A boldog karácsony titka

„Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” (Mt 3,2)

Kedves Testvéreim! Az ünnepet megelőző időszakban biztosan ti is nagyon sok üzenetet, SMS-ben terjedő reklámajánlatot kaptatok, amiben hívnak-cibálnak titeket, és rá kívánnak vezetni arra, amit tennetek kell ahhoz, hogy boldog karácsonyotok legyen. A nagy pompával felvonultatott kínálatból viszont csak annyi az igaz, hogy a Krisztusban hívő emberhez méltó ünnepléshez valóban tennünk kell valamit.

Amikor kétezer esztendővel ezelőtt a Messiás első eljövetelének váradal-mával a szívükben az emberek odamentek Keresztelő Jánoshoz, és megkérdezték tőle, hogy mit cselekedjenek? A válasz egyszerű és rövid volt: „térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!”

Megtérni? Hát ez lenne a boldog karácsony titka?

Mindig nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy külső eszközökkel otthonunkba varázsoljuk a karácsonyi hangulatot, pedig „csak” abban kellene változnunk, amit egész évben, egész életünkben rosszul tettünk. Egész évben azért küzdöttünk, hogy minél többre jussunk az anyagiakban, most ebből kellene tovább adnunk egy keveset. Le kellene mondanunk arról a hatalomról, amit egymás fölött gyakorolunk. Sokkal őszintébbnek és hűségesebbnek kellene lennünk, mint ahogy eddig voltunk. Ismét meg kellene tanulnunk azt, hogy mi a becsület. Meg kellene teremtenünk a segítségnyújtás kultúráját. Többet kellene törődnünk a betegekkel, a testi és lelki nyomorultakkal, az öregekkel, az egyedül élőkkel. Ezek kis erőfeszítések, bár sokszor megvalósításukat lehetetlennek érezzük...

Lehet, hogy sokat várunk ettől az ünneptől, de az ünnepnapok elmúlásával csalódást érezhetünk lelkünkben, mert nem azt kaptuk, amire számítottunk. Valami másra vágyunk, a változásnak azonban előbb bennünk kell végbemennie, s csak azután fog a világban bekövetkezni. Szeretetet kell adnunk, de nem azért, hogy hasznunk legyen belőle, hanem hogy a másiknak legyen haszna belőlem. Ne azt mond: „itt vagyok, szeressetek!” – hanem mond azt: „hazajöttem, hadd szeresselek titeket!” A szeretetet ne abban keresd, hogy mit kapsz karácsonyra, hanem abban, amit te magad adhatsz. A szeretet mindig áldozni akar. Nem a bevételekből él, hanem a kiadásokból. Nem abból, amit kap, hanem abból, amit ad. Aki ezen a karácsonyon arról panaszkodik, hogy nem kapott elég szeretetet, vizsgálja meg magát, hogy mennyi szeretetet adott, amit mások megérezhettek.

Karácsonykor, ha kimondjuk a szót: „szeretni”, akkor ne csak a szűk családunkra gondoljunk, hanem falunkra, városunkra, a Kárpát-medencére és az egész világra! Fokozott felelősségtudattal kell részt vennünk embertársaink életében.

Karácsonykor szélesre tárjuk karjainkat, hogy minél több ember beleférjen, és engedjünk, hogy szívünket Ő vezesse. Nem a rideg eszünkre hallgatunk, hiszen a mi Atyánk is a szíve forró szeretetéből adta a legdrágábbat nekünk az Ő Egyszülött Fiában. Hadd szülessen meg Ő végre ne csak Betlehemben, hanem a mi szívünkben is.

E fohásszal kívánok Istentől megáldott békés, boldog karácsonyt minden embernek!

Kató Béla

püspök