Traian Băsescut Európa utolsó autokratájának nevezi címében az írás, amely az Európai Unió tagállamairól és tagjelöltjeiről híreket, tudósításokat és kommentárokat közlő brüsszeli angol nyelvű hetilapban, a New Europe-ban jelent meg.

Az önkény megszilárdítása

A 2007-ben az EU tagjává lett Románia még mindig nem találta meg a demokratikus értékrendet, amelyet eltemetett Traian Băsescu államfő „zsarnoki rendszere” – véli a cikkíró. Szerinte egy évvel az államfő-választások előtt Traian Băsescu megerősítette zsarnoki rendszerét, amelyet meggyengített a tavalyi népszavazás, amelyen a résztvevők 87 százaléka az államfő felfüggesztésére szavazott. Ez leginkább az utolsó európai kommunista diktatúra által uralt Fehéroroszországban lett volna elképzelhető, mint az európai uniós tagország Románia esetében.

Mindez azonban nem véletlen – olvasható a lapban –, hiszen Traian Băsescu a személyes vezetése alatt álló intézmények hálózatát építette ki, támogatóit kulcsfontosságú intézmények élére nevezte ki, így uralma alá hajtotta a romániai titkosszolgálatokat, amelyeket a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnökeként saját érdekeinek szolgálatába állított. Az általuk szolgáltatott információk és monitorizálási rendszer birtokában az elnök fölforgató eszközökkel kézben tartja az állami intézmények kulcsfiguráit. Lépésről lépésre sikerült megszilárdítania személyes ellenőrzését és hatalmát a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Bírói Tanács, az Alkotmánybíróság, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vezetői fölött. „Kilenc éves mandátuma során ily módon kompromittálta és háttérbe szorította politikai ellenfeleit, volt szövetségeseit, a szakszervezeti mozgalom és a civil társadalom képviselőit” – állítja a szerző.

Nyugati támogatással

A cikk szerint Traian Băsescu két alkalommal is vétett az alkotmány ellen, aminek következtében a parlament nem is egy, hanem két alkalommal döntött felfüggesztéséről, ami népszavazáshoz vezetett. „Ami azonban a múlt nyáron történt, az jól bizonyítja az állami intézmények önként vállalt szolgalelkűségét egyetlen ember – az államfő szolgálatában. A Băsescu lemondására szavazó döntő többség akaratát az államfő közvetlen ellenőrzése alatt álló Alkotmánybíróság egyszerűen érvénytelennek mondta ki” – véli a cikkíró.

Ez szerinte úgy történhetett, hogy Băsescu élvezi az Atlanti óceánon túli szövetségesei támogatását. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetét, Mark Gitensteint például Băsescu egyértelmű támogatójaként ismerik. Az írás felidézi: Gitenstein utóbbi évtizedben példa nélkül álló nyilatkozatában a népszavazás ellen beszélt, leszögezve, mélységesen aggódik a demokratikus intézmények függetlenségét fenyegető bármilyen megnyilvánulás miatt.

A cikk szerint Washington és Brüsszel nyilvánvaló szándéka a közvélemény félretájékoztatása. „Botrányos szándékuk volt az, amikor kitalálták azt, hogy az új kormány le akarta tartóztatni az Alkotmánybíróság bíráit. Băsescu és támogatói hamis közleményeket és híreket küldtek Brüsszelbe és Washingtonba, amelyekben az állították, hogy a romániai alkotmányban nincs szó az államfő felfüggesztéséről, elhitetve azt a gondolatot, hogy államcsínyről volt szó. Ami még súlyosabb, a megtévesztést szándékos módon kiterjesztették az általuk függetlennek mondott alkotmánybírákra is, jóllehet őket politikai szempontok szerint neveznek ki” – sorolta az államfő vélt bűneit a szerző.

Szabadságot – 23 év után is

A cikk elrémisztő képet fest az elmúlt évek Romániájáról. E szerint a romániaiak úgy érzik, hogy Băsescu Romániája egyre inkább Nicolae Ceauşescu országára emlékeztet. A jelenlegi romániai rendszerről szóló hivatalos statisztika szerint – amelynek aggodalommal kellene eltöltenie mindenkit – nemzetbiztonsági okokból egyetlen év alatt több mint 3000 lehallgatási rendelkezést adtak ki az országban. Romániában a sajtót nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartják, amint az a nemzetbiztonságról szóló dokumentumban olvasható.

„Băsescu kilenc éves mandátuma nyomán egyre többen már csak suttogva mernek beszélni. Attól tartanak ugyanis, hogy egyetlen szavuk, mondatuk összeollózott és szövegkörnyezetükből kiszakított telefonbeszélgetésekre felépített bűnvádi tárgyalás alapját képezheti. Ez a következtetés vonható le a romániai igazságszolgáltatási rendszer alapján, amelyben politikusok és üzletemberek elleni bűnvádi dossziék nagy része kizárólag telefonbeszélgetéseken alapul, minden másfajta bizonyíték nélkül” – olvasható a lapban.

A szerző szerint eközben az előzetes letartóztatások mindennapos gyakorlattá váltak, ami Sztálin rendszerére emlékezteti a románokat. A félelem és a szorongás mellett a románok frusztráltnak és elárultnak érzik magukat, amit a tavalyi népszavazáson is kifejezésre juttattak – szavazatukat azonban semmibe vették.

„Tulajdonképpen minden zsarnok álma ez: a népakaratot saját rendszerével helyettesíteni, elhitetni a néppel azt, hogy álláspontjaik, megnyilatkozásaik immár nem számítanak, szavazatuk értelmetlen, véleményük fölösleges, a szabadság pedig igazából nem létezik” – mondja ki a szentenciát a cikk.

A külföldre eljuttatott üzenetek monopóliuma

A szerző szerint a népszavazás előtt a Băsescuhoz közeli és általa ellenőrzött romániai média sorozatosan küldte üzeneteit az Európai Unió tagországaihoz, az Egyesült Államokhoz, voltaképpen az Európai Parlament tagjaihoz, más országok kormányaihoz és intézményeihez. Az üzenetek bírálói szerint kizárólag a Băsescu és rendszere által jóváhagyott „megfelelő” információkról volt szó. Céljuk az volt, hogy nagyobb hitelt adjanak a román parlament, a kormány és románok 90 százaléka által szervezett, úgynevezett államcsínyről szóló híreknek. Az erőfeszítések a felfüggesztett államfő iránti külföldi támogatás biztosítására, a belső támogatottság hiányának pótlására irányultak.

Kié a jövő?

Romániának tizenhárom hónap múlva új elnöke lesz, mivel Băsescu nem jelöltetheti magát harmadik mandátumra. Az államfő azonban a New Europe cikke szerint nem hagyja magát. „Nemrégiben azzal a nevetséges gondolattal állt elő, hogy mandátumát további két hónappal meghosszabbíthatja. A teljes egészében a fennhatósága alá tartozó intézményrendszer felhasználásán alapuló gondolkodásmódja alapján pedig bármi megtörténhet. A legrosszabb esetben államfői székét felcserélheti egy európai vagy NATO-fórum elnöki székével” – olvasható a cikkíró meredek jóslata.