Ők a nem kívánatos magyarok Romániában
A Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda több, szélsőséges tevékenységgel megvádolt tagja számára a román hatóságok megtiltották a beutazást Románia területére. Kommandósok már ki is toloncolták Románia területéről az Új Magyar Gárda tagját, Mikola Bélát.
Ki a nem kívánatos személy?
Az Európai Unió valamely tagországa állampolgárának nemkívánatos személlyé való nyilvánításáról a bukaresti táblabíróságnak kell határoznia, az ügyészség által kijelölt bíró útján. A bíró a közrenddel és nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények javaslatát közvetíti az igazságszolgáltatási hatóságnak.
Az ítélet a döntés pillanatától kezdve életbe lép, még akkor is, ha az érintett személy fellebbez ellene. A táblabíróságnak a nemkívánatos személlyé való nyilvánításra irányuló kérés benyújtásától számítva 10 napon belől meg kell hoznia ítéletét, amelyet meg kell indokolnia. Ha azonban a kérés nemzetbiztonsági okokra hivatkozik, akkor az ítélet alapját képező adatokat és információkat nem kell tartalmaznia a megindoklásnak. A törvénynek megfelelően, a nemkívánatosnak nyilvánított személyt a Román Bevándorlási Hivatal szakosított személyzetének kíséretében szállítják el az ország határáig.
Az érvényes román jogszabály értelmében nemkívánatosnak nyilvánítható az a személy, akinek tevékenysége veszélyezteti a közrendet, vagy pedig a nemzetbiztonságot. A táblabíróság ítélete tíz napon belül megtámadható a Legfelsőbb Bíróságnál, amelynek öt napon belül kell döntenie a fellebbezésről.
A törvénynek megfelelően a nemkívánatosnak nyilvánított személynek egy hónapon belül kell elhagynia Romániát a döntés megszületését követően. Ha azonban a nemzetbiztonságot veszélyeztetni, akkor azonnal távoznia kell. A nemkívánatosnak nyilvánított személyek 1 és 10 év között nem léphetnek be az ország területére, a határidők lejártukkor meghosszabbíthatóak az említet intervallum közötti évvel, ha az illetékesek úgy vélik, hogy az érintett személy tevékenysége továbbra is veszélyt jelent Románia számára.
Arab és kurd terroristák
A bukaresti táblabíróság adatai szerint a román hatóságok viszonylag gyakran élnek a nemkívánatossá nyilvánítás eszközével. Hivatalos információk szerint Románia teljes jogú NATO-taggá válása, 2004 óta egészen 2012-ig összesen 66 személyt nyilvánítottak nemkívánatosnak és távolítottak el az országból.
2004-ben 9 személyt távolítottak el az országból, a csúcsot 2005 jelenti, ekkor 23 ember nyilvánítottak nemkívánatos személynek, 2010-ben 15, 2012-ben pedig 13 személy esetében éltek ezzel a módszerrel.
A nemkívánatossá nyilvánított személyek jelentős része terrorista szervezetekkel állt összeköttetésben. 2012 augusztusában a Román Hírszerző Szolgálat egyebek között nyolc palesztin állampolgár eltávolítását kérte, akik esetében alapos volt a gyanú, hogy a Hamasz terrorszervezettek állnak kapcsolatban és illegális bevándorlási struktúrákat kívántak létrehozni. A nyolc személy Líbiában, Szíriában és a Gáza-övezetben élt, és politikai menedékjogot kért magának Romániában. A nyolc személy legtöbbje nem tagadta kapcsolatait a Hamasszal, ám ennek ellenére letelepedési jogot kértek a román hatóságoktól.
Ugyanakkor nemkívánatos személynek nyilvánítottak egy pakisztáni személyt is, valamint az törökországi kurdot is, aki a Kurdisztáni Munkások Pártjával állt kapcsolatban, aki viszont tiltakozott a kitoloncolás ellen, arra hivatkozva, hogy Romániában semmiféle tevékenységet nem fejtett ki, csupán „mentálisan” tagja a kurd pártnak, mivel népe számára kíván országot és igazságot.
Az „éhező dobrudzsaiaktól” a bombamerényletig
A Romániából 2012-ben kiutasított egyiptomi állampolgár, Ahmed Mahomed Mahmoud Khater a kilencvenes évek elején érkezett Romániába feleségével és két gyermekével. Romániában letelepedve Konstancán három gazdasági társaság ügykezelője lett. A Román Hírszerző Szolgálat akkor figyelt fel rá, amikor kiderült, összeköttetésben áll az arab terroristákat támogató Iszlám Kulturális Ligával és a Taiba Alapítvánnyal. A Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Kivizsgáló Igazgatóság adatainak megfelelően az egyiptomi ügykezelése alatt álló három vállalat bevételét az arab terrorszervezeteknek utalta át.
Khater igyekezett meggyőzni a román hatóságokat ártatlanságáról. Szerinte az általa ügykezelt gazdasági társulások csupán egy tonna babot és három tonna hagymát juttattak el az éhező dobrudzsaiakhoz, ezeket az árukat Egyiptomban vették meg. Khater egyébként egy egyiptomi katonai iskolában végzett, két rokona pedig az egyiptomi hadseregben teljesített szolgálatot, egyikük ezredei, másikuk tábornoki rangban.
Az afgán Mehraj Zazae 2010-ben illegálisan lépett be Románia területére. Néhány nappal később a Hunyad megyei rendőr parancsnokság közlekedésrendészei feltartóztatták. Mint kiderült, Németországba készülődött, ahol bombamerényletet akart végrehajtani. Három társával, két egyiptomival és egy szudánival nem kívánatos személynek nyilvánították és kiutasították az országból.
Mit kockáztatnak a kitiltottak?
Mit kockáztatnak a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda nemkívánatos személynek nyilvánított tagjai, ha nem tartják tiszteletben az ellenük hozott ítéletet? Ha mégis Románia területére lépnek, akkor pénzbírság, vagy három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetés várhat rájuk.
A belügyminisztérium adatai szerint a négy nemkívánatosnak nyilvánított személy szélsőséges-nacionalista szervezetek tagja, és így veszélyt jelent Románia közrendjére és nemzetbiztonságára. A román hatóságok intézkedése a Betyársereg tagját, Tyirityán Zsoltot, Zagyva György Gyulát, a Jobbik politikusát, Szávay Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselőjét és Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját érinti. Utóbbit öt évre tiltották ki Románia területéről.
Mikola Béla esetében a Román Hírszerző Szolgálat „minden kétséget kizáróan” megállapította, hogy 2013-tól kezdődően „a román nemzetbiztonságot fenyegető, szélsőséges tevékenységet fejtett ki”, ezért javasolta nem kívánatos személlyé történő nyilvánítását. A román illetékesek szerint azonban a nemkívánatos személynek nyilvánítottak csak igen nehezen juthatnak be az országba, nevük ugyanis ott szerepel a belügyminiszter tiltólistáján, így már a határnál feltartóztathatják őket.
A négy magyar állampolgár elleni intézkedést Traian Basescu államfő, Victor Ponta miniszterelnök, Gabriel Oprea belügyminiszter, valamint a Román Hírszerző Szolgálat és a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója, George Maior és Teodor Melescanu határozta el közös találkozóján. Traian Basescu ez alkalommal az idevágó román törvénykezés módosítását is szükségesnek tartotta a szélsőséges megnyilvánulások ellen.
- 34231 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34233 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34233 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34235 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34236 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34236 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni