A koppenhágai kritériumokat számon kérő jelentéstervezetet fogadott el Strasbourgban az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága. A Louis Michel belga liberális EP-képviselő által készített jelentéstervezetet politikai megfigyelők szerint Romániának is szól.

Pénzmegvonással is büntethetnek

Az alapjogok az EU-ban 2012-ben című jelentéstervezethez nagyon sok módosító indítványt nyújtottak be, a képviselők nemrégiben ezekről szavaztak. A dokumentum lényege az, hogy az unió alakítson ki olyan mechanizmust – az úgynevezett koppenhágai mechanizmust –, amely kötelezővé teszi a tagállamok számára a koppenhágai kritériumok betartását az uniós csatlakozás után is. A koppenhágai kritériumok pedig éppen az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket tartalmazzák.

A jelentés a legátfogóbb felülvizsgálata az európai uniós szintjén talán legérzékenyebb kérdéskörének megoldását – az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, ideértve a jogállamiságot is – szolgáló munkaeszközöknek és kritériumoknak.

A LIBE által elfogadott dokumentum számos ponton konkretizálja a Tavares-jelentésben javasolt koppenhágai mechanizmus tervét. Egyebek között javaslatot tesz rendszeres és objektív mutatók kidolgozására, állandó jellegű, összehasonlító értékelés bevezetésére. Ezek a részben az Európa Tanács, részben az ENSZ, részben pedig a civil szervezetek jelentőseire alapoznának.
Louis Michel  jelentése ugyanakkor nem feledkezik meg a szankciókról sem, amelyek akár az európai uniós pénzforrások folyósításának felfüggesztéséig is terjedhetnek.

Koppenhágai bizottság létesülne?

A jelentéstervezet szerint az új koppenhágai mechanizmus ellenőrizné, mennyiben felelnek meg a tagállamok az uniós követelményeknek, kötelező ajánlásokat tenne, és szankciókat foganatosítana a tilosban járó tagállamokkal szemben. A képviselők a lisszaboni szerződés hetes cikkének módosítását is javasolják (amely akkor lép életbe, ha egy tagállam esetében világos kockázata van az uniós értékek megszegésének), ezzel azt kívánnák elérni, hogy elválasszák a „kockázatot”, illetve az értékek tényleges megsértését. A szöveg sürgeti a „koppenhágai bizottság” létrehozását is, amelynek keretében az EP által kinevezett, alapjogokkal foglalkozó szakértők folyamatosan figyelnék, hogy a tagállamok betartják-e az uniós értékeket.

Politikai szakértők igen fontosnak tartják azt a tényt, miszerint a parlament még azelőtt részletezte elvárásait, hogy a bizottság tavasszal javaslatot tenne arra, miként lehetne a jelenlegi eszközökkel érvényt szerezni az uniós értékeknek, és hogyan kellene módosítani az alapszerződést ennek érdekében.

A jelentéstervezet egyébként számos alapjoggal és társadalmi csoport védelmével foglalkozik, a melegek jogaitól kezdve az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásáig. A dokumentum kitér a hajléktalanok helyzetére is, és leszögezi, hogy azok a nemzeti vagy helyi szintű jogszabályok, illetve politikák, amelyek „kriminalizálják a szükséget szenvedőket”, az alapvető jogok megdöbbentő és embertelen megsértésével egyenlők.

A demokrácia és alkotmányosság válsága

A voksolás legfontosabb üzenete talán az, hogy mielőtt újabb lépéseket kell tenni az uniós értékeket részletező második cikkely érvényesítésének érdekében. Ez a cikkely tételesen kimondja: az európai értékek betartása kötelező mind az unió, mind pedig a tagállamok számára. Ennek az elvnek a megsértése valamely uniós államban, káros kihatásokkal jár más uniós országokra, magára az Európai Unióra is.

Louis Michel jelentésének értelmében az Európai Unió jelenleg mélységes gazdasági és pénzügyi válságban van, amely a demokrácia és az alkotmányosság válságával egészül ki.

Mindez annak is betudható, hogy az unió mindezek kezelésére jelenleg csak a legvégső intézkedéssel, a szavazási jog megvonásával rendelkezik, szükség lenne tehát a szankciók több fokozatának bevezetésére. Így például alkalmazni lehetne a korai figyelmeztetés mechanizmusát, politikai és technikai megbeszéléseket lehetne folytatni az emberi jogokat, a jogállamiságot megsértő államokkal, formális jegyzéket lehetne hozzájuk intézni, de akár az uniós finanszírozást is fel lehessen függeszteni.

Ki lesz az első?

Louis Michel dokumentumát a képviselők végül több módosítás után 38 igen, 18 nem és 5 tartózkodás mellett fogadtak el, a végső szavazásra várhatóan februárban kerül sor az EP plenáris ülésén. A kérdés már csak az, hogy a végső szavazás után vajon milyen gyorsan kerülnek majd alkalmazásra a jelentésben foglalt szankciók, ki kapja majd elsőként a büntetést, amelynek mindenekelőtt az lesz a célja, hogy bebizonyítsa: Brüsszel nem tréfálkozik az emberi jogokkal. A szigor már csak azért is indokolt lesz, mivel az EP-képviselők természetesen mandátumuk megújítására törekednek.

Románia számára mindez igen fontos, hiszen a hazai igazságszolgáltatás helyzetével foglalkozó dokumentumban foglalt megállapítások igen súlyosan nyomhatnak majd a latban.

A Tavares-jelentésre alapozva

A dokumentum valóban a Tavares-jelentésből indul ki, amelyet a portugál zöldpárti képviselő, Rui Tavares dolgozott ki, és amely az alapvető emberi jogok magyarországi helyzetét bírálta benne. A jelentést tavaly júliusban fogadta el az Európai Parlament.

A dokumentum egyebek mellett felszólítja a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított, illetve állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát, vagy „biztosítsák valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt. A jelentés szerzője súlyos aggodalmát fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban.