Az első, hivatalában levő minisztert öt év börtönre ítélő romániai igazságszolgáltatás úgy tűnik, végre nem csak a tyúktolvajokat, hanem a „politikai, gazdasági hírességeket” is felelősségre von feltételezett törvényszegő cselekedeteikért. Idén Justitia istenasszony romániai szolgálói Fenechiu mellett ítéletet mondtak Gigi Becali, Victor Babiuc, Decebal Traian Remeș, Ioan Avram Mureșan és Antonie Solomon korrupciós ügyeiben is.

Băsescu komája ártatlan

A hazai igazságszolgáltatás feltehetően még az idén további négy „nagy dossziéban” mondott, illetve hoz majd ítéletet: Arad polgármestere, Gheorghe Falcă (egyébként Traian Băsescu államfő komája) – a Konzervatív Párt tiszteletbeli elnöke, Dan Voiculescu médiacézár, Adrian Năstase volt miniszterelnök és az adóhivatal egykori főnöke, Sorin Blejnar ügyében. Igaz, a pártatlan román igazságszolgáltatás egyelőre inkább csak az államfővel szembenálló körökben fedezte fel a törvényszegőket.

Így például Gheorghe Falcát a Legfelsőbb Bíróság tisztázta a vádak alól, holott az ügyészek pillanatig sem kételkedtek a polgármester bűnrészességében, abban, hogy csúszópénzt fogadott el, illetve szolgálati visszaélést követett el. A korrupció elleni ügyészek letöltendő börtönbüntetést kértek Falcă esetében, arra is hivatkozva, hogy a polgármester törvényszegése alkalmával visszaélt a helyi hatóság és saját tekintélyével.

Gheorghe Falcát az ügyészség 2007-ben állította a bíróság elé. A vád szerint 2005-ben, Arad polgármestereként egy cég igazgatójától, Francisc Demetertől és a cég igazgatójától, Radu Gavril Vasilétől 115 ezer euróval értékesebb villát kapott, mint az általa cserébe adott lakás. A tulajdonképpen ajándékba kapott villa területe 242 négyzetméter, a cserébe adott lakásé viszont alig 90 négyzetméter volt. Ennek fejében Gheorghe Falcă a megvesztegetőket hozzásegítette az aradi polgármesteri hivatalhoz tartozó, csaknem 53 ezer négyzetméteres városközponti telek piaci áron aluli megvásárlásához. Ennek érdekében külön „tárgyaló bizottságot” hozott létre a polgármesteri hivatalban, amelynek elnöke természetesen ő maga volt. A „bizottság” a több millió eurós értékű telket 838 944 euróért adta el a Radu Gavrilék által képviselt Elecon Plusz kft-nek, amelynek tulajdonosai a területet néhány nap múltán közel 3 millió euróért adták tovább. Az ügyészek szerint Falcă ezzel több mint 2 millió eurós kárt okozott az aradi polgármesteri hivatalnak.

A Legfelsőbb Bíróság azonban nem törődött az ügyészek által megfogalmazott vádpontokkal, és mind Falcă, mind pedig bűntársai ügyében felmentő ítéletet hozott.

Blejnar: 22 millió lejes károkozás

Traian Băsescu „táborához” tartozik Sorin Blejnar is. Őt, 16 bűntársával együtt, a Szervezett Bűnözést és a Terrorizmus Kivizsgáló Igazgatóság Brassói megyei testülete a „Nyersolaj” névre hallgató dossziéban adócsalásra és pénzmosásra „szakosodott” bűncsoport létrehozásának támogatásával vádolja. Az ügyészek szerint az adóhivatal egykori főnöke 2011 és 2012 között olyan bűnszövetkezetet segített, amely úgymond „alacsonyabbrendű termékként” forgalmazott nyersolajat, ezért pedig nem kellett jövedéki adót fizetnie.

Sorin Blejnar és „jobbkeze”, Codrut Marta, a Boc-kormány volt pénzügyi gárdájának főnöke segítségével a bűnszövetkezet ily módon mintegy 5000 tonna nyersolajat értékesített adómentesen. Az állam így 10,5 millió lejes veszteséget szenvedett el a hozzáadott értékadó, illetve további 10,8 millió lejt veszített a jövedéki adó ki nem fizetésével. Az ügyészek szerint a kár tehát legkevesebb 22 millió lejre tehető. Ebben az ügycsomóban egyébként felmerült Traian Băsescu neve is, aki az eset kapcsán  telefonbeszélgetést folytatott az államfővel.

