Több ország – közöttük Románia – statisztikai hivatalaitól kapott eredmények alapján az econtext.ro elkészítette az Európai Unió szegénységi listáját. Ennek megfelelően az országban közel 9 millió ember él a szegénységküszöb határánál.

Ki a szegény?

Mit is jelent voltaképpen szegénynek lenni? Hivatalosan szegénységben él az a személy, akinek anyagi erőforrásai nem teszik lehetővé azt, hogy a társadalma szintje szerint elfogadhatónak ítélt életminőséget biztosítson magának. Az Európai Unió ennél jóval tárgyilagosan fogalmaz: Brüsszel szerint szegény az, akinek jövedelmei nem érik el országa átlagjövedelmének 60 százalékát.

Ha ezt a mércét Romániára alkalmazzuk, akkor az országban szegénynek számít az, aki havonta mindössze 100 eurót, vagyis nagyjából háromszázötven lejt költhet. Az országban ennek az adatnak megfelelően 8,7 millió ember tengődik éppen valamivel a szegénységküszöb határa fölött határán, hiszen a romániai statisztikai hivatal szerint havi jövedelmük nem érte el a 180 eurót. A 8,7 millió személy közül több mint kétmillió nyugdíjas.

A 8,7 millió személy közül azonban 60 százalék 500 lejes havi jövedelemből, vagyis 115 euróból él. A kis fizetésű alkalmazottak rangsorában Románia az első helyet foglalja el az Európai Unióban, megelőzve a gazdasági-pénzügyi válság által leginkább érintett Görögországot és Spanyolországot is.

A szegények kantinjának kosztosai

Romániában naponta csaknem 19 ezer ember eszik naponta a szegények kantinjában. Igaz, 2001-ben számuk még meghaladta a napi 40 ezret – ám az „örömhír” kétélű, hiszen nem tudni, hogy az éhezők száma csökkent-e vagy pedig az ingyenkantinok közül zártak be többet is.

Az ingyenkosztra rászorulók közül a legtöbben, csaknem háromezren Bukarestben vannak – igaz, ez a legnagyobb lakossággal rendelkező város is Romániában. A fővárost Konstanca követi, közel 1500 fővel. Számuk itt azonban az utóbbi években több mint 30 százalékkal nőtt. A következő helyeken az ingyenkantinok 1083 illetve 1040 kosztosával Galac és Kolozs megye következik.

A „leggazdagabb” megyék lajstromát, mindössze napi 80 személlyel Dolj megye vezeti, majd Giurgiu és Beszterce-Naszód megye következik 85 illetve 91 ingyenkosztossal.

A szegénykantinok látogatottsága az utóbbi 10 évben leginkább éppen Beszterce-Naszód és Iasi megyében esett vissza, mindkettőben a korábbi 767, illetve 1620 személyes látogatottság 88 százalékával csökkent. Másutt viszont megnőtt az ingyenkosztra szorulók száma. Maros megyében például 10 évvel ezelőtt csak 11 személy látogatta ezeket a kantinokat, számuk azóta megháromszorozódott, elérte a 330-at, Ialomita megyében pedig megkétszereződött.

Az Észak-keleti Régió a legszegényebb

Romániai régiói közül a szegénység szomorú statisztikájában a Neamţ, Bákó, Suceava, Iaşi, Botoşani és Vaslui megyéből álló Észak-keleti Régió vezet, ahol a lakosság csaknem 33 százaléka él a szegénységküszöb szintjén. A Tulcea, Galac, Konstanca, Vrancea, Buzău és Brăila megyéből álló Dél-Keleti régió, közel 30 százalékos arányszámmal a második helyre került.

A lista túlsó felén a Bukarest-Ilfov régió áll, mindössze 3,4 százalékkal, ezt messze leszakadva követi 18 százalékkal a Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megye alkotta Központi régió, a harmadik helyet pedig, 18,8 százalékkal, a Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény megyéből álló Nyugati régió foglalja el.

Az EU-ban a bolgárok a legszegényebbek

Az Európai Unió tagországainak szegénységlistáján természetesen a volt kommunista tömb országai vezetnek. Ez esetben azonban nem Románia a lajstrom vezetője: az első helyen Bulgária álla, ahol a lakosság 41,6 százaléka él a szegénység szintjén. Románia viszont a második ország, és mindössze két tized százalékkal marad el déli szomszédja mögött. a harmadik és a negyedik helyen két balti ország következik, Lettország és Litvánia, 38,1 illetve 33,4 százalékos aránnyal. Magyarország sem jeleskedik, 29,9 százalékával az ötödik helyet foglalja el a táblázatban, valamivel több, mint kélt százalékkal megelőzve Lengyelországot.

Az öt volt kommunista ország után következnek a gazdasági-pénzügyi válság által leginkább sújtott államok: Görögország, Írország, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Ciprus. Németország a lista 18 helyén áll – Szlovákia után! – majd Franciaország következik. A szegények lakossági részarányát tekintve a legjobb helyen, a 27-én, Csehország áll: itt csupán a lakosság 14,4 százaléka él a szegénység küszöbe alatt.

Románia vezet viszont az Európai Unió szintjén a munkavállalók létszáma szerinti legszegényebb alkalmazottak listáján: 17,2 százalékával jócskán megelőzi a második helyre került Görögországot, ahol a kisfizetésű alkalmazottak arányszáma csupán 13,8 százalék. A harmadik helyre, 12,7 százalékkal Spanyolország került. Magyarország itt meglehetőn jó helyet foglal el, alig 5,3 százalékra tehető a kisfizetésű alkalmazottak lajstromán. A legjobban itt is Csehország áll, 3,7 százalékkal.