Fekete pontokat kap majd az Európai Bizottságtól Bukarest a romániai igazságügyi reformról és a korrupcióellenes küzdelem helyzetéről szóló jelentésben a büntető törvénykönyv nagy visszhangot kiváltó módosításai miatt. A januárban elkészülő következő értékelés tartalmától a schengeni csatlakozás is függ.

Önmagukat ismétlő jelentések

A romániai igazságszolgáltatás helyzetével, a Brüsszel által szükségesnek vélt reformokkal mindmáig elégedetlen az Európai Bizottság, amely éves országjelentéseiben ilyen tekintetben minden egyes alkalommal elmarasztalta Romániát. Ilyen tekintetben a jelentések igazságszolgáltatásra vonatkozó fejezetei néhány apróbb kivétellel mintegy megismétlik önmagukat. Brüsszel meggyőződése szerint ugyanis Romániában Justitia istenasszony döntéseit – a politikusok irányítják.

Politikai megfigyelők már eddig egyetértettek abban, hogy a Lucian Papici, a korrupcióellenes ügyészség részlegvezetője Victor Ponta miniszterelnök általi menesztése, az üggyel kapcsolatos állam- és kormányfői nyilatkozatok miatt az idei évi országjelentés is negatívan zárul majd Románia számára. Márpedig éppen ettől függ Románia felvétele a szabad közlekedést nyújtó schengeni egyezménybe.

Brüsszel szerint Románia az elmúlt években egyetlen konkrét lépést tett az igazságszolgáltatás reformja útján: létrehozta – a később igazgatósággá váló – Országos Korrupcióellenes Ügyészséget, bár ennek működésében is igen sokan a hatalmi pártok akaratának érvényesülését látják.

Románia Bulgária mellett maradhatott

Az Európai Bizottság 2004-ben nyilvánosságra hozott országjelentésében mindenekelőtt a korrupció miatt marasztalta el Bukarestet, felróva azt, hogy a vezető körökben leleplezett korrupt személyek ellen nem született ítélet. Ugyanakkor a dokumentum leszögezte: az országot uniós felvételéig szigorú megfigyelés alatt tartják (lám, a megfigyelés azonban a felvételt követő ötödik esztendőben is folytatódik).

Bukarest nagy eredménynek értékelte azt, hogy az országjelentés szerint Romániát nem választják külön Bulgáriától az uniós tagfelvétel során.

Az Európai Bizottság elsősorban a konkurencia, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem területén kérte a reformok felgyorsítását. Súlyos bírálat érte Romániát a szólás- és sajtó-szabadság korlátozása miatt is. Az uniós illetékesek komolyan aggódtak amiatt, hogy a jelentősebb médiák adósságainak felhalmozódása befolyásolhatja a kiadói politikát, öncenzúrához vezethet. Helyi és központi hivatalos személyek tisztségükkel visszaélve nyomást gyakoroltak az írott és sugárzott sajtóra. Emellett az utóbbi időben megszaporodtak az újságírók elleni erőszakos cselekedetek is.

A jelentés szerzői nem feledkeztek meg arról sem, hogy Bukarest közbeszerezési tárgyalás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel céget az észak-erdélyi autópálya építésével.

A dokumentum pozitívan értékelte azonban a román hatóságok határozottabb reformelkötelezettségét, az energetikai szektorban történő privatizációt, a piacgazdaság törvényes kereteinek megszilárdítását. Az Európai Bizottság működő piacgazdaságnak ismerte el Romániát, még akkor is, ha ez a gazdaság még nem versenyképes. 

Elmarasztalás hét területen

A 2005. évi országjelentésben az Európai Bizottság hét területen marasztalta el Romániát (Bulgáriát csak öt területen).  Brüsszel szerint Romániának még mindig jelentős lemaradásai vannak az igazságszolgáltatás, a belügyek, konkurencia, a környezetvédelem, a határellenőrzés, a közbeszerzési és az adópolitika, a szellemi tulajdon védelme és a mezőgazdaság reformja valamint a korrupció elleni harc eredményessé tétele tekintetében. Ha a bukaresti illetékeseknek nem sikerül felgyorsítaniuk a reformokat ezeken a területeken, akkor igen nagy valószínűséggel életbe lép majd a védzáradék, amelynek értelmében Románia uniós csatlakozásának határidejét meghosszabbíthatják egy évvel.

Jóllehet Bukarest attól tartott, hogy az uniós tagállamokban fölerősödött euroszkepticizmus körülményei között a halasztás rendkívül kockázatos lehet, arról nem is beszélve, hogy az egy éves késés, az uniós alapok elmaradása miatt több mint másfélmilliárd euró veszteséget jelentett volna Romániának, az illetékesek mindennek ellenére azonban továbbra sem hajtották végre a szükséges reformokat.

Ennek tulajdonítható, hogy 2006-os országjelentésében Brüsszel továbbra sem erősítette meg Románia 2007. január elsejei csatlakozását. A dokumentum annyi vigasszal szolgált, hogy megerősítette: az unióban meglenne a hajlam az időpont betartására.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy ez a legjobb értékelés, amit Románia valaha is kapott az Európai Bizottságtól, korrekt és objektív módon emeli ki az eredményeket és a tennivalókat. A kormányfő fontosnak tartotta azt, hogy Brüsszel szerint országában már nincsenek különösebb gondok a védzáradékban említett két jelentős terület: a korrupció elleni harc és a határbiztonság tekintetében, fel kell viszont gyorsítani a reformokat a mezőgazdaság, az állategészségügy, és az élelmiszer-biztonság területén, illetve sokat kell még tenni az igazságszolgáltatás területén is.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentősnek találta azt a körülményt is, hogy az országjelentésben szó esett a kisebbségi törvényről is.

Jelentések az uniós tagság után

A Románia uniós tagságát követő első országjelentésében az Európai Bizottság sajnálatosnak mondta, hogy a politikai osztály mindent megtett a korrupcióelleni harc megakadályozásáért, a hatalomnak alárendelt sajtó pedig jelentős nyomás gyakorolt az igazságszolgáltatásra. A következő évi országjelentésben Brüsszel szinte szó szerint megismételte korábbi észrevételeit.

2009-ben az Európai Bizottság az igazságszolgáltatás elpolitizálásának veszélyeire figyelmeztetett, és kevesellte az e területen végrehajtott reformokat. Brüsszel leszögezte: az igazságszolgáltatási területén végrehajtandó reformok nem találhatók meg a pártok politikai vállalásaiban sem.

Brüsszel 2010-ben úgyszintén azt kifogásolta, hogy a politikusok akadályozni igyekeznek az igazságszolgáltatás reformját – dicsérőleg szólt azonban az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság tevékenységéről. Ilyen vonatkozásban elmarasztalta a kormányt azért, mert az jelentős összegeket vágott le az igazgatóság költségvetéséből.

Ajánlásként a szerzők megfogalmazása szerint Romániában közös nevezőre kellene jutniuk és együtt kellene működniük a politikai élet szereplőinek és az igazságügy illetékeseinek a reformok mielőbbi végrehajtása érdekében.

2012: súlyos veszélyek

Tavaly az Európai Bizottság országjelentésében súlyosan veszélyeztetettnek látta a korábban elért reformokat, az addig elért haladást. A polarizált politikai rendszer kapcsán megállapította: a politikai és az igazságszolgáltatási szereplők közötti bizalmatlanság immár csúcspontjára jutott. A politikai osztály igazságszolgáltatási döntések ellen tiltakozott, manipulálta az igazságügyi rendszert, aláásta az alkotmánybíróság tekintélyét. Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormány tagjai, magas tisztséget viselő politikusok nyomást gyakoroltak a taláros testületre.

Idei, januári jelentésében pedig Brüsszel az igazságszolgáltatásban dolgozókra nehezedő, politikai indíttatású nyomásgyakorlásról beszélt, és szükségesnek tartotta, hogy a politikai osztály konszenzusra jusson az igazságszolgáltatási döntések maradék nélküli elfogadása tekintetében, tartózkodják a magas rangú jogi köztisztviselők hitelének csorbításától.

Az Európai Bizottság ugyanakkor kifogásolta a médiára nehezedő politikai nyomát is és kételkedett az Országos Audiovizuális Tanács tevékenységének hatékonyságában.