Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor szó szerint az éj leple alatt döntötte el, hogy Kolozsvár felvegye a Napoca nevet is – írja a ziadecj.ro. A portál abból az alkalomból közölt szombaton erről összeállítást, hogy október 16-án lesz a kincses város átkeresztelésének negyvenedik évfordulója.

1974. október 15-ig Erdély történelmi fővárosát Kolozsvárnak (románul Cluj) hívták. Másnap azonban az Államtanács dekrétumban elrendelte, hogy a megyeszékhely nevéhez toldják hozzá a Napocát is. Így lett a város neve hivatalosan románul Cluj-Napoca. Ugyanazon a napon rendelték el Turnu Severin átkeresztelését is Drobeta-Turnu Severinre.

A kolozsvári George Bariţiu Történelemtudományi Intézet történésze, Nicolae Edroiu szerint Hadrianus római császár 124-ben municípiumi rangra emelt két dák várost: Napocát és Drobetát. Erre alapozta döntését negyven éve a diktátor.

Az akadémikus emlékeztetett rá, hogy az 1989-es rendszerváltás után felmerült: vissza kellene állítani Kolozsvár eredeti nevét. Ám ez szerinte rengeteg bonyodalommal járna, mert a város összes lakójának le kellene cserélni a személyi igazolványát. A történész a megyei tanács névadó bizottságának is tagja. Példaként hozta fel, hogy Kolozsváron mai napig létezik egy olyan utca a Györgyfalvi negyedben, amely egy nem létező állam – Jugoszlávia – nevét viseli. „Azért nem változtattuk meg a nevét, mert az utca lakói fellázadtak volna a rájuk váró utánajárások miatt. Most képzelje el, ha 300 ezer emberrel közölnénk, hogy személyit kell cserélniük” – magyarázta a portálnak a történész.

Nem híve az eredeti név visszaállításának egy másik kolozsvári történész, Tudor Sălăgean sem. Tájékoztatása szerint ez a kérdés a város egyetemi oktatóit és akadémikusait is megosztja. „Tudni kell, hogy negyven éve sok kolozsvári történész és jeles értelmiségi támogatta Ceaușescu rendeletét. Sokan a mai napig úgy tartják, hogy ez egy jó döntés volt” – magyarázta.

Azt azonban Sălăgean is elismeri, hogy a névváltoztatás elrendelése a diktátor „megalomán nacionalista korszakának” a kezdetét jelentette, ráadásul önkényesen történt: Ceaușescu nem kérdezte meg a város lakóit arról, hogy akarják-e a Napoca elnevezést. A történész szerint a középkori Kolozsvár valóban egy római város, Napoca romjaira épült. „Történelmi szempontból tehát van alapja a névváltoztatásnak” – tette hozzá.

A ziuadecj.ro közreadja a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1974. október 15. estéjén tartott ülésének jegyzőkönyvét is. Ceaușescu ekkor jelentette be névváltoztatási szándékát a pártvezetőségnek. A diktátor közölte az RKP KB tagjaival, hogy másnap, október 16-án lesz 1850 éve annak, hogy Napocát Hadrianus császár municípumi rangra emelte, és ebből az alkalomból Kolozsváron nagy szabású ünnepséget tartanak, és ennek keretében keresztelik át a várost.

A döntéssel a jegyzőkönyv szerint az RKP vezető testületének tagjai végül természetesen egyetértettek. Azért akadtak okvetlenkedők is. A diktátor felesége, Elena Ceaușescu azt javasolta, hogy Kolozsvárt egyszerűen Napocára kereszteljék át. Azzal érvelt, hogy a Cluj is római név, és fölösleges, hogy a város egyszerre két római nevet vegyen fel. Leonte Răutu, a Ștefan Ghoerghiu Akadémia rektora kijelentette: nem érti, miért kell felvennie Kolozsvárnak egy új nevet, hiszen Párizst sem keresztelték át történelmi római nevére, Lutetiára.