Románia 2013-ban igyekezett „szorgalmas tanulónak” mutatkozni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött megállapodásban foglaltak teljesítése kapcsán, ám a nemzetközi pénzintézettől éppen csak „átmenő osztályzatot” kapott. Az IMF idén kemény intézkedéseket vár el a kormánytól.

Reformok helyett – időhúzás

A Nemzetközi Valutaalap romániai küldöttségét tavaly júliustól a németországi Andrea Schaecter vezeti, aki a holland Erik de Vrijer helyét vette át. Az új küldöttségvezető első véleménye megegyezik a korábbi vezetők nézőpontjaival, miszerint Bukarest igyekszik úgy tenni, mintha minden erővel a megállapodás tiszteletben tartására törekedne, valójában azonban csupán időhúzásra játszik.

A Nemzetközi Valutaalap korábban – 2011-ben és 2012-ben – viszonylag elégedett volt, ha nem is Románia teljesítményével, de azokkal a vállalásokkal, amelyekben a román kormány még a korábbi szerződésben egyetértett a pénzintézménnyel, és amelyeket a hitelszerződésben rögzítettek. A tavalyi évben azonban a valutaalap már kevésbé volt elégedett azzal a körülménnyel, hogy az esztendő nyomban halasztással indult: Bukarest ugyanis a vállalásokat csak igen kismértékben teljesítette, így a Nemzetközi Valutaalap tavaszig kitolta a határidőt. Románia néhány apróbb kötelezettségét teljesítette ugyan, a legfontosabb vállalásoknak azonban nem tett eleget. Az energetikai és szállítási reformok nem valósultak meg, a gazdaság még mindig gyengén fejlett, a bankrendszer pedig igen törékeny a külső behatásokkal szemben.

Számos reform pusztán ígéret maradt. Így Bukarest, meglehetősen átlátszó ürüggyel elmulasztotta a román államvasutak teherszállítási részlegének privatizálását, nem helyezett magán vezetőséget az állami vállalatok társaságok élére. A Nemzetközi Valutaalap ilyen körülmények között néhány hónapos „akcióidőt” adott a kormánynak, amely azonban ekkor sem tett eleget vállalásainak. A Nemzetközi Valutaalap akkor éppen csak átmenő osztályzatot adott Romániának, nagy jóindulattal elfogadta a kezdeti, bátortalan lépéseket is.

A kormány ez alkalommal azonban ismét ígéretet tett a feladatok teljesítésére. Így júliusban – a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének romániai látogatását követően – megfogadta, hogy legkésőbb szeptember végéig mélyreható reformot hajt végre az egészségügyben. Victor Pontáék szerint eddig az időpontig elfogadják majd az „egészségügyi reformcsomagot”, amely meglehetősen kemény intézkedéseket tartalmaz. Így például előirányozza a kórházi ágyak számának jelentős csökkentését, az állam által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások leszorítását, korlátozza a beutalásokat, a kórházak hatásköreit, 130 betegség esetében kiszámítja a kezelési költségeket, véglegesíti az államilag támogatott gyógyszerek listáját. Az ígéretek között szerepelt több gazdasági reformintézkedés is, amelyet a kormánynak év végéig kellett volna végrehajtania.

2014: kemény intézkedések

Tavaly nyáron Románia újabb – ezúttal csak megelőző jellegű – szerződést kötött a Nemzetközi Valutaalappal. Ennek megfelelően a nemzetközi pénzintézményt két milliárd eurót bocsát az ország rendelkezésére. Az újabb hitelszerződés ugyancsak kemény intézkedéseket ír elő.

Így például a következő esztendőben a kormánynak növelnie kell az adókat és illetékeket. A jövedéki adót a következőkben már nem a lej és az euró árfolyamának megfelelően állapítják meg, hanem az inflációs rátát veszik alapul. Bevezetik az energetikai vállalatok esetében az „oszlopadót”, a kiadott lakásokból származó összegek után is egészségbiztosítási járulékot kell majd fizetni. Mindezek az intézkedések természetesen az állami költségvetési bevételek növelését célozzák. Az egészségbiztosítási járulék csökkentését egyébként éppen a költségvetési mutatók alakulásától teszik függővé.

A lakosság korábban örömmel fogadta Victor Ponta miniszterelnök bejelentését, miszerint a második félévtől kezdődően csökkentik majd a szociális biztosítások terheit – az ígéret beváltására viszont csakis akkor kerülhet sor, ha más forrásokból kiegészül a költségvetés, amelynek tehát az intézkedés nyomán változatlannak kell maradnia.

Minden a költségvetéstől függ

Kevésbé örvendetes viszont a kormánynak az a döntése, miszerint a polgármesterek a jövőben megnövelhetik a természetes személyek házaira és gépkocsijaira kirótt adók, illetékek összegét. A polgármesterek egyelőre igen óvatosak, és csak kevesen éltek mindeddig ezzel a lehetőséggel. Az adóterhek növelésének mértékét a helyi hatóságok dönthetik el, annak arányában, hogy elkerüljék a tartozások felhalmozását.

A szociálliberális kormány megszünteti az egyéni csődjelentés mechanizmusát, arra hivatkozva, hogy ezzel elkerülhető lenne az, hogy természetes személyek kivonják magukat hitelrészleteik törlesztése alól.

Tovább csökken majd a közalkalmazottak száma, a kormány ugyanis ígéretet tett arra is, visszafogja a közalkalmazotti apparátust. Ezzel egyidőben viszont növekednek a fizetésekre fordított alapok, amelyek a következő évtől kezdve egymilliárd lejjel lesznek nagyobbak a jelenleginél. Igaz, ennek az összegnek a felét csupán a jövő esztendő második felétől folyósítják, méghozzá a költségvetési mutatók várakozásnak megfelelő alakulása estén.

A kormány nem menekül meg a román államvasutak szállítási részlegének, oly sokáig halogatott privatizálásától sem. A Nemzetközi Valutaalap most már „agresszív privatizációt” kért a Ponta-kabinettől, ami egyebek között személyzeti létszámcsökkentést, az elavult vasúti kocsik ócskavasként való eladását, valamint a vasúti szállítások eladósodott ügyfelek számára történő tételezi fel.

Méltányolt tények. Románia az „átmenő jegyet” néhány olyan teljesítményéért kapta, amelyek megnyugtatták a Nemzetközi Valutaalapot a román gazdaság helyzetét illetően. Így például a valutaalap méltányolta a tényt, miszerint a kormánynak a román gazdaságot makroszinten sikerült egyensúlyba hoznia, a költségvetési hiány elfogadható és fenntartható szintet ért el, az infláció úgyszintén csökkenő tendenciát mutatott. Jelentősen nyomott a latban az is, hogy az Európai Unió megszüntette a Románia ellen a túlzott deficit miatt indított eljárást. A Romgaz vállalat felkerült a bukaresti és a londoni értéktőzsdére, a Transgaz részvényeinek 15 százaléka vevőre talált a börzén, végül az is sokat nyomott a latban, hogy Románia december 23-án kifizette a 2009-ben felvett kölcsön utolsó részletét, 122,3 millió eurót.