Vasárnap lesz a magyar országgyűlési képviselő-választás, a több mint 10 ezer magyarországi szavazókörbe mintegy 8 millió választópolgárt várnak, míg a külképviseleteken további 28 ezren adhatják le szavazataikat 18 pártra és 1550 egyéni képviselőjelöltre.

A magyarországi szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és este 7 óráig várják a választópolgárokat. A nem hivatalos - 95 százalék körüli feldolgozottságú - eredményekről várhatóan a hajnali órákban adnak tájékoztatást a választási szervek. A parlamenti választás - 1990 óta - most első alkalommal lesz egyfordulós.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak az országgyűlési választáson két szavazatuk van: voksolhatnak arra, akit az egyéni választókerületükben képviselőnek szeretnének, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják.

A 106 egyéni választókerületben azok a jelöltek indulhatnak, akiknek sikerült 500 érvényes ajánlást összegyűjteniük. Az országgyűlési választáson az az egyéni jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, míg a pártok között a rájuk leadott szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. A külképviseleteken a szavazást - magyarországi idő szerint - ugyancsak reggel 6 és este 7 óra között tartják, az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton elkezdődik a szavazás.

A szavazás menete

A Nemzeti Választási Bizottság 18 pártlistát és 13 nemzetiségi listát vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra, így április 6-án egy 18 pártlistát tartalmazó országos listás szavazólapot kapnak a választópolgárok az egyéni képviselők szavazólapja mellé. A két szavazatnak semmi köze egymáshoz: akkor is érvényes tehát, ha valaki például egy fideszes egyéni jelöltre ikszel, de a másik lapon a baloldali, MSZP-Együtt-PM-DK-MLP listára szavaz.

A listán a következő sorrendben szerepelnek a pártlisták: Magyarországi Cigánypárt, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Seres Mária Szövetségesei, Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, Új Dimenzió Párt, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt, Sportos és Egészséges Magyarországért Párt, Lehet Más a Politika, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Magyar Demokratikus Unió, Új Magyarország Párt, Magyar Munkáspárt, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Együtt 2014, Zöldek Pártja, Összefogás Párt, Magyar Szocialista Párt-Együtt – A korszakváltók Pártja-Párbeszéd Magyarországért Párt-Demokratikus Koalíció-Magyar Liberális Párt és a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

A nemzetiségi választóként regisztráltak saját nemzetiségük országos nemzetségi listáját és az egyéni képviselőjelöltek szavazólapját kapják kézhez, miután valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat is állított listát. Ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a nemzetiség országos listájára, a nemzetiség – szavazati joggal nem rendelkező – szószólót küldhet az új országgyűlésbe, de ha a megfelelő számú szavazatot is megkapja a lista, akkor kedvezményes mandátummal akár szavazati joggal rendelkező képviselőt is küldhet az Országgyűlésbe az érintett nemzeti kisebbség.

Bonyolult rendszer

2014-ben a nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. Szintén újdonság, hogy 2014-ben először a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők is szavazhatnak pártlistára. A mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,

a mandátumokat az 5 százalékot – kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15 százalékot – elérő pártok és az 5 százalékot elérő nemzetiségek között kell kiosztani. A pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzáadják, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni.

A mandátumokat táblázatos, úgynevezett D’Hondt-módszerrel osztják szét: táblázatot készítenek, amelynek első sora a szavazatokat, második sora a szavazatok felét, harmadik sora a szavazatok harmadát stb. tartalmazza. A legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, mint ahány „karika” van az oszlopában.

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót, a lista első helyezettjét küldhetik az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, ám nem szavazhat a parlament döntéseikor.

Választási biznisz?

A választási rendszer, főképpen a pártfinanszírozás átalakítása meghozta az állampolgári kedvet a választásokon való indulásra. Miközben az elmúlt négy választáson (1998 és 2010 között) átlagosan 1165 jelölt indult 176 választókerületben, addig több mint 1300 jelöltet vettek nyilvántartásba 106 választókerületben.  Ezzel együtt megnőtt az országos listát állító pártok száma: 31 szervezet jelentette be ez irányú szándékát. E pártok nagy részét inkább az országos lista állításáért kapott állami támogatás hajtja, amelynek felhasználása kevéssé ellenőrzött, sőt támogatottsághoz sem kötött. A kampánytámogatást ugyanis csak az egyéni jelölteknél kötik ahhoz, hogy 2 százalékot támogatottság alatt teljes egészében vissza kell fizetni a pénzt.

A pártok 29 százalékának van csupán olyan programja, amely a honlapján elérhető, és általános célokon kívül minimális vállalásokat, elképzeléseket tartalmaz. Ebben persze a nagypártok is vétkesek, mivel ők sem mutatnak feltétlenül jó példát.

Miután még egy minimális programra sem volt szükség, így fordulhatott elő, hogy az egyéni jelöltek 56 százalékáról, míg az országos listát állítani akarók 71 százalékáról nem tudjuk, mit szeretne tenni egy esetleges választási győzelem esetén. A magyar választási rendszer kidolgozói nyilvánvalóan azt akarták, hogy minden eddiginél többen induljanak a választásokon, ezzel is mutatva, hogy soha ennyire nem volt demokratikus a voksolás.

Országos listák a rendszerváltás után

• 1990-től a 2010-es parlamenti választásokkal bezáróan országos listát azok a pártok állíthattak Magyