Brüsszeli rezsicsökkentési kampány vagy az EU gazdaságát élénkítő reformszintű intézkedéscsomag? Ez a két olvasata van a nemrégiben bejelentett digitális Európa tervnek, melynek központi eleme, hogy az EU-ban 2014 második felére eltörlik a roamingdíjat. A brüsszeli szakpolitika – élén Neelie Kroes távközlési biztossal – már a második ciklusban veszi elő újra a kérdést – írta a hvg.hu.

Költségmentessé nem tehető

A mobilszolgáltatók viszont úgy vélik, az szinte kivitelezhetetlen, hogy a közeljövőben nullázzák a romaingdíjakat, mert ez ma egy feláras szolgáltatás. Szerintük azon lehet vitatkozni, hogy kinek mennyi a költsége, és hogyan lehet mindezt a belföldi percdíjakhoz közelíteni. De az egymástól különböző gazdasági környezetben működő hálózatok összekapcsolása szolgáltatásnak számít, ami nem tehető nullás költségelemmé.

A roaming eltörlése jelenleg technikailag és infrastrukturálisan is komoly problémákat okozna például azáltal, hogy az ügyfelek a kontinensen ma legolcsóbb litván mobilszolgáltatókhoz szerződnének át tömegesen, és a tőlük beszerzett készülékekkel, az ottani tarifával telefonálnának Párizstól Bukarestig anélkül, hogy az adott helyen igénybe vett infrastruktúra költségeit bárki is megtérítené. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy a szolgáltatók különböző adókörnyezetben dolgoznak: roaming nélkül meglehetősen bonyolult volna követni, hogy ki éppen hol, milyen adószintek mellett működő területen használta a készülékét, és azt miként, kinek kellene elszámolnia.

Jelenleg a roamigszolgáltatás ugyan nyereséget termel, de ezen a téren erős verseny alakult ki. Ennek főként az az oka, hogy telített európai tagországi piacokon a felhasználók egyre inkább a saját mobiltelefonjukat akarják használni külföldön is, és ahhoz a céghez szerződnek, ahol ez olcsóbb. Pedig a drasztikus csökkentés miatt eddig se kellett a szomszédba menni. Legutóbb éppen júliustól csökkentették átlagosan 17 százalékkal a mobilinternet- és a roamingdíjakat. Az adatforgalomban például harmadával vágták meg az árakat, és ha az árfaragás kezdeteit nézzük, jelenleg 80 százalékkal olcsóbb a "barangolás", mint 2007 előtt.

A „tisztességtelen pótlék”

A José Manuel Barroso által ismertetett digitális Európáról szóló terv központi eleme az, hogy az elkövetkező években az EU-nak az unió versenyképességének fejlesztését, munkahelyteremtést és a jobb közszolgáltatásokat kell elősegítenie. Ha az EU most nem lép, akkor a globális versenyben lemarad Japán, Dél-Korea és az USA mögött, ahol a lakosság ugyan nagyságrendileg azonos méretű az unióéval, de az IT-infrastruktúraépítésben (üvegszálas kábelek, 4G-s infrastruktúra stb.) máris lényegesen előrébb járnak.

A nemzeti piacokon a járadékvadászatok idejének véget kell vetni a biztos szerint, mert a szektortól megkívánt fejlődési sebességhez meg kell nyitni az utat a mindenki számára nyitott, szélessávú internet hozzáféréshez. Neelie Kroes, az EU távközlési biztosa szerint a szektor ma arra törekszik, hogy megakadályozza az új ötletek megjelenését, és inkább fenntartsa a kínálati szűkösséget; Kroes szerint a roamingdíjat, „ezt a tisztességtelen pótlékot” ideje lenne eltüntetni a fejlődés útjából.

Ennek érdekében szerinte úgy kell újraszabályozni a szektort, hogy könnyebbé válhasson a gazdasági szereplők számára a határokon átívelő szolgáltatás használata, és lebontsák a lépést akadályozó bürokráciát. A távközlési biztos ki akarja kényszeríteni az igazságosabb díjakat a szolgáltatókból, ha hívás egy másik uniós országban akár vezetékes, akár mobil készülékre történik.

Roaming helyett belföldi drágítás?

A szakmának azonban nem tetszik Neelie Kroes elgondolása. A Deutsche Telekom Kroes bejelentésével kapcsolatban kiadott közleményében az áll: a cég nem gondolja azt, hogy a roaminggal és nemzetközi hívásokkal kapcsolatos szabályozásokra valóban szükség volna, ezt „az árképzésbe történő szabályozói beavatkozást elvi alapon” elutasítja. A Deutsche Telekom vonzó roamingajánlatainak piaci bevezetésével már eddig is bizonyította, hogy a piac szabályozás nélkül is tökéletesen működik – kommentálta a német mobilszolgáltató Kroes bejelentését. 

Az EB tervére gyorsan reagált a BITKOM német szakmai szervezet is. Lényegében azzal fenyegették meg az Európai Bizottságot, hogy amennyiben az rendeleti úton felszámolja a roamingdíjakat, a cégek „komoly válaszlépéseket” fognak erre adni, vagyis nőne a belföldi telefonbeszélgetések és a mobil internethasználat ára, és a szolgáltatók felülvizsgálnák az eddig a főként az okostelefonok és tabletek után általuk fizetett támogatásokat is. Amint azt Bernhard Rohleder, a BITKOM ügyvezetője kifejtette, a „barangolási” díjak megszüntetése a teljes mobilkommunikációs árképzést megváltoztatná, és ennek kárvallottjai főként azok lennének, akik keveset utaznak – és akik az alacsony szintre leszállított belföldi beszélgetési díjakból ma a leginkább profitálnak. Rohleder úgy látja, hogy ma a roamingdíjak elsősorban azokat terhelik, akik sokat utaznak – vagyis akik használják azt. Ennek költségeit azonban a roamingdíjak eltörlése esetén át kellene terhelni más fogyasztói csoportokra, hiszen a szolgáltatóknak a gyorsabb mobilnet eléréséhez több milliárd eurós hálózatépítési projekteket is finanszírozniuk kell.

Komoly dilemma

A roamingolás volumene folyamatosan nő, de a költségeket valahol ki kell egyenlíteni. Az EB tervezete szerint a mobilszolgáltatóknak két lehetőségük van: az egyik, hogy az EU-n belül mindenhol ugyanolyan feltételekkel kínálnak szolgáltatói csomagot. A másik, hogy lehetővé teszik az ügyfeleik számára, hogy ha olcsóbb (roaming)díjas szolgáltatót találnak, akkor azt minden egyéb kötelezettség nélkül használhassák.

A roamingdíj eltörlésének kérdése komoly dilemma, mert a „barangolási” díj mögött sokszorta bonyolultabb rendszernek kell működnie, mint egy egyszerű, hálózaton belüli mobiltelefonálás mögött, ahol egy-egy szolgáltató a saját infrastruktúráján a saját ügyfelét szolgálja ki. Egy Bukarest-Bukarest mobilhívás mögött is külön költsége van annak, ha a két telefonáló más-más szolgáltatónál fizet a szolgáltatásért. Egy Bukarest-London telefonhívás mögött ennek a költségnek és áttételnek a többszöröse található; a szolgáltatók közötti különszerződések kellenek ahhoz, hogy egy hívás zökkenőmentesen működhessen. Ennél is bonyolultabb a helyzet, ha egy bukaresti telefonnal Londonból valaki például madridi ügyfelet hív.

Hosszú az út a „falbontásig”

Az EB által 2014 júliusára elképzelt „falbontásáig” – vagyis addig, hogy az EU-n belül eltörölnék a bejövő hívások mobil eszközön történő fogadásának díjait – még számos kérdésre meg kell találni a választ. Egy sor nyitott kérdés van, és nem valószínű, hogy a költségek eltüntetésébe az olyan, kontinentális méretű mobilszolgáltatók, mint a Vodafone, a Deutsche Telekom (DT) vagy az Orange komoly ellenállás nélkül belemenne. Pláne, hogy az elszámolási rendszer felszámolása (az, amit ma a roamingdíjakból finanszíroznak) akár 7 milliárd eurós költséget is a cégek nyakába varrhat. Az sem tűnik tiszta menetnek, hogy ha az EB elképzelése megvalósul, akkor a cégeknek gyakorlatilag olyan ligába kell majd tömörülniük, amivel a teljes európai lakosság 85 százalékának különdíj nélkül biztosítanak folyamatos szolgáltatást, bármelyik országban is tartózkodnak.

A most beterjesztett javaslatnak még hosszú utat kell megtennie hatályba lépéséhez. Még akkor is, ha 2014 júliusáig már csak 9 hónap van hátra.