Blejnarék pere mér csak alig kezdődött meg, az adóhivatal egykori főnöke azonban máris néhány részgyőzelmet tudhat magáénak. Így például tavaly decemberben a brassói bíróság döntése értelmében az ügycsomót visszautalták a Szervezett Bűnözést és a Terrorizmus Kivizsgáló Igazgatóság Brassói megyei testületéhez, a bűnvádi eljárás felülvizsgálata céljából. Igaz, a brassói táblabíróság idei, áprilisi döntése értelmében a dossziét mégsem kell visszaküldeni az ügyészekhez, így hát a bíróság rátérhetett az ügy tárgyalására.

Blejnar viszont elérte azt, hogy felemelték az ország elhagyására vonatkozó tilalmat, így végső soron szabadon utazhat bármerre.

Dan Voiculescu: hetvenhatszor olcsóbban

Traian Băsescu nagy ellenfele Dan Voiculescu, aki nemrégiben az államfő tisztségéből való harmadik felfüggesztését is sürgette. A médiacézár tévé-állomásaik, az „antennák” éles hangon bírálják az államfőt és táborát, a demokrata liberálisokat.

A Konzervatív Párt tiszteletbeli elnökének dossziéja jelenleg a bukaresti bíróságnál van, miután a politikus lemondott honatyai tisztségéről. Szerinte nagylelkű gesztusról van szó: lemondását az indokolja, hogy az igazságszolgáltatás zavartalanul végezhesse dolgát. Érve jogilag sem fogadható el. Dan Voiculescu ügycsomója ugyanis már a bíróság elé került, neki tehát semmit sem kellett volna tennie – szenátusi mentelmi jogát sem kellett volna feladnia – ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás végezze a dolgát.  

Valójában tehát önös érdekről van szó: szenátorként korrupciós ügye miatti perét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási és Számvevőszék tárgyalná, a dosszié ráadásul több politikust is elítélő, „szigorú” három tagú ítélőtanácshoz került volna. A lemondás időzítését pedig az indokolja, hogy a bíróság sürgősségi eljárással tűzte napirendre az ügycsomót. A szenátori tisztségéről lemondva viszont a per átkerült a bukaresti törvényszékre.

A Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács által bebizonyítottan volt szekus ügynök Dan Voiculescu ellen az Élelmiszeripari Kutatóintézet törvénytelen privatizációja miatt folyik eljárás. A médiacézár, egyben a Voiculescu Ipari Csoport valamint a Grivco többségi részvényese, az Élelmiszervegyészeti Központ részvényesi gyűlésének és igazgató tanácsának tagja, a bukaresti Bioprod részvényesi gyűlésének tagja közel 4 hektáros területet vásárolt az intézettől, a piaci árnál hetvenötször olcsóbban. A bűnvádi dosszié szerint az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizációja egyedül Voiculescu cégének, a Grivcónak hozott hasznot, az államnak okozott kárt több mint 60 millió euróra becsülik.

Dan Voiculescu és egyik fő cinkosa, Corneliu Popa, az Állami Területek Ügynöksége Igazgató Tanácsi tagjaként, a román államtól kapott felhatalmazás nélkül, beleegyezett az Élelmiszervegyészeti Központ privatizálásába, az épületek, a hozzájuk tartozó földek részvényei pedig 104 730 euróért jutottak Dan Voiculescu birtokába, holott annak valós ára 7,9 millió euró volt. A „versenytárgyaláson” kizárólag Voiculescu cége, a Grivco vett részt. Az ügyészek az államnak okozott kárt 60 millió euróra becsülik.

Az ügycsomó újabb tárgyalására augusztus 29-én kerül sor.

Ismét retteghet Adrian Năstase        

Végül pedig az igazságszolgáltatás mocorgása nyomán immár Adrian Năstasénak is megint csak tartania kell attól, hogy megint börtönbe kerül. Az Zambaccian-ügycsomóban egyebek közt azt vizsgálták, miként rendezte be fényűző módon bukaresti lakását. Így került a figyelem központjába az Állami Építészeti Felügyelőség főnöke, Irina Jianu is: mint kiderült, ő közvetítette a kínai luxuscikkek ipari mennyiségben történt felvásárlását.

A botrány nyomán Adrian Nastasénak le kellett mondania képviselőházi elnöki tisztségéről, és a bajt csak tetőzte az, hogy az ügyletben szintén érintett Ioan Păun, Románia volt kínai konzulja beszélni kezdett. Ekkor Adrian Năstase megfenyegette azzal, hogy ha nem hallgat, könnyen azon kaphatja magát, hogy a Külső Hírszerző Szolgálat álcázott ügynökeként dolgozik majd, ki tudja hol... Ez volt a zsarolás, amiért a három év felfüggesztett börtönbüntetést kapta.

A Legfelsőbb Bíróság szeptemberben tárgyalja a Zambaccian-dossziét. A perben felesége, Dana Năstase hasonló büntetést kapott hamis vámpapírok használatáért.