A gazdasági öngyilkosság közelébe sodródott az Egyesült Államok, de most felcsillant a megoldás lehetősége. A másfél hete tartó kormányzati leállásból egyelőre keveset éreznek az amerikaiak, a sokkal komolyabb veszélyekkel járó csődhelyzet pedig talán elkerülhető lesz.

Az amerikai kormánymúlt heti leállása következtében azonban több százezer állami dolgozó kényszerült arra, hogy abbahagyja a munkát. Többségük ezt nehezen éli meg, és sokan panaszkodnak arra is, hogy ha elhúzódik a leállás, akkor nehézségeik lesznek a számláik fizetésével is.

Október 17: adósságplafon

A múzeumok és nemzeti parkok bezárása ugyan sok kényelmetlenséget okoz, és vannak fennakadások néhány szolgáltatásban (például az útlevelek kiállításában, sőt, egyes kísérleti rákkezelések folytatásában is), de a legtöbb ember életére egyelőre nincs túl nagy hatással a leállás.

Közben ugyanakkor fenyeget egy ennél jóval súlyosabb válsághelyzet. Az amerikai pénzügyminisztérium számításai szerint október 17-én el fogják érni az adósságplafont. Ez azt jelenti, hogy nem vehetnek fel több hitelt, ami ugyanakkor nélkülözhetetlen az Egyesült Államok finanszírozásához. Nem lesz pénz arra, hogy fizessék a számlákat, hogy folyósítsák a nyugdíjakat, és nem tudják törleszteni a meglévő hiteleket.

Ez lényegében az Egyesült Államok csődjét jelentené, ami a legtöbb közgazdász szerint beláthatatlanul súlyos következményekkel járna az egész világgazdaság számára. „A közgazdászok szeretnek egzotikus dolgokkal kísérletezgetni, de ez nem olyan. Még soha nem próbáltuk ki ezt, és nem is akarjuk” – mondta Jason Furman, az Obamát segítő gazdasági tanácsadói testület vezetője.

A kormányzati leállás és a csődhelyzet veszélye összekapcsolódik egymással. Mindkettőt az idézte elő, hogy a törvényhozási republikánusok előálltak azzal a követeléssel, hogy csak akkor járulnak hozzá a kormány finanszírozásához és az adósságplafon felemeléséhez, ha a demokraták beleegyeznek a most induló egészségügyi reform elhalasztásába.

Enyhül az amerikai hidegháború

Ez a 2010-ben elfogadott törvény (amelynek lényege, hogy megpróbálja általánossá tenni az egészségbiztosítást) volt az Obama-kormányzat eddigi legfontosabb eredménye, így a Fehér Ház és a törvényhozási demokraták nem túl meglepő módon kezdettől fogva elutasították a republikánusok javaslatát. Szerintük zsarolás a reform elhalasztásához kötni a finanszírozást és az adósságplafont, ezért még csak tárgyalni sem voltak hajlandók a republikánusokkal.

A hetek óta tartó hidegháborús helyzet most mintha enyhülni kezdene. A republikánusok által uralt képviselőház vezetője, John Boehner közölte, hogy készek hathétnyi időre felemelni az adósságplafont cserébe azért, hogy Obama tárgyaljon velük az ország előtt álló „súlyos problémákról”.

A házelnök több párttársa kíséretében később találkozott is az elnökkel a Fehér Házban, és egyelőre ugyan erről nem sok részlet került nyilvánosságra, mindkét oldal jelezte, hogy hasznosnak tartották a megbeszélést. A Fehér Ház közölte, hogy Obama meghallgatta a republikánusok javaslatát, az egyeztetés egyik republikánus résztvevője pedig újságíróknak azt mondta, hogy a tárgyalás „mindkét fél számára segített egyértelművé tenni azt, hogy hol állunk”.

Engedő republikánusok?

Egyelőre nem világos, hogy mi következik ebből, de annyi kiderült, hogy a republikánusok láthatóan felismerték, hogy az eddigi stratégiájuk nem vezet eredményre. Bár a felmérések szerint a lakosság többsége nem támogatja az egészségügyi reformot, a kutatásokból az is kiderül, hogy a választók nem tartják helyesnek azt, hogy a republikánusok követelőzése a kormányzat leállásához vezetett.

Egy szerdán közzétett Gallup-felmérés szerint mindössze az amerikaiak 28 százaléka tekint pozitívan a republikánus pártra, ami tíz százalékpontos csökkenést jelent szeptemberhez képest. A Gallup 1992 óta végez hasonló felmérést, és még soha nem volt ilyen alacsony a párt támogatottsága.

A republikánusok elmozdulását jelezte az is, hogy amikor a párt két meghatározó figurája az utóbbi napokban előállt megoldási javaslatokkal, akkor az egészségügyi reformról egy szót sem ejtettek. A képviselőházi republikánus frakciót vezető Eric Cantor és a költségvetési ügyekért felelős Paul Ryan egyaránt azt közölte, hogy általánosabb pénzügyi kérdésekről szeretnének tárgyalni a demokratákkal.

A zsarolás nem célravezető

Kérdés azonban, hogy mennyire lesz elég a republikánusok óvatos nyitása. A demokraták ugyanis már sokszor elmondták, hogy bármiféle tárgyalás csak akkor kezdődhet meg, ha a republikánusok előbb megszavazzák a kormányzati szervek újraindulását és az adósságplafon felemelését.

Obama számára ez elvi kérdés, mert szerinte az egész amerikai kormányzati modell jövője van veszélyben. Az Egyesült Államok politikai berendezkedése olyan, hogy a hatalmat általában megosztva gyakorolja a két meghatározó párt. A jelenlegi felállás például az, hogy az elnök demokrata, de a költségvetési kérdésekben döntő kongresszusban meghatározó pozícióval rendelkeznek a republikánusok. Mellérendelt viszonyban vannak, tehát egyik sem tudja a másikra erőltetni az akaratát, és Obama szerint az egész rendszert aláássa az, ha valamelyik oldal zsarolásra használja a költségvetési határidők betartását.

„A fenyegetések kora lejárt” – mondta Gene Sperling, Obama gazdasági tanácsadója. Szerinte az elnök azt gondolja, hogy ha megengedi, hogy tárgyalások induljanak úgy, hogy közben a másik fél a csődhelyzet előidézésével riogat, azzal nemcsak az ország hitelképességét tenné kockára, hanem megnehezítené a jövőbeli kormányzást is.