A Fidesz mankója akart lenni, ma viszont a Fidesztől visz el szavazatokat, és jelentősen megerősödött párttá vált a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Sikerét annak köszönheti, hogy a nacionalista érzelmekre, az elharapózó romagyűlöltre és antiszemitizmusra alapoz, a Magyarország a magyaroké eszmét hirdeti. Mindettől a kormányzó magyarországi pártok sem állnak messze, csak egyelőre „szebb csomagolásban” próbálják meg eladni a választónak a gyűlöletbeszédet.

Három történészhallgató vitája

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik) radikális jobboldali párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) volt.

A Fidesz által 2002-ben elveszített országgyűlési választás után Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéri Arany Korsó sörözőben három huszonéves történészhallgató arról vitázott, hogy szükség van-e egy új – a saját szóhasználatuk szerint – nemzeti radikális pártra. Vona Gábor azzal érvelt: a Fidesz sose lesz képes a nemzeti értékek hatékony képviseletére, a MIÉP pedig avítt és alkalmatlan erre. Az est végére sikerült meggyőznie Kovács Dávidot, a Jobbik Ifjúsági Közösség akkori elnökét és Szabó Gábort. Az év végén egy töki borospincében már tízen ittak áldomást a Jobbik Magyarországért Mozgalom Egyesületre, amely végül egy év múlva, 2003-ban alakult párttá, Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult.

Céljaként a „rendszerváltozás befejezését" és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. A Jobbik Magyarországért Mozgalom önmagát értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálja. A MIÉP háttérbe szorulását követően a magyar radikális jobboldal legismertebb alakulatává vált. A Jobbik az évek során nemcsak Csurka István témáit vagy fontos embereit nyúlta le: mára maga mögött tudhatja az egykori, főleg MIÉP-es értelmiségi háttérbázist. A jobbikosok, ha rendezvényeikre vendégeket hívnak, Nagy Ferótól kezdve Papp Lajoson, Szentmihályi Szabó Péteren, Dörner Györgyön, Chrudinák Alajoson, Pörzse Sándoron, a fideszes Wittner Márián át a komplett Hegedűs famíliáig válogathatnak a nevekből.

A Fidesz mankója lett volna

A 2004-es európai parlamenti választáson nem indultak az ország szerintük elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásul. A 2009-es európai parlamenti választáson viszont közel 15 százalékkal a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP mögött. 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a harmadik legtöbb szavazatot kapott párt lett, így bekerült az Országgyűlésbe. Jelenleg ellenzékben politizál.

A Fidesz ugyanakkor – bár 2002-ben és 2006-ban is számos településen jobbikos támogatással indult – nyilvánosan ódzkodott a Jobbiktól. Jellemző példa, hogy 2002-ben, az első fordulós vereséget követő Kossuth téri nagy tüntetés reggelén segítséget kértek a szervezésben, majd délután egy másik telefonban azt mondták: a Jobbik semmiképp se tegye ki a zászlóit. 

A Fidesz és a Jobbik konfliktusa az EP-választás után kezdett kiéleződni. A Jobbik vezetése úgy érezte, hogy a Fidesz nem veszi őket komolyan és nincs nekik hely a jobboldalon Orbán Viktor pártja mellett. A küzdelemben keményedett a Jobbik stílusa.

Vona Gábor elnökké választása után a Jobbik „békés egymás mellett élést” hirdetett minden jobboldali párttal, ezért a Fidesszel szembeni fenntartásai is mérséklődtek, azonban a Jobbik támogatottságának erősödésével a Fidesz támadásai mind gyakoribbá váltak.

Jobbikos program

2006-ban letakarták Ságvári Endre Budapest II. kerületében található emléktábláját. Augusztusban a Jobbik elindította első pártújságját, a Magyar Mércét (2009-ig jelent meg), decemberben pedig hivatalos színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat és az árpádsávos zászló használata miatt kapott kritikák miatt „felvilágosító kampányt” hirdetett annak „rehabilitálására”, abból a célból, hogy az árpádsávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.

A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, 2007-ben nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a jogfolytonosság útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent Korona-tanra épülő alkotmány visszaállítása szükséges. A program egyebek mellett követeli a stratégiai fontosságú ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a „cigánybűnözés” megállítására.

Szélsőségesek szövetsége      

A Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt is használt cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is. A Magyar Gárda is több településen vonult fel a cigánybűnözés ellen tiltakozva. A fogalom használata heves politikai vitákat váltott ki. Az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában tüntetést tartott a párt székháza előtt „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” ellen.

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor-program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.  A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.

2009. június 14-én a Jobbik együttműködésről egyeztetett Szegeden a Magyar Gárda szervezettel, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, valamint a radikális jobboldal két emblematikus figurájával: Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel.

2012 januárjában három törvény módosítását követelő brüsszeli ultimátumot a Jobbik Magyarország szuverenitásának súlyos megsértésének vélte, tiltakozásképp január 14-én EU-ellenes demonstrációt tartottak, amelyen az Európai Unió zászlaját is elégették.

A közelmúltban egyébként a Jobbikos Gaudi- Nagy Tamás, ügyvéd, képviselő két alkalommal is eltávolította a parlamentből az uniós zászlót: egyszer kidobta az ablakon, másodjára pedig az illemhelyre vitte. Kövér László házelnök mindez ellen még csak nem is tiltakozott.  A 2012. május 13-i kormányellenes tüntetést Vona Gábor a Magyar Élet Menetének nevezte.

Cigánygyilkosságok, halálbüntetés, kasztrálás

A Jobbik egyébként tavaly egy futás közben meggyilkolt nő halála kapcsán rendezett fáklyás felvonulás alkalmával a csendőrség felállításának szükségességéről beszélt, és azt ígérte, ha kormányra kerülnek, akkor visszavezetnék a halálbüntetést, szavatolnák a Magyar Gárda tevékenységét és önfenntartó börtönöket hoznának létre. A Jobbik egyébként bevezetné a pedofilok kasztrálását is.

A Jobbik természetesen nem érte be a tüntetésekkel, tiltakozásokkal. Politikusinak nagy szerepük volt a 2008-2009-ben nagy visszhangot kiváltó cigánygyilkosságokban is, amelyek során szélsőséges erők 9 helyszínen támadtak lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal a cigányok otthonaira. A bűncselekmény-sorozatban 6 ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették.

A támadásokat mindig lesből hajtották végre, alapos tervezés után. Az utolsó két gyilkosságnál már kifejezetten az volt a cél, hogy rendezett életvitelű, megbecsült embereket öljenek meg. Így akarták provokálni még jobban a cigány közösséget, azt remélve, hogy még súlyosabb etnikai konfliktus következhet. Az öttagú bírói tanács elnöke szóbeli indoklásában arról beszélt: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen, a rasszista indíték pedig nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, hanem a vádlottak sem tagadták. A büntető bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kimondta a rasszista indítékot is.

A fehérterror módszerei

A Jobbik militarista szervezetei egyébként gyakran hivatkoznak Prónay Pálra és különítményére, a Rongyos Gárdára is, amely az első világháborút után követte el kegyetlenségeit (Prónay egyébként a második világháborút követően a nyilasmozgalomban vett részt). A fehérterror gárdistáit példaképüknek tekintik. Akárcsak a Magyar Gárda és hasonszőrű társai, a fehérterror különítményesei is az akkori társadalom égetői kérdéseire adtak nagyon rossz válaszokat.

A Rongyos Gárda és a Jobbik félkatonai szervezetei közötti hasonlóságok messzire elvezethetnek. Érdekes párhuzamot lehet például felfedezni a fehérterror gárdistái és a magyarországi romagyilkosságok egyik helyszíne, a gyöngyöspatai események között. Gyöngyöspatára 2010 márciusában érkezett a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, és a következő napokban cigánybűnözésre hivatkozva elkezdetek masírozni és igazoltatni Gyöngyöspatán. Ezek után Vona Gábor nagygyűlést tartott a faluban. A gyűlésnek gyakorlatilag ugyan az volt a célja, mint Prónayék idejében: hangulatot felizzítani a „nem kívánatos” személyek (cigányok) ellen, ez volt az első lépés.

A „polgárőrök” és az Eszes Tamás vezette paramilitáris szervezet – a Véderő tagjai – a hetekig terrorizálták a falubeli cigányságot. Verekedést provokáltak a Véderő és a helyi cigányok között, a cigányokat nem szolgálták ki a faluban. Később Gyöngyöspata polgármestere lemondott és helyette a jobbikos Juhász Oszkár lett a polgármester. Mindez Prónay Pál és a különítménye példáját követte, egy valós problémára egy kegyetlen és borzalmas választ adott.