Tovább csökken a román állampolgárok bizalma a politikai pártokban, a munkáltatókban és a Nemzetközi Valutaalapban, a legfontosabb teendőnek pedig az egészségügyi rendszert behálózó korrupció megszüntetését tartják – derül ki az INSCOP felmérésből. A közvélemény-kutatást július 10. és 21. között végezték, a mintacsoport a Románia 18 év fölötti lakossági összetétele szerint, 37 megye 74 településében és Bukarestben kiválasztott 1050 személyből állt, hibaszázaléka plusz-mínusz 3 százalék.

Politikai szervezetek: általános visszaesés

A megkérdezettek a politikai intézmények közül leginkább a polgármesteri hivatalokban bíznak: a mintacsoport csaknem 38 százaléka válaszolt igennel a kérdésre. Igaz, május végén még a lakosság több mint 41 százaléka bízott a polgármesteri intézményben. A második helyre az Alkotmánybíróság került 35,7 százalékkal, ami három százalékkal több, mint a talárosok által májusban elért 32,7 százalék. A kormányban a megkérdezettek közel 36 százaléka mondott igent, ez viszont kevesebb a májusi 37,3 százaléknál.

A parlamentben a megkérdezettek alig egy negyede bízik, ami csaknem 4 százalékos visszaesés májushoz képest. A parlamenttel nagyjából azonos mértékben bírálták el a megkérdezettek az államelnöki vitalat is, a különbség alig két tized százalék a törvényhozási fórum javára; az államfő népszerűsége májushoz képest 5 tized százalékkal esett vissza. A megyei tanácsok a mintacsoport tagjai nem egészen 33 százalékának bizalmát élvezik, a politikai intézményekben való bizalom tekintetében pedig a politikai pártok az utolsó helyen állnak, mindössze 14,7 százalékkal, ami több mint 2  százalékos visszaesést jelent májushoz képest.  

A hadsereg vezet

A végrehajtás intézményei közül a rangsorban az élhelyen áll a hadsereg, 64,6 százalékkal – a bizalom benne azonban több mint két százalékkal csökkent május óta. A lajstromban a Román Nemzeti Bank következik, 50 százalékkal, a visszaesés itt közel két százalékos májushoz viszonyítva. Növelte viszont népszerűségét a Román Hírszerző Szolgálat, amelyre még májusban csupán a lakosság 47,3 százaléka mondott igent, jelenleg már a megkérdezettek 48 százaléka viseltetett bizalommal a legfontosabb hazai hírszerző testület iránt. Hasonlóképpen népszerűbb lett a Külső Hírszerző Szolgálat is, amely a májusi 44 százalékról most már közel 48 százalékot ért el. Népszerűségét a legnagyobb mértékben azonban az Országos Korrupcióelleni Igazgatóságnak sikerült megnövelnie, amely a májusi 42 százalékról immár a lakosság 47,4 százaléka mond igent. Szociológusok szerint a hírszerzés két szolgálata valamint a korrupció elleni ügyészek népszerűségét jelentősen megnövelték az érettségin tapasztalható korrupcióval kapcsolatos intézkedések, valamint Omar Hayssam „hazahozatala”.

A rendőrség 45 százalékával május óta hat tized százalékkal lett népszerűbb a lakosság körében, 35,3 százalékos eredményével közel 2 százalékkal esett viszont vissza az Országos Állategészségügyi és Élelembiztonsági Ügynökség.

Csökken az egyház népszerűsége                                     

A társadalmi vagy magánjellegű intézmények esetében az első helyen még mindig az ortodox egyház áll: közel 64 százalék mondott rá igent – igaz, májusban még több mint 66 százalék bízott benne. Az egyetemekben a megkérdezettek közel 52 százaléka bízott, a visszaesés itt 7 tized százalékos, a sajtóra 42,7 százalék mondott igent, a májusi 44,5 százalék helyett, a nem kormányzati, polgári szervezetek csaknem 35 százalék bizalmát élvezik 37,6 százalék helyett, a munkáltatók iránt viszont a bizalom alig valamivel több, mint 21 százalék, ami 8 tized százalékos visszaesést jelent. Érdekes módon a 25,7 százalékot elérő szakszervezetek 4 tized százalékkal lettek népszerűbbek a lakosság előtt, a bankokra pedig 8 tized százalékkal többen mondtak igent.

Az első az ENSZ, az utolsó a IMF

 A nemzetközi szervezetek tekintetében a rangsorban az első helyen az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) áll, amely 52,2 százalékával csaknem 3 százalékot nyert májushoz képest. A második helyre az Európai Unió került 49,1 százalékkal, igaz, az európai közösség májushoz képest 3,1 százalékkal lett népszerűbb a lakosság körében. A NATO-ra a megkérdezettek 48,2 százaléka mondott igent, ami viszont 1,3 százalékos visszaesést jelent az öt hónappal korábban elért eredményhez képest. Az Európai Parlament tartja a 48 százalékot, 44,3 százalékával az Európai Bizottság 3 tized százalékkal előbbre lépett, a nemzetközi pénzintézmények közül pedig a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) néhány tized százalékkal hátrább került.

Hol kell legyőzni a korrupciót

A korrupció leküzdésének tekintetében a megkérdezettek több mint egyharmada legelső sorban az egészségügyet jelölte meg, majd valamivel több mint 31 százalékkal a központi adminisztráció intézményei következtek. A lakosság 15 százaléka az oktatási rendszerben tartja szükségesnek a korrupció elleni harcot, amelyet ugyanennyien vélnek fontosnak a helyi közigazgatásban is. A mintacsoport több mint 5 százaléka nem tudott vagy nem akart erre a kérdésre válaszolni.