Bár a román gazdaság az utóbbi kilenc hónapban jól teljesített, több olyan veszély leselkedik rá, amelyet a kormánynak el kell kerülnie. A Román Nemzeti Bank inflációról szóló legutóbbi jelentésében öt veszélyre hívta fel a figyelmet – gazdasági szakértők ezt még további öt fenyegetéssel egészítették ki.

Adók, árak

A következő esztendő a romániai gazdaság szempontjából igen nehéznek ígérkezik. Mindenekelőtt az infláció fenyegeti a gazdasági életet. Az üzemanyagárak literenként hét eurócenttel emelkednek, a jövedéki adót pedig a következő esztendőtől kezdve immár nem a lej-euró árfolyamától függően, hanem az inflációnak megfelelően állapítják meg. Gazdasági szakértők szerint viszont mindez legalább 7 százalékkal emelheti az üzemanyagok árát. Egyébként, ha az üzemanyag jövedéki adóját a megszokott módon, a lej-euró árfolyama szerint állapították volna meg, akkor első ízben hosszabb távon is olcsóbbá vált volna az üzemanyag.

Az üzemanyag drágulása természetesen valamennyi termék árában jelentkezik majd. A gazdaság szintjén az üzemanyagok ára mintegy 30 százalékkal növeli a termelési költségeket. Jóllehet kormányilletékesek szerint a drágulások egy részét magukra vállalja majd a termelő, hogy elejét vegye üzleti forgalma csökkenésének, ám figyelembe kell venni azt is, hogy az energiatermelőket súlyosan érinti a kormány által bevezetendő „oszlopadó”. Ráadásul az infláció arányában számolt jövedéki adó jó lehetőséget kínál a drágításra.

Energetikai árliberalizáció

A jövedéki adók megemelésénél a kormányilletékeseket a költségvetési bevételek növelése vezette, mivel az adókból befolyó összeget idén nem sikerült elérni. A kormányfő szerint a hiány mintegy 3,5 milliárd lejt jelent – és nagy kérdés, hogy jövőre sikerül-e majd megnövelni az adókból, illetékekből származó bevételt. Az állami költségvetést 100 milliárd lejes jövedelemre építették fel, ez közel 2 milliárddal több, mint az idei évre kitűzött – és nem teljesített – cél.

Az eddigi tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a jövedéki adók emelése adócsaláshoz vezet – így történt ez például a cigaretta esetében is, így tehát könnyen feltételezhető, hogy az üzemanyag-forgalom egy részére is ráteszi a kezét a feketepiac.

A gazdasági életre nem kevés veszélyt jelenthet az energiaárak liberalizálása is. Jövőre liberalizálják a földgázfogyasztást a nagy ipari felhasználók esetében, akiknek ily módon meg kell találniuk a vevők vásárlóképessége és saját fogyasztásuk ésszerűsítése közötti törékeny egyensúlyt. Nem kizárt, hogy ebből az erőpróbából nem minden esetben kerülnek ki győztesen, ami külön fenyegetést jelent a vállalatok egyre növekvő fizetésképtelensége közepette.

Visszaeshet a fogyasztás

A román gazdaság hangsúlyosan függ a fogyasztástól, amely 80 százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti össztermék képzéséhez. Ily módon a jövedelmek bármiféle csökkenése komolyan fenyegeti a gazdasági növekedést. Igaz, a kormány elképzelései szerint jövőre két ütemben, 100 lejjel nő a minimálbér, 3,7 százalékkal növekednek a nyugdíjak és nagyjából 3 százalékkal az állami szektor alkalmazottainak fizetése. Ugyanakkor azonban, amint már szó volt róla, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, nő az energia ára. Nem kizárt tehát, hogy a nyugdíj- és fizetésemeléseket semlegesítik az újabb adók, illetékek, mi több, a fizetések vásárlóereje akár csökkenhet is 2014 évén.

Figyelembe kell venni a gazdaságot fenyegető veszélyek között azt a tényt is, hogy Romániának jövőre több mint egymilliárd eurót kell kifizetnie az Európai Bizottságnak, az uniós pénzek lehívása körüli rendellenességek nyomán. Ennek az összegnek jelentős részét az államnak kell majd állnia, ami természetesen megjelenik a költségvetési hiányban. A jövő évi költségvetési terv viszont jelentős szerepet szán az uniós alapok lehívásának, az ezzel összefüggésben megjelenő további rendellenességek, akárcsak a nyomukban kifizetendő büntetések akár fel is boríthatják a költségvetést. A 2014. évi gazdasági gyarapodás tehát nagymértékben függ az európai uniós pénzek lehívásától.

Az EU gazdasági válsága

A román gazdaságra – és általában az uniós államok gazdasági fejlődésére – természetesen negatív hatással van az Európai Unió válságból még ki nem lábalt gazdasága. A napokban az eurós monetáris zónában újabb alapkamat csökkentést hajtottak végre, amely történelmi minimumra, 0,25 százalékra esett vissza. Európai gazdasági szakértők szerint az intézkedés a gazdaság fellendítésére irányul, olyan körülmények között, amikor az európai gazdaság még bajban van, a munkapiac továbbra is igen törékeny, az államok jelentős adósságai pedig útját állják a fejlesztésnek. Mivel Románia külkereskedelme zömmel az uniós államokba irányul, az ország maga is megérzi az Európai Unió gazdasági válságát.

Veszélyt jelent a gazdaságra az a tény is, hogy a kormány feltehetőleg a következő év(ek)ben visszafogja a beruházásokat. Mivel a kabinet fő célja 2014-ben a költségvetési bevételek növelés – ezt szolgálja a jövedéki adók növelése, a különféle speciális adók, az „oszlopadó” – a kormány igyekszik majd némi védelmet is nyújtani a legkiszolgáltatottabb lakosságnak a minimálbér emelésével, a nyugdíjak növelésével. Mindehhez a pénzt óhatatlanul a beruházásoktól vonhatja el – amint az egyébként idén is történt. A kormány stratégiai beruházási és munkahelyteremtő programja értelmében az országnak 10 milliárd eurós beruházásokat kellett volna bevonzania az országba, öt igen fontos területen: az energetikában, az ásványi erőforrások tekintetében, az iparban, a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában. Ezzel 50 ezer munkahelyet kellett volna megteremteni. Konkrétan azonban csupán annyi történt, hogy a kormány eladásra kínálta fel a Nuclearelectrica és a Romgaz kisebbségi részvényeit.

Ráadásul 2014 választási év, európai parlamenti és államfő-választásokra kerül sor. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően ilyenkor a kormány nem fukarkodik a populista intézkedésekkel, a pénzzel, aminek szintén rossz kihatással van a gazdaságra.

Nemzetközi feszültségek, időjárás

A román gazdaságot fenyegeti az Egyesült Államok központi jegybankjának, a FED-nek a politikája is, amelynek következtében a dollár felértékelődik, ami maga után vonja a nyersanyagok drágulását. A dollár felértékelődése következtében az eddig olcsó pénzzel „táplált” tőzsdék jelentős változáson mennek át, a nemzeti valuták pedig leértékelődnek. Romániában mindez komoly inflációhoz vezethet.

A nyersanyagok árát egyébként számos tényező befolyásolhatja, ilyenek a nemzetközi válságok – mint például a közel-keleti helyzet elmérgesedése, ami a kőolaj drágulásához vezethet. Ez válságos lehet a törékeny gazdasággal rendelkező országok számára. Az aszály vagy az árvizek az élelmiszerek drágulásához vezethetnek, amint az tavaly is történt Romániában, ahol a mezőgazdaság meghatározó mértékben függ még az időjárástól.