A Malév helyett a légitársaság „utóda” már augusztusban ismét járatokat indítana európai és közel-keleti célállomásokra, jövőre pedig már a tengeren túlra is repülne. Az új légitársaság a Sólyom nevet kapná, és nem a fapados, hanem a prémium kategóriás légitársaságok – mint például az Emirates, vagy a Turkish Airlines – vetélytársa kíván lenni.

Augusztusban indulna?

Vágó László, a légitársaság vezetője szerint a Sólyom Airways hat repülőgép lízingelésére írt alá szerződést Londonban, és még augusztus 20-a előtt Budapestre érkezik az új magyar légitársaság első gépe.

A Sólyom Airways irodái a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren vannak, ahova a légitársaság máris beköltözött, a jegyek értékesítését járataira már augusztusban megkezdik. 2017-re már 50 gépes flotta szerepel a terveikben, további gépek lízingelése kapcsán újabb tárgyalásokat folytat. A Sólyom felkínálta a kormányzatnak, hogy augusztus 20-án, a nemzeti ünnep alkalmából a légi parádén átrepülnek az első géppel a Duna felett. 

A légitársaság charterjáratok és menetrend szerinti járatok indítását is tervezi. A hat repülőgép üzemeltetéséhez a kezdéskor 350-400 munkatársra van szükség, de egy hónapon belül 700-ra növelik az alkalmazottak számát. Az utaslétszámot 2014-ben 3 millió, 2017-re pedig már 8 millió utasra becsülik.

A Sólyom Airways működését egyesült arab emirátusokbeli és ománi befektetők finanszírozzák, de maga a cég három magyar magánszemély tulajdonában van, ők hárman pénzelték – több száz millió forintos beruházással – a társaság eddigi indulását és működését. A társaságban az államnak semmiféle közreműködése nem volt sem eddig, sem pedig a jövőben, az állam nem lesz tulajdonos. 

Megmosolyogtató badarság?

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) közlése szerint a Légügyi Hivatal vizsgálja a Sólyom légitársaság alapítására benyújtott kérelmet, és erről határozatot hoz. Ismertették: légitársaság alapításához két alapvető hatósági engedély szükséges: az üzembentartási és a működési engedély, ám a tevékenység beindításához szükséges a műszaki alkalmassági engedély is. 

Az NKH közlésének megfelelően a Sólyom légitársasággal kapcsolatos hatósági eljárások folyamatban vannak, azonban kereskedelmi légi személyszállításra jelenleg nem rendelkezik engedéllyel a társaság. A hatósági eljárások szakszerű lefolytatása körülbelül 90 napot vesz igénybe, de a tényleges engedélyezés ideje nagyban függ attól, hogy a kérelmező az előírt dokumentumokat megfelelő tartalommal és szakmaisággal terjeszti-e be a hatóságnak. A Sólyom Airways ezzel együtt már irodákat is bérelt Ferihegyen.

Szakértők szerint a Sólyom „megmosolyogtató badarság”. Úgy vélik, számos okból valószínűtlen, hogy augusztusban felszállhat a Sólyom Airways első járata. A piacon közben pilótatoborzásról terjednek pletykák, de hónapok is eltelhetnek, mire a megfelelően képzett személyzet összeáll. A Sólyom önmagát nemzeti légitársaságnak nevezi, a nemzeti jelző ez esetben nem állami céget jelent. véleményüknek megfelelően a Sólyom üzleti modellje nélkülöz minden racionalitást, egyebek között pedig éppen azokat a pontokat másolja, amelyek hozzájárultak a Malév bukásához. Az európai légiközlekedési palettában talán még a Lufthansa igazán versenyképes, a többi hagyományos légitársaság közép- és rövid távon a fapadosokkal versenyez, amelyek viszont több utast, nagyobb kihasználtsággal szállítanak.

Ugyanakkor Magyarország esetében nincs elegendő üzleti, illetve átszálló utas, akikre alapozni lehetne a megfelelő bevételeket. Az üzleti utasok száma Magyarország tekintetében elhanyagolható, az átszálló utasokhoz pedig Budapestnek olyan csomópontnak kellene lennie, ahonnan több tucat más városba is el lehet jutni. Mindezt a Malév 23 repülőgépes flottájával sem tudta megvalósítani. A Sólyom 50 darabos leendő flottája is eltúlzott, már egy 3-4 gépes indulás is több százmillió euróba kerülne, ekkora kockázatot nem tudni, hogy milyen befektető vállalna be.

A Malév utáni világ

A Malév tavaly februári csődje után űr keletkezett a magyarországi légiközlekedésben, ahova mind a hagyományos, mind a fapados légitársaságok szinte azonnal benyomultak. A Malév-csőd miatt több ezren az utcára kerültek, Budapestre kevesebb pénzes turista érkezik, az üzletemberek nehézkesebben tudják elérni a magyar fővárost, a konferenciaturizmus is visszaesett.

A Malév bedőlése után több olyan ötlet is napvilágot látott, amely új magyar légitársaság létrehozására irányult. A legnagyobb sajtónyilvánosságot kapó alternatíva a Hungarian World Airways (HWA) elindítása volt, ők már az első évben 10 milliós becsült utasforgalommal számoltak 9 milliárd dolláros árbevétel mellett, a harmadik üzleti évtől pedig 260 millió dolláros profitot céloztak meg. A Budapest-központú forgalom a HWA esetében az összforgalom 34-35 százalékát tette volna ki, a hazai forgalom 90 százalékát pedig az átszálló utasok adták volna.

A flotta tavalyi információk szerint nem haladta volna meg a Malévét, a pénzügyi részre kitérve pedig 600-800 milliós hitelből építették volna ki a légitársaságot. A légitársaság gyors felfutását úgy érték volna el, hogy olyan ázsiai, afrikai régiókat próbáltak volna lefedni, melyek egyelőre nincsenek benne az európai vérkeringésben.

A HWA ugyanakkor a tervek szintjén maradt – a víziót már akkoriban sem lehetett nagyon komolyan venni. A légitársaságról a legutolsó sajtóhír februárban jelent meg, a HWA egyik vezetője még akkor is 2013-as indulással számolt. A cégről ennek ellenére a hivatalos magyar és nemzetközi szervezeteknél nem tudtak, a bázisrepülőtérnek szánt Budapest Airportnál is csak sajtóértesüléseket hallottak.

Az indulás nehézségei

Egy légitársaság elindításához fel kell állnia egy teljes, működő rendszernek, amely több engedély meglétéhez kötött. Szükség van egy üzemben tartási engedélyre (AOC), amely voltaképpen a szakmai engedély. Ennek feltétele egyebek mellett a megfelelő képzettségű személyzet, illetve legalább egy, magyar lajtsromban lévő repülőgép megléte. A működési engedélyhez (OL) igazolni kell a pénzügyi háttér és egyéb, ehhez kapcsolódó feltételek teljesítését.

A feltételek közül csupán egynek tesz eleget a Sólyom Airways: Magyarországon lajstromba vett repülőgéppel rendelkezik, igaz, nem nagy utasszállítókkal; a légijárművek lajstromában (a május 31-án lezárt adatok szerint) több gép is szerepel a Sólyom Hungarian Airways Kft. korábbi neve, az Avicraft Kft. cím alatt, de ezek mind kis, könnyű gépek, amelyek legfeljebb légitaxi szolgáltatásra vagy pilótaoktatásra használhatók. A légiközlekedési piacot ismerő forrásaink nem tudnak arról, hogy május óta sugárhajtású utasszállító került volna a cég nevére.

A pilótatoborozás sem bizonyul egyszerű feladatnak: a Malév csődje után munka nélkül maradt pilóták vagy a Távol-Keletre távoztak, vagy lejárt a szakszolgálati engedélyük. Ahhoz, hogy ezt újra megkapják, szükség lenne egy szervezetre, ami felterjeszti őket a hatósághoz. Ez lehetne akár a légitársaság is, ha van típusfőpilótája és oktatási szervezete. Ha a Sólyom nem Boeing 737-es gépekkel repül majd (mint egykor a Malév), akkor a pilótákat át kell képezni az új típusra, ami szintén hónapokat vesz igénybe. A légiutas-kísérőknek a magyar szabályok szerint szintén szükségük van szakszolgálati engedélyre.

Kicsoda Vágó József

A Sólyom Hungarian Airways Kft-t egy ceglédi házba, a cégcsoport egyik vezetőjének címére jegyezték be. A többi, a nevek alapján különféle részfeladatokra létrehozott céget (például Sólyom Air Informatikai Kft., Sólyom Air PR-Marketing Kft, Sólyom Air Utazásszervező Kft., vagy Sólyom Air Intermodális Központ Kft.) szintén a cégcsoport vezetőinek kőbányai, illetve angyalföldi lakásaira jegyezték be.

A Sólyom-cégcsoport központi cége, a Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Kft. székhelye egy Városligeti fasori irodaházban van.

A Sólyom nevű légitársaság vezetője a Nemzeti Közlekedési Hatóság volt légügyi igazgatója, az egykor a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) dolgozó Vágó József, aki állítólag Gyurcsány Ferenc anyósához, Apró Piroskához közel álló ember.

Vágó József 1990 után a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjeként a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér védelmét látta el, majd 2007-ben kinevezték a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi igazgatójává. Ebből a pozícióból az izraeli gépek berepülése miatt Honig Péter közlekedési miniszter 2010 . március 24-én felfüggesztette, majd 2010. szeptember végén közös megegyezéssel távozott a légügyi hatóságtól. Ezután a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztonsági tanácsadójaként dolgozott, szélsőjobboldali információik szerint 2010 decemberében alapított cége, a gyógykészülékeket is forgalmazó V-Team Consulting Kft. a 2011-ben elkészült Nemzeti Légügyi Stratégia Védelmi Munkacsoportjának vezetője volt. A Magyar Hírlap egy 2010-es cikkét is idézi az Átlátszó, amelyben Vágó NBH-s múltjáról írtak, valamint arról, hogy ő „Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő anyósához, Apró Piroskához közel álló” ember. 

A Sólyom tulajdonosai Vágó mellett Hurtyák Róbert András, Lucsik János. Ők hárman jegyezték be áprilisban a FÉSZEK – Első Magyar Letelepedési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t. Hurtyák a muszlim országoknak magyar bárányhúst kínáló Times Square Holding Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Lucsik János pedig hivatalos közbeszerzési tanácsadó, és az örmény Ararat brandy kizárólagos magyarországi forgalmazója.