Elsősorban a belpolitikára való koncentrálás és a kampányok jegyében telt a 2013-as év Kínában. Az új kormány a folyamatosság zászlaja alatt reformok sorát hirdette meg.

Kampány a korrupció ellen

A kelet-ázsiai ország 2013-as évének legfontosabb eseménye a minden tíz évben egyszer esedékes, március eleji hatalomváltás volt. A Kínai Országos Népi Gyűlés, a törvényhozás éves ülésén Hszi Csin-ping pártfőtitkárt államfővé, Li Ko-csiang korábbi miniszterelnök-helyettest kormányfővé, Csang Tö-csiangot pedig a parlament elnökévé választották. A hatalomátadás egyben generációs váltást is jelentett: elődeiknél fiatalabb, mi több, külföldi tapasztalattal rendelkező döntéshozók léptek színre.

Hszi Csin-ping már tavalyelőtt, év végén nagyszabású kampányt hirdetett, amelynek célját az állami hivatalok megítélésének javításában jelölte meg, azzal a szándékkal, hogy megnövelje a bizalmat a társadalom vezető erőiben. Bejelentésének megfelelően a 2013-as év belpolitikailag mindenek előtt éppen ennek a kampánynak a jegyében telt el. A törekvések középpontjába a hivatali korrupció letörése került, melynek következtében egész év során mintegy 15 tartományi rangú és több száz magas beosztású hivatalnok volt kénytelen posztjáról távozni.

A hivatalnokok „kötelező szerénysége”

A távozók között ott volt többek közt a korábbi vasútügyi miniszter, Liu Csi-csün, és az elmúlt évtizedek leghangosabb politikai botrányát kavaró egykori csungkingi pártvezér, Po Hszi-laj.

De átfogó kampány indult a takarékosság fokozására és a bürokrácia visszaszorítására is. A hivatalnokok „kötelező szerénysége” több lépcsős szigorítást eredményezett. Ezeknek a során az intézkedések december végén a fogadások menüjétől kezdve a testőrök számának korlátozásáig számos területre kiterjedtek, a luxus mára szinte szitokszóvá vált állami körökben.

Ugyancsak központi kampány kezdődött az internetes pletykák letörésére, a szeptember végén már a 600 milliót is meghaladó nagyságú online közösséget megregulázandó. Meghirdetése óta a hatóságok több ezer honlapot zártak be, tucatnyi „véleményvezért” hallgattattak el, számos befolyásos személyiség blogját függesztették fel. Szeptember óta a büntetés is szigorodott: hazugságok terjesztéséért már több éves börtön is kiszabható.

Lazítottak az „egyke-politikán”

Komoly reformokat hirdetett meg az új kormány a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának november eleji, harmadik plénumán. Bejelentették többek közt az egyke-politikaként ismert családtervezési rendelkezések fellazítását, a lakóhely-regisztrációs rendszer az urbanizáció felgyorsítását segítő változásait, az egészségügyi és nyugdíjrendszer az elöregedő lakosság problémájának kezelését szolgáló fokozott liberalizációját, az igazságszolgáltatási rendszer reformját. Az előző évekhez hasonlóan 2013 is számos élelmiszerbotrányt hozott, a hazai fogyasztók védelmére ugyanakkor egész évben ellenőrzések zajlottak, melyek látványos lebuktatásokat, nyilvános bocsánatkéréseket hoztak a vállalatok részéről.

Csökkenő gazdasági növekedés

A külföldi sajtóban valószínűleg a „Nagy Szmog Éveként” tartják majd számot 2013-at – mind az év elején, mind az év végén történelmi rekordok dőltek meg  a légszennyezés tekintetében országszerte.

Az egészségügyi aggodalmakat növelte a madárinfluenza egy újabb típusának, a H7N9-es altörzsének felbukkanása, mely december elejéig 140 embert betegített meg, s 45 ember halálát okozta, igaz, emberről emberre terjedése december végéig nem bizonyított.

Gazdasági téren a 2013-as év lassuló növekedést hozott: a bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme 7,8-ról az előzetes becslések szerint 7,6 százalékra csökkent. Ez ugyan második éve jelent 8 százalék alatti értéket, de így is felette van a 7,5 százalékos központi célnak. Sikerült az infláció kordában tartása is, mely jóval a 3,5 százalékos cél alatt, 2,7 százalék körül várható idén. Nem sikerült ugyanakkor idén sem lehűteni a túlfűtött kínai ingatlanpiacot, ahol az árak erőteljes növekedése egész év során fennmaradt.

Külpolitikai sikerek

A novemberi plénumon elhatározott gazdasági reformok középpontjában a szabadversenyes piac befolyásának növelése áll, mely általánosságban is a korábbinál kedvezőbb vállalkozói és befektetői környezetet teremt az országban. Szintén a gazdaság további liberalizációját segíti, az úttörő jellegű kísérletként szeptember végén megnyitott a Sanghaji Szabadkereskedelmi Övezet, amely a később bevezetendő, országos reformok előtt szolgál majd irányadóként. Külpolitikai téren fokozódó érdeklődés mutatkozott az új kínai vezetés iránt: Pekingbe 2013-ban mintegy félszáz állam legfelsőbb vezetői látogattak el.

Hszi Csin-ping államfő 15 országban tett hivatalos látogatást, ezek közt június elején az Egyesült Államokban Barack Obama amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseket. Li Ko-csiang miniszterelnökként kilenc országot keresett fel, köztük november végén Romániát, ahol a Kína és Közép-Kelet-Európa csúcson vett részt. A kínai sajtó igazi fordulópontnak nevezte 2013-at a kínai külpolitikában, mondván új típusú kapcsolatok építése kezdődött a többi nagyhatalommal, így Oroszországgal és az USA-val. Nem javult ugyanakkor a hűvös kínai-japán viszony.

(Anyagunk címoldalas illusztrációjának forrása: affairstoday.co.uk)