Gazdasági szakértők egyetértenek abban, hogy 2014. nehéz esztendő lesz Románia számára. Sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem fejlődik majd a kívánt ütemben, a nemzeti valutára súlyos nyomás nehezedik. A bruttó nemzeti össztermék feltehetően 2 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly, ez az ütem azonban nem elegendő az életszínvonal emeléséhez.

Növekvő infláció, értékvesztő lej

Banki elemzők úgy vélik, a román gazdasági gyarapodási üteme 2014-ben alig 2,3 százalékos lesz az idei 3 százalék helyett, mivel csökkenni fog a mezőgazdaság hozzájárulása a gazdasági fejlődéshez. A Román Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza, Eugen Şinca szerint ez nagyon alacsony ütemnek számít, hiszen a román gazdaságnak ennél jóval nagyobb ütemben kellene gyarapodnia ahhoz, hogy az ország belátható időn belül tagja lehessen az euróövezetnek. 

Az UniCredit Ţiriac bank szakemberei ennél is borúlátóbbak. Szerintük a gazdasági fejlődés idén csupán 2,6 százalékos lesz, jövőre viszont nem haladja meg a 2,1 százalékot. A Garanti Bank ezzel szemben pusztán 2 százalékos növekedést jelez előre, az idei gazdasági fejlődést pedig 2,4 százalékra teszi.

Az inflációt illetően sem túlzottan optimisták a szakértők. Felméréseik szerint ugyan a pénzromlás a következő év első négy hónapjában nem haladja majd meg az 1-1,5 százalékot, az esztendő hátralevő részében viszont elérheti a 3,5-4 százalékot is. Az UniCredit Ţiriac Bank közgazdásza, Mihai Pătrulescu véleményének megfelelően ugyanis a mezőgazdaság jövőre gyengébben teljesít majd, mint idén, az üzemanyag jövedéki adójának emelkedése pedig automatikusan áremelkedésekhez vezet, és legkevesebb 0,4-0,6 százalékkal járul hozzá az áremelkedésekhez.

Ami a lej árfolyamát illeti, a nemzeti valuta euróhoz illetve dollárhoz viszonyított árfolyama viszonylag stabil maradt, 2014-ben azonban ilyen tekintetben is jelentős ingadozások várhatók. Az euró árfolyama várhatóan 4,35 és 4,65 lej között ingadozik majd, az Egyesült Államok Központi Jegybankjának részvényvásárlási programjától, illetve a romániai európai parlamenti és államfő-választásoktól befolyásolva. Más szakértők valamivel derűlátóbbak. A Garanti Bank vezető közgazdásza, Pál Rozália például csupán 4,55 lejes euróárfolyammal számol.  Nem kizárt, hogy a külföldi beruházók közül többen is csökkentik majd romániai pénzügyi jelenlétüket, márpedig minden ilyen irányú változás károsan befolyásolja a nemzeti valuta árfolyamát.

Olcsóbb – de nehezebben elérhető hitelek

Jó hír viszont 2014 viszonylatában az, hogy nagy valószínűséggel olcsóbban lehet majd lejhitelhez jutni, a Román Nemzeti Bank pénzügyi politikájának következtében. Nem kizárt ugyanis, hogy a központi jegybank 4 százalékról 3,5 százalékra viszi majd le az alapkamatot. A lejhitelek kamatai immár nem magasabbak az euróban felvett kölcsönök kamatlábainál, a következőkben pedig tovább olcsulhatnak majd.

Az viszont már kevésbé várható, hogy a bankok könnyebben hiteleznek majd jövőre, mint idén. Ennek következtében a vállalatok maguk is csak igen nehezen juthatnak majd bankkölcsönökhöz, így hát a szükséges pénzt vagy kötvények kibocsátásával vagy pedig tőzsdei listázással szerezhetnék be.

Gazdasági elemzők azon a véleményen vannak, hogy a román gazdasági tevékenység elsősorban éppen a nagy energetikai vállalatok tőzsdei szerepeltetésével, a közúti útrendszerbe történő jelentős beruházásokkal, a helyi erőforrásokkal való jobb gazdálkodással, az európai uniós alapok lehívásának számottevő javításával javítható fel.

Nagy lehetőségek rejlenek a hazai idegenforgalomban is, amelynek minőségét azonban nagymértékben javítani kell. Számítások szerint Románia évente legkevesebb 300 millió eurót veszít a rossz közutak, a minőségileg gyenge szolgáltatások miatta, amelynek következtében a lehetőségekhez képest túlságosan kevés turista érkezik az országba, de jelentősen javítani kellene az élelmiszeripar tevékenységén is.

Minden drágul

Az elemzők egyetértenek abban, hogy 2014-ben további nagymértékű drágulásokra kell számítani. Jóllehet a kormány három hónappal elhalasztotta az üzemanyag literenkénti 7 eurócenttel történő emelésére vonatkozó tervét, valamennyi területre begyűrűzik azonban az, hogy a jövedéki adót ezentúl nem a lej-euró árfolyama, hanem az euró 2012. októberi lejárfolyama, illetve az infláció mértéke szerint számítják majd. Így tehát a jövedéki adót 2014-ben 4,73 lejes euróárfolyamon számítják ki. A számot az euró 2012. októberi, 4,5223 lejes árfolyama valamint a 2013. szeptemberi 4,77 százalékos infláció szerint állapították meg.

Ugyancsak dráguláshoz vezet a Transelectrica döntése, amelynek megfelelően 2014-től drágul a villamosenergia szállítása, amely a jelenlegi 4,72 lejről januártól 21,16 lejre drágul, miután az Országos Energiaszabályozó Hatóság jóváhagyta a vállalat ilyen irányú kérelmét. De 52,63 százalékkal növekednek a lakosság által fizetendő hálózatkezelési költségek is, amelyek 1,14 lejről 1,74 lejre drágulnak, az energetikai cégek pedig nyilvánvalóan a lakosságra hárítják át az úgynevezett oszlopadót is.

A földgáz januártól a lakosság számára 1, a jogi személyek számára 2 százalékkal drágul. A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodás szerint az Országos Energiaszabályozó Hatóság március elsejétől ismét módosítja a földgázárakat.

A benzin és a nyersolaj januártól várhatóan literenként 9 banival lesz drágább. A jövedéki adó emelkedése miatt többet kell majd fizetni a szeszesitalokért – ideértve a sört is –, a dohánytermékekért, a földgázért, a szénért, az elektromos áramért, a kávéért. De drágábbak lesznek a luxustermékek is, mint például az arany- és platinaékszerek – a jegygyűrűk kivételével –, a szőrmebundák, a jachtok, a nagyteljesítményű terepjárók.