Uniós költségvetés: hogyan lett a „nem fog menni”-ből Orbán-győzelem?
Az EU-s költségvetés és helyreállítási alap kapcsán elért brüsszeli megállapodást minden érintett a saját győzelmeként tálalja. Valójában mind a vétót belengető magyar és a lengyel kormány, mind a jogállamisági mechanizmushoz ragaszkodó fél lépett egyet hátra.
„Ha annak idején a Trianoni békeszerződést Orbán Viktor tárgyalja, az antant országok felét Magyarországhoz csatoltatta volna” – írta Facebook-oldalán Kubatov Gábor fideszes politikus, jelezve, hogy fogadta a magyar kormányoldal a csütörtöki, brüsszeli megállapodást, amit az ellenzéki pártok Orbán Viktor vereségeként értékelnek. Tény: a magyar és a lengyel kormány feladta az uniós költségvetéssel kapcsolatban tervezett vétóját, és elfogadta a hozzá csatolt jogállamisági mechanizmust, amely már januártól változatlan tartalommal életbe lép.
Mégis győzött Orbán?
Az uniós csúcs után Orbán Viktor kijelentette, hogy „megküzdöttünk a jogainkért, visszautasítottuk a zsarolást és mindazt, ami nem elfogadható nemzeteink számára”. A miniszterelnök nyilatkozatával azt sugallta, hogy a magyar kormány vétófenyegetése elérte a célját, azaz meghátráltak, akik Orbán szavai szerint „zsarolni” akarták Magyarországot a jogállamisági mechanizmussal. „A mechanizmust nem lehet politika célokra használni” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „a megállapodás az európai szerződések védelmét jelenti”.
Valójában Orbán és a Fidesz-kormány számára a győzelmet az jelentette volna, ha mindenestül kidobják az Európai Parlament és az Európai Tanács által kidolgozott jogszabályt. Korábban ugyanis a miniszterelnök többször is jelezte: tisztában van vele, hogy a jogállamisági mechanizmust azért találták ki, mert a 7-ik cikk szerinti, végeérhetetlen eljárások nem bizonyultak hatékonynak Budapest és Varsó megregulázására.
Így tulajdonképpen az alapszerződés módosítása nélkül hoznának létre egy olyan eszközt, amely a 7-ik cikk szerinti eljárás helyére léphetne. Ez pedig a Fidesz – és a lengyel kormány – számára elfogadhatatlan. „Nem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, az események között összefüggést tudunk teremteni" – fogalmazott december 4-i rádióinterjújában Orbán, kifejtve, hogy szemben a mostani helyzettel, ezentúl egyszerű többséggel akarnának rákényszeríteni tagállamokra bármit, amire rá lehet húzni, hogy jogállami.
Az EU-csúcson végül a jogállamisági rendelethez egy záradékot csatoltak, amely lényegében felfüggeszti a január 1-jén hatályba lépő jogszabály alkalmazását az Európai Unió Bíróságának döntéséig. Ám egy hete még Orbán Viktor ezt is elfogadhatatlannak nevezte. „Nekünk ez a megoldás (...), hogy valami nyilatkozatot hozzáfűznek – mint a tacepaóra rajzszöggel feltűznek valami kis emlékeztetőt –, nem fog menni” – szögezte le a miniszterelnök múlt pénteken arra reagálva, hogy előző esti hírek szerint Varsó késznek mutatkozott elállni a vétótól.
Miért nem szenvedett vereséget Orbán?
A magyar ellenzék szerint az Orbán Viktor által korábban „kis emlékeztetőnek” minősített záradék nem több politikai nyilatkozatnál, semmiféle jogi erővel nem bír. A valóságban a „politikai nyilatkozat” következményeként az Európai Bizottság addig nem alkalmazza a rendeletet, amíg az Európai Unió Bírósága meg nem vizsgálja, hogy összhangban áll-e az uniós szerződéssel. Ezt egyértelművé tette Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a Bloombergnek adott pénteki interjújában.
A csúcson elfogadott megállapodás értelmében a Bizottság a tagállamokkal egyeztetve kidolgozza a jogállamisági mechanizmus alkalmazási módszertanát, viszont ha a rendeletet megtámadják a bíróságon, az eljárási szabályokat csak a per lezárulását követően véglegesítik. „A módszertan véglegesítését megelőzően a Bizottság nem javasol intézkedéseket a rendelet alapján” – olvasható a szövegben.
Ezt egyesek – köztük Soros György – úgy értelmezik, hogy akár két évvel késhetnek a Fidesz-kormány elleni esetleges szankciók. Dobrev Klára, az ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti (EP-) képviselője viszont úgy véli, hogy „három vagy négy hónap múlva fog dönteni a bíróság”. A Reuters által idézett Jourová szerint „inkább hónapokig, semmit évekig” fog tartani az eljárás az Európai Unió Bírósága előtt, már amennyiben Magyarország vagy Lengyelország „megpróbál jogi bizonyosságot keresni ebben a fontos kérdésben”.
Azonban Laurent Pech professzor, aki európai jogot tanít a londoni Middlesex Egyetemen, felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bíróságon a semmisségi eljárások – amilyent Magyarország vagy Lengyelország indíthat a jogállamisági rendelet ellen – átlagosan 19 hónapig tartanak. Igaz, azt is hozzátette, hogy meglátása szerint a kereset benyújtása nem jár automatikusan a rendelet felfüggesztésével.
To which I would add, annulment actions lodged with the ECJ do *not* have automatic suspensive effect
— Laurent Pech (@ProfPech) December 11, 2020
In 2019, average duration of direct actions in the ECJ (including annulment actions) was 19.1 months. So plenty of time to create more irreparable damage to the rule of law
A magyar és a lengyel kormánynak 2 hónapja és 10 napja van a rendelet hatályba lépésétől, vagyis január elsejétől, hogy kérelmezze a jogszabály megsemmisítését. Ha a keresetet a határidőhöz közel nyújtják be – ami az adott helyzetben logikusnak tűnik –, máris nyertek néhány hónapot. Egyes számítások szerint a bírósági döntés gyorsított eljárással is legkorábban jövő szeptemberben születhet meg.
Ezután következhet a fent említett végrehajtási módszertan véglegesítése. Ez azt jelentheti, hogy 2022 elejénél korábban nem indulhatna eljárás az uniós költségvetés védelmében, s ha indul is ilyen, aligha ér véget a 2022 tavaszán esedékes magyarországi választásokig.
- 33742 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33744 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33744 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33746 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33747 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33747 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni