Ötven éve rejtély: ki ölte meg John F. Kennedyt?


-A A+

Kereken ötven évvel ezelőtt, 1963. november 22-én gyilkolták meg az Egyesült Államok legfiatalabb elnökét, John Fitzgerald Kennedyt, a Texas állambeli Dallasban. A negyedik amerikai elnök volt, akit hivatala idején meggyilkoltak.  A merénylet során megsebesült John Connally, Texas állam kormányzója is.

„Magányos” tettes volt Oswald?

A Kennedy-gyilkosság kivizsgálására kongresszusi bizottságot állítottak fel. A bizottság élére Earl Warren, a Legfelsőbb Bíróság elnöke került. Tíz hónapos munka után készült el a bizottság elnökéről elnevezett Warren-jelentés, mely szerint Oswald „magányos tettes” volt, azaz nem állt mögötte semmiféle politikai vagy egyéb más csoportosulás. Az aktákat 75 évre titkosították.

A GG 300 rendszámú Lincoln limusine SS 100 X gépkocsiban William Greer sofőr, Roy Kellerman titkosügynök, Nellie Connally, a texasi kormányzó felesége, John Bowden Connally, Jr. texasi kormányzó, Jacqueline Kennedy, az elnök felesége valamint az Egyesült Államok harmincötödik elnöke, John Fitzgerald Kennedy utazott.

Kennedy szándéka az volt, hogy békét teremt a frakciózó helyi Demokrata Párt soraiban, és előkészíti a következő évi elnökválasztást. A texasi Fort Worthből az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas Love Field repülőterére, s a gépkocsikonvoj innen indult a városba. Fél egykor a lépésben haladó elnöki konvoj az Elm Streetre fordult.

Helyi idő szerint 12:29-kor Kennedy nyitott limuzinja behajtott a Dealy Plaza keleti oldalán futó Houston Streetre, majd balra kanyarodott az Elm Streetre, elhaladva a tankönyvraktár mellett. Ekkor lövéseket adtak le az elnökre. A szemtanúk nagy többsége úgy emlékezett, három lövést hallott.  A tanúk egy része felismerte, hogy az első lövés által keltett hang lőfegyvertől származott, de a tömeg azt hitte, petárdarobbanást vagy a konvoj egyik járműve kipufogójának durranását hallották.

„Mindannyiunkat meg fogják ölni!”

Connally tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy azonnal felismerte egy nagy erejű lőfegyver hangját, és jobbra fordította a fejét és a testét, hogy lássa a mögötte ülő elnököt, amikor a háta jobb felső részén lövés érte, amelynek hangját a vallomása szerint nem hallotta. Miután meglőtték, Connally azt kiáltotta: „Ó, ne, ne, ne! Istenem! Mindannyiunkat meg fogják ölni!”

A Warren-bizottság szerint miközben az elnök jobb kezét felemelve integetett a tömegnek, lövés érte a háta felső részén, enyhén megsértve egy csigolyát a jobb tüdő tetejénél, áthatolt a nyakán, majd annak középvonala közelében, a gége alatt lépett ki, érintve a nyakkendő csomóját. Ekkor Kennedy felemelte a könyökét, és az arca és a nyaka előtt ökölbe szorította a kezét, majd előre és balra hajolt. A felesége, aki ekkor már felé fordult, átölelte.

Connally kormányzó szintén reagált, miután ugyanaz a lövedék a hátán, a jobb hónalja alatt behatolva ovális bemeneti sebet okozott, szétroncsolta az ötödik borda egy 10 cm-es részét, majd a jobb mellbimbó alatt kilépett a mellkasból, több mint 6 cm-es, ovális kimeneti sebet hagyva hátra. Ezután tovább haladva eltalálta a kormányzó jobb alkarját a csukló felett, nyolc darabra törte az orsócsontot, és a csukló alatt, a tenyér belső oldalán lépett ki. Végül eltalálta a bal comb belső oldalát, ahol megállt.

A Warren-bizottság szerint az elnököt eltaláló második lövedék Kennedy elnök fejének hátsó részén hatolt be, nagyjából ovális lyukat robbantott a koponya hátsó és jobb oldali területén. Vér, agy- és csontdarabok borították be az autó belsejét, a szélvédő belső és külső oldalát, a csomagtartó- és a motorháztetőt, az elnöki limuzint követő autót és annak sofőrje bal karját, valamit a limuzin két oldalán haladó motoros rendőröket. Mrs. Kennedy ekkor kihajolt a (hátsó) csomagtartó fedelére. Connelly kormányzó és a felesége szerint is többször azt mondta: „Megölték a férjemet. A kezemben van az agya”.

Connally kormányzó, aki a Kennedyt szállító limuzinban, az elnök előtti ülésen ült, bár életveszélyesen megsérült, de életben maradt. Az orvosok később azt mondták, azzal, hogy a felesége az ölébe húzta, olyan nyomást fejtett ki, ami segített lezárni a mellkasi sebet, amelyen keresztül levegő áramlott a mellkasba, a jobb tüdő összeesését okozva.

Az egyetlen ember, aki Kennedyn és Connallyn kívül megsérült, egy nézelődő, James Tague volt, aki a jobb arcán szenvedett kisebb sérülést, amely akkor keletkezett, amikor egy réz nélküli hüvelyű lövedék vagy annak darabja eltalálta a közeli Main Street déli járdája szegélyét.

A 104 szemtanú közül, akiknek a lövések irányára vonatkozó véleményét rögzítették, 54 gondolta úgy, hogy az összes lövés a raktár felől érkezett, 33-an úgy vélték, az összes lövés a füves domb vagy a vasúti felüljáró felől jött, 9 tanú szerint egy helyről, de teljesen más irányból, ötük szerint két irányból és hármuk szerint olyan irányból lőttek, ami megfelelhet a füves dombnak és a tankönyvraktárnak is.

 „Mágikus golyó”

A rejtélyesnek mondott gyilkosság azóta is foglalkoztatja a történészeket és az újságírókat. Sok teória látott napvilágot arról, hogy Kennedy elnököt, az USA első katolikus elnökét a kommunista Lee Harvey Oswald egymaga lőtte-e le, avagy a nagyvállalatok lobbija, esetleg a CIA-nak a maffiával szövetkező szélsőségesei gyilkolták meg. A titokzatosságot növeli, hogy a teóriák között olyan kérdések is felmerültek, hogy a gyilkosságra Fidel Castro vagy Lyndon B. Johnson adott parancsot, vagy netán az idősebb George Bush, aki a kérdéses napon szintén Dallasban járt.

A sofőr teória szerint William Greer sofőr vezetés közben hátrafordul, és a bal kezében tartott fegyvernek látszó tárggyal a jobb válla fölött célba veszi az elnököt és lő. Észlelhető a filmen kezében a fegyver és a torkolattűz. Kennedy feje szétrobban és élettelenül a bal oldalán ülő feleségére dől. Azonban egy alaposabb megfigyelés után kivehető, hogy nem tartott és nem sütött el fegyvert Greer. Ezt az is megerősíti, hogy egyetlen szemtanú sem említette meg, hogy Greer elsütött volna bármilyen fegyver.

A füves domb teória egy tanúvallomás alapján keletkezett. Julia Ann Mercer, egy órával a merénylet előtt hajtott el kocsijával az Elm Street-i füves domb előtt. Rövid ideig dugóba került, s pont egy furgon mellett állt meg. Ekkor látta, hogy abból egy férfi, kezében puskatokkal kiszállt és megindult a dombra fölfelé. A gyilkosság után ezt bejelentette mind a helyi FBI irodán, mind pedig a dallasi seriff hivatalában. Julia Ann Mercert soha nem idézték be a Warren-bizottság elé. 

A „mágikus golyó” feltételezés szerint, melyet a Warren-bizottság részletezett a nyomozásban, a mágikus golyó az elnök hátán hatolt be. Azután felfelé haladva Kennedy nyakán a nyakkendőcsomó helyén távozott, Majd jobbra, aztán balra fordult és megcélozta Connally kormányzó jobb hónalját. Ezt követően szétzúzta Conally bordáját, és a mellkasa jobb oldalán távozott, azután jobbra fordult, és eltalálta Connally jobb csuklóját, szétzúzta az orsócsontját, majd újra távozott és drámai módon visszafordult, és belefúródott Connally bal combjába, ahonnan később kiesett és a golyót később megtalálták egy hordágyon a Parkland kórházban.

„Hat lövés”

„Hat lövéses” elmélet szerint féltucat lövést adtak le az elnökre. Az első lövést a tankönyvraktár mellett a Houston street átellenes oldalán álló épület irányából adták le. A lövés célt tévesztve gellert kapott az aszfalton. Az elnöki autót követő limuzinban elhelyezkedő nyolc testőr közül többen is a becsapódás zajának irányába fordultak. Egyikük még ki is hajolt, hogy megnézze, nem az elnök autója kapott-e defektet.

Három és fél másodperccel következett az újabb lövés. A Dal-Tex épületéből leadott lövés szintén célt tévesztett. A golyó a Main street és a vasúti felüljáró alatt a Main street déli járdájának szegélyébe csapódott, ahol a felrepülő repeszdarabok megsebesítettek egy járókelőt, James Tague-t, aki a felüljáró alatt tartózkodott. A harmadik lövés szemből torkon találta Kennedyt a nyakkendőcsomó tájékán, majd a lövedék a testben lefelé haladva megállt. Kennedy elfehéredett, és mind a két kezével a nyakához kapott. A negyedik lövés a harmadikkal szinte egy időben történt. A lövés hátulról a lapocka tájékán találta el Kennedyt, a gerincoszlopától jobbra. A lövedék meredeken lefelé haladva a testében áthatolt rajta és a mellkas jobb oldalán át távozott, majd továbbhaladva belefúródott az előtte ülő Connally kormányzó bal combjába.

Az ötödik lövés végzetes volt. Szétrobbantotta Kennedy koponyájának jobb oldalát, miközben az elnök teste balra és hátra rándult a lövedék becsapódásának erejétől. Kennedy e lövés után lehanyatlott a nyitott gépkocsi hátsó ülésére. A hatodik, utolsó lövést a tankönyvraktár emeletéről adták néhány tized másodperccel a fejlövés után. Ez a lövés célt tévesztett, és Connallyt találta el, akinek zakóján látható a becsapódás nyoma, majd az ezt követő képeken az egyre terjedő vérfolt. A lövedék átfúródott Connally mellkasán, összezúzta a jobb oldali ötödik borda elülső és oldalsó részének mintegy 10 cm-es darabját, majd a mellkason át távozott. Szétroncsolta a kormányzó bal csuklóját, majd a limuzinba fúródott.

Az önkényes ítéletvégrehajtó

1963. november 24-én a hatóságok arra készültek, hogy az elnök elleni merénylettel vádolt Lee Oswaldot egy páncélozott autón átvigyék a rendőrkapitányságról a közeli megyei börtönbe. A rendőrség pincéjében egy sötét kalapos férfi ugrott elő a riporterek és fényképészek csoportjából és a rendőrök gyűrűjében álló Oswaldot közvetlen közelről hasba lőtte. A tettes Jack Ruby, eredeti nevén Jack Rubinstein, egy éjszakai bár tulajdonosa volt.

Mire a rendőrök mozdulni tudtak volna, az önkényes ítéletvégrehajtó már cselekedett. A történelemben először voltak milliók a szemtanúi egy gyilkosságnak, hiszen az élő közvetítést tévénézők sokasága látta Amerikában. Ruby-ról, mint a maffia által felbérelt orgyilkosról kezdett beszélni a világ. Tettének következtében sok-sok összeesküvés-elmélet keletkezett, amelyekben mind azt tárgyalták, hogy nemcsak az elnöknek, hanem a túl sokat tudó Oswaldnak is meg kellett halnia. Rubyt 1967. január 4-én Chicagóban temették el. Halálának oka tüdőembólia volt.

Oswald tetemét 1981-ben exhumálták, mivel lábra kapott az a nézet, hogy nevét egy szovjet ügynök vette fel. Az exhumálás nyomán azonban minden kétséget kizáróan megállapították, hogy ez a feltételezés teljesen alaptalan.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X