A magánvállalatok az európai uniós pénzek lenyúlása tekintetében immár felülmúlják az állami cégeket. A brüsszeli támogatásokkal történt csalások Romániában 2012-ben megháromszorozódtak 2010-hez képest – derül ki a Románia Akadémiai Tanács kutatási igazgatója, Răzvan Orăşanu által nemrégiben bemutatott statisztikából.

A „maszek” az élen   

A felmérés a Korrupcióelleni Országos Igazgatóságnak valamint a Csalás Elleni Küzdelem Főigazgatóságának az adataira alapoz, továbbá az uniós pénzek törvényellenes felhasználása nyomán ügyintézők, részvényesek, vállalatigazgatók, menedzserek vagy alkalmazottak ellen megszületett végleges bíróság ítéleteket veszi figyelembe.

A magánvállalatok a brüsszeli pénzek bizonyítottan szabályellenes felhasználását bizonyító esetek több mint 57 százalékában voltak hibáztathatók, a helyi közigazgatási hatóságok – polgármesterek, polgármester-helyettesek, megyei és helyi tanácselnökök – az esetek közel 27 százalékában tulajdonítottak el európai uniós pénzeket, a nem kormányzat szervezetek az esetek csaknem 9 százalékában voltak bűnrészesek, magánszemélyek (elsősorban farmerek) pedig majdnem 9 százalékban nyúltak le brüsszeli pénzeket. 

A lenyúlás 44 módozata

Az európai uniós pénzek szabályellenes felhasználásának számtalan módozata van. A Romániai Akadémiai Tanács 44 módszert – más országokban is használt, illetve teljesen eredeti „román modellt” – számolt össze. Közülük a leggyakoribb a közérdekeket károsító szolgálati visszaélés, vagy az erre történő felbiztatás, a csúszópénzek elfogadása és ennek ösztönzése, az uniós tervek összeállítása során nyújtott úgynevezett konzultáció, amely az alapok eltérítésének leplezésére szolgál. Gyakran fordul elő az is, hogy az uniós pénzeket a rendeltetésétől eltérő célokra használják fel, az összegeket nem egyszer „műszaki dokumentációk” megszerzésére költik, olyan eset is van, amikor az elszámolást nem létező cég számlájára írják át, de előfordult olyan is, hogy a prefinanszírozási összeget felvevő személy egyszerűen eltűnt a pénzzel, az uniós összegeket nem egyszer pénzmosásra is felhasználják.

Nem létező gyógyfürdő

A legtöbb szabálytalanság, törvénytelenség a PHARE-program előcsatlakozási összegeivel történt: ez esetben a szabálytalanságok több mint 46 százalékára került sor. Ezt a mezőgazdasági tevékenységre irányuló SAPARD-alapok illetve a falufejlesztési összegek követik, közel 18 százalékkal. A lenyúlt brüsszeli pénzek sorában úgyszintén két, mezőgazdasági pénzalap következik: a mezőgazdasági garanciák európai alapja illetve a regionális fejlesztés mezőgazdasági európai alapja, amelyek több mint 12 százalékban térítettek el pénzösszegeket.

Răzvan Orăşanu kimutatása szerint utóbbi esetében a legjobb példát a Bihar megyei, margittai strand esete jelenti, ahol az uniós pénzt gyógyfürdő létesítésére vették fel. A gyógyfürdő egyetlen napig volt nyitva – az ünnepélyes megnyitás alkalmával –, a munkálatok sohasem készültek el, a pénzek kezelésével és leosztásával megbízott illetékes hatóságokhoz pedig az összeget lenyúlók számítógépen „megmunkált” fényképeket küldtek, a nem létező gyógyfürdőben a lubickolást élvező nem létező fürdőzőkkel, turistákkal.

Keveset lopnak?

A Romániai Akadémiai Társaság statisztikáiról szólva az egykori európai uniós biztos, Leonard Orban kifejtette, mindenképpen különbséget kell tenni a csalási kísérlet, a csalás illetve a szándékolatlan tévedések között. Szerinte igen sokan tudatlanságból használják fel törvénytelen célokra az összegeket: a hatóságoknak, a magánszemélyeknek ugyanis még nincs meg a kellő tapasztalata az uniós pénzek felhasználásában. Sok esetben maguk az uniós projekteket menedzselő hatóságok adtak rossz, a brüsszeli szabályokkal ellenkező tanácsot az alapok felhasználóinak.

Leonard Orban igen „jóindulatú” annak a számadatnak a kapcsán is, miszerint 2010 óta 2012-ben megháromszorozódott az uniós pénzek lenyúlása. Szerinte ugyanis mindössze annyi történt, hogy tavaly – 2010-hez viszonyítva – a korábbi egy százalékról 12 százalékra nőtt a brüsszeli pénzek lehívása. Így aztán az arány nem is annyira rossz.