Légvédelmi azonosító övezetet (ADIZ) hozott létre a közelmúltban Kína. Ez kiterjed a kelet-kínai-tengeri vitatott hovatartozású szigetek térségére, a Japán és Dél-Korea által magáénak tartott területekre is, és átfedésben van mindkét ország saját légvédelmi zónájával.

Peking azt követeli, hogy a területre belépő gépek azonosítsák magukat, küldjék el repülési terveiket és folyamatos rádiókapcsolatot tartsanak fent a kínai légi irányítással. A kínai hadsereg korábban azt állította, hogy védelmi intézkedéseket fog foganatosítani, ha egyes repülőgépek nem vetik alá magukat a szabályoknak.

Kínai tiltás – amerikai bombázók

A nemzetközi gyakorlatban az effajta légvédelmi azonosító övezeteket olyan államok hozzák létre, amelyek partjait nagy kiterjedésű nyílt víz övezi. Az Egyesült Államok 1950-ben állapította meg a maga ADIZ területét, s azóta több mint húsz ország követte. E zónákkal lényegében igazoltatásra kötelezik a légtérbe belépőket.

A kínai lépést követően az amerikai légierő két B-52-es bombázója is átrepült az övezeten, megsértve a Kína által az övezetben megkövetelt azonosítási szabályokat.

Az amerikait lépést követően a japán és a dél-koreai légierő repülőgépei is áthaladtak a Kína által saját légvédelmi azonosító övezeteként megnevezett kelet-kínai-tengeri területek felett, anélkül, hogy betartották volna a Peking által megkövetelt szabályokat a zónában. Szuga Josihide japán kormányszóvivő csütörtökön közölte: a japán haderő gépei Kína értesítése nélkül berepültek a múlt szombaton bejelentett övezetbe, de erre nem érkezett „különösebb válasz” Peking részéről.

A japán parti őrség is megerősítette, hogy járőrözést folytat az övezetben. „Nem változtattunk a járőrözési műveleteinken a területen és nem jelentettük repülési terveinket Kínának. Nem találkoztunk kínai gépekkel” – közölték japán részről.

Felfegyverzett repülők

Kínának egyelőre nincsenek eszközei arra, hogy fellépjen az önkényesen kiterjesztett védett légtér megsértői ellen. A kínai a légierő két nagy felderítő gépe, egy korai előrejelző repülőgép és vadászgépek támogatásával egyelőre őrjáratoz a térségben, ahol megjelentek a kínai katonai gépek is a vitatott övezetben, légtérellenőrzők és felfegyverzett harci gépek egyaránt.

Az Egyesült Államok kormányzata mindezért arra kérte fel az amerikai légitársaságokat, hogy tartsák tiszteletben Kína amúgy egyoldalú lépését a Kelet-kínai-tenger felett kijelölt azonosítási zóna ügyében.

Az ázsiai, illetve csendes-óceáni térség légitársaságainak szövetsége, az AAPA a maga közleményében a repülésbiztonság elsődleges szempontjait emeli ki, miközben óvatosan úgy fogalmaz, hogy a társaságok a nemzetközi előírásoknak megfelelően megteszik „a szükséges kiigazításokat” a léginavigációs eljárásokban. Hasonlóan döntött többek között a Qantas is, mondván, ha azok az országok, ahová repül, elfogadják a helyzetet, az ausztrál hordozónak sincs más választása.

Ugyanakkor Japán és a japán cégek azonban továbbra is a régi eljárásokat tartják érvényesnek, és a kínai lépés ügyében az ENSZ szakosított légügyi szervezetéhez, az ICAO-hoz fordulnak.

Háborús veszélyt jelenthet?

A japán–kínai konfliktus már tavaly is súlyos veszteségeket okozott mindkét ország légitársaságainak, amikor az elmérgesedett vita miatt járatokat állítottak le, és egy ideig szinte egyáltalán nem volt légiforgalom a két ország között. Ráadásul a feszültség miatt turisták, látogatók tízezrei mondták le útjukat a másik országba. Egyes vélemények szerint háború a veszélyét is magában rejti a pekingi döntés.

A kínai hatóságok igyekeznek megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint „nem kell pánikba esni”, hiszen az nem irányul egyetlen ország vagy célpont ellen sem.

Azzal kapcsolatban, hogy Tokió a közeljövőben ki kívánja terjeszteni a maga légvédelmi azonosító övezetét, Peking még nem adott határozott választ, mondván, hogy arról nem állnak rendelkezésére hivatalos információk.

A kínai hatóságok nem tagadják, hogy „megfelelő előkészületek után” újabb – dél-kínai tengeri – övezetek is kiterjeszthetik majd a légvédelmi azonosító övezetet.

Szakértők: Peking jogos lépése

Szakértők szerint Kínának joga volt a maga zónáját megszabni anélkül, hogy arra más államoktól engedélyt kért volna. A lépés nem veszélyezteti más államok területének szuverenitását, vagy a repülés szabadságát. Egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy a paraméterek egyértelművé tételével épp a félreértéseket szeretnék eloszlatni.

John Kerry amerikai külügyminiszter a bejelentés nyomán kiadott közleményében mély aggodalmának adott hangot, Pekinget pedig óvatosságra és visszafogottságra intette. Egyúttal konzultációkat kezdett Japánnal és a térség más államaival.

Tokió tiltakozott, kifejezte felháborodását és teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a kínai lépést. Hozzátették, az egymást átfedő zónák helyzetében a légtérben váratlan balesetek fordulhatnak elő.

Szöul a két ország védelmi találkozóján az övezet határainak módosítására kérte Kínát csütörtökön, de a kérés süket fülekre talált. A kérdéssel kapcsolatban csütörtökön az amerikai nemzetbiztonsági tanács képviselői Szöulban tárgyaltak, Japán és az Egyesült Államok pedig védelmi miniszteri szinten egyeztetett a közös fellépésről.