvételi arány változása, esetleges meglepetések – figyelembe vételével végezte el szimulációk sokaságát, és próbálta valószínűsíteni az egyes jelöltek lehetséges szavazatarányát.

Hangsúlyozzák azonban, hogy a 92 százalék – Joe Biden esetében – nem száz százalék, magyarán a demokrata jelölt veszíthet is. Ezzel, úgy tűnik, nagyon sokan nem voltak tisztában négy éve, amikor a választások után a közvélemény-kutatókat hibáztatták a meglepetés-eredményért. Bár egyes államokban valóban előfordultak jelentős eltérések, országos szinten a voksolás eredménye csaknem hajszálpontosan megegyezett a felmérésekkel.

A 2016-os „precedens” emlegetése annyiban releváns mégis, hogy a közvélemény-kutatások éppen az úgynevezett csatatérállamokban (battleground states) becsülték alá – esetenként 4-7 százalékkal – Trump esélyeit négy évvel ezelőtt. A szimulációk 8 százalékában, ahol az elnök nyeri a választási versenyt, a győzelemhez vezető út majdnem megegyezik a 2016-ossal.

A csatatér-államok

A mostani közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy Trump lemarad Biden mögött – vagy mindössze enyhe előnnyel rendelkezik – szinte minden olyan államban, ahol győzelemre volna szüksége ahhoz, hogy megszerezze a 270 elektori szavazatot. A „rozsdaövezet” három államában – Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganben – a felmérések szerint Trumpnak 1:20 az esélye a győzelemre.

Kérdés azonban, hogy egyrészt tévedhetnek-e – ismét – a közvélemény-kutatók, másrészt be tudja-e hozni Trump a lemaradását, ahogy 2016-ban tette. A kérdés első felére a válasz: igen, a felmérések tévedhetnek. A másik felére nem adható egyértelmű válasz. Mindenestre tény, hogy Trump kampánya rengeteg időt és pénzt fektet be Wisconsinban és Michiganben, miközben próbálkozik olyan államok meghódításával – példa Nevada és Minnesota –, ahol 2016-os riválisa, Hillary Clinton szűken nyert. Hetente 2,5 millió republikánus önkéntes kopogtat választók millióinak ajtaján, ami mögött több évi munka van.

Ezzel is függhet össze, hogy számos államban megugrott a republikánus választók regisztrációja. Mind a floridai, mind a pennsylvaniai republikánusok március óta több mint 100 ezerrel több szavazót regisztráltak, mint a demokraták. Igaz, megfigyelők szerint nem állítható fel egyenes összefüggés a regisztrált szavazók aránya és a kapott szavazatok között. Másfelől viszont nem igényel különösebb elemzői kvalitásokat annak megállapítása, hogy Trump szavazói jobban lelkesednek a jelöltjükért, mint a demokraták a sajátjukért, akire sok esetben inkább a Trump iránti utálat miatt voksolnak.

Kevesebb a bizonytalan

Az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb tényező, ami 2016-ban több államban is meglepetés-eredményt hozott, a bizonytalan szavazókkal kapcsolatos. Miközben 2016-ban két héttel a választások előtt 14 százalék várt arra, hogy meggyőzzék a jelöltek – és nagy többségük Trump mellé állt a verseny utolsó heteiben –, az Economist/YouGov közvélemény-kutatás szerint ezúttal arányuk csupán 6 százalék.

Egyes megfigyelők hangsúlyozzák, hogy 2020 más szempontból sem 2016. Clinton kirívóan – sok demokrata számára is – ellenszenves jelölt volt, másfelől – miközben nagyságrendekkel kisebb a bizonytalanok aránya – sokkal nagyobb a korai szavazóké. Becslések szerint a választás napjáig, november 3-ig a választók 60 százaléka (!) leszavaz. Igaz, ezt a republikánusok a saját javukra fordíthatják.

Biden ráfázhat a levélszavazásra

A választás napjával kapcsolatos bizonytalanságot növeli, hogy Trump felszólította támogatóit: „menjenek el szavazni, és nagyon óvatosan figyeljenek”. Egyesek fenyegetésként értelmezték a felszólítást, és nem csak demokraták. Elszigetelten ugyan, de előfordult, hogy a szavazókör előtt sorban álló szavazókat megpróbálták megakadályozni, hogy bejussanak az épületbe.

Ráadásul az első elnöki vita során Trump nem volt hajlandó elhatárolódni a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportoktól, sőt arra buzdította a rendszerint katonai felszerelésben és katonai fegyverekkel demonstráló szélsőjobboldali bandák – köztük a Proud Boys (büszke legények) – tagjait, hogy „álljanak készenlétben”. Ugyanehhez a csoporthoz köthetők azok a fenyegető emailek, amelyekben Trump mellett szavazásra „buzdítanak”. Devin Burghart, az Emberi Jogi Kutató és Oktatási Intézet vezetője szerint Trump kijelentése növelte annak a valószínűségét, hogy a választásokat erőszak övezze.

Az utolsó nagy bizonytalansági tényező a szavazatszámlálás módja. Tartani lehet attól, hogy a postán beküldött szavazólapokat nagyobb arányban érvénytelenítik, mint a személyesen leadott szavazatokat. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy az afroamerikaiak és általában a demokraták hajlamosabbak levélben szavazni, erre adott esetben ráfázhat Biden. A demokrata jelölt több csatatérállamban is minimális előnnyel vezet, így a levélszavazatok 1-2 százalékának érvénytelenítése egyet jelenthet Trump győzelmével.