Nemcsak partnerként tekint az Egyesült Államok kormányzata az Európai Unióra és számos uniós tagországra, hanem olyan szereplőként is, amelynek belső ügyeit érdemes titkosszolgálati eszközökkel kifürkészni.

Négy „megbízható ország”

Az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárgott dokumentumok szerint az ügynökség élénken érdeklődik az Európai Unió külpolitikai céljai iránt.

Az Egyesült Államok ugyanis csupán négy országban bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Ezek Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Washington további mintegy harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Azt pedig, hogy a nemzetközi politika egyes szereplői mennyire „érdekesek” a szolgálatok számára, egy úgynevezett titkosszolgálati fontossági lista foglalja össze.

Az NSA egykori munkatársától, Edward Snowdentől származó anyagok között van egy ilyen dokumentum, titkos minősítéssel, 2013 áprilisi keltezéssel. A listán egy ötfokozatú skála alapján osztották be a nemzetközi közösség vizsgált szereplőit, illetve azt, hogy pontosan mi érdekli a szolgálatokat. A skálán az 1. besorolás azt jelenti, hogy az illető ország ilyen szempontok szerint a legfontosabb államok közé tartozik, az 5-ös besorolás pedig azt, hogy az ország a legkevésbé fontos Washington számára.

Az öt fokozatba sorolt országok                                 

A „spiontáblázatban” az 1-es minősítésű országok közé tartozik Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Afganisztán, míg a legkevésbé fontos államok közé sorolták az európai országok zömét – például Csehországot, Dániát és Horvátországot –, valamint, egyebek között számos ázsiai országot így Laoszt, Kambodzsát és Nepált, amelyek 5-ös besorolást kaptak.

Németország és az Európai Unió a 3-as kategóriába került, csakúgy, mint Franciaország és Japán, míg például Olaszország és Spanyolország alacsonyabb besorolást nyert. Németországgal kapcsolatban az amerikai titkosszolgálat kilenc „érdeklődésre számot tartó” területet sorolt fel. Hármas besorolást kapott például a német kormány külpolitikája, továbbá a gazdasági stabilitás és a pénzügyi rendszert fenyegető veszélyek elnevezéssel összefoglalt kérdéskör, 4-est „osztályzatot” egyebek között a hadiipari export és az új technológiák, 5-öst, vagyis a legkisebb érdeklődésre számot tartó besorolást pedig az Egyesült Államokat megcélzó hírszerzési tevékenység. 

Az Európai Unióról hat területen gyűjtenek információkat titkosszolgálatok a spiontáblázat szerint. Hármast kapott a külpolitikai célok, a nemzetközi kereskedelem és a gazdasági stabilitás kérdésköre, 5-öst pedig az új technológiák, az energiabiztonság és az élelmiszerellátás.

Berlin kérdez – és együttműködik

A kiszivárogtatott „spiontáblázat” megerősíti és kiegészíti a Snowden-féle iratokból származó korábbi értesüléseit, amelyek szerint az NSA lehallgatja az Európai Unió washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáit, és tevékenysége – nemzetközi összevetésben – kiemelkedően nagy mértékben érinti Németországot.

Nem véletlen, hogy a német kormány júniusban, a Snowden-ügy kirobbanásakor konkrét kérdéseket intézett a washingtoni vezetéshez az NSA németországi tevékenységével kapcsolatban. A válaszokat Berlin mindeddig még nem kapta meg. 

Az NSA-tól kiszivárgott dokumentumok szerint azonban az amerikai szolgálat nemcsak németországi vonatkozású adatokat rögzít havonta százmilliós nagyságrendben, hanem szorosan együtt is működik a német társszolgálatokkal. Ezzel kapcsolatban szinte naponta kerülnek elő újabb részletek. A Süddeutsche Zeitung és az ARD közszolgálati televízió például a napokban számolt be az egyesült államokbeli és a németországi titkosszolgálatok együttműködéséről. Ennek alapján a német külföldi hírszerzés (BND) terrorizmussal gyanúsítható személyek mobiltelefonos kommunikációjára vonatkozó adatokat – például telefonszámokat – ad át rendszeresen az NSA-nek, márpedig az ilyen természetű adatok alapján akár az érintettek likvidálását célzó dróntámadást is végre lehet hajtani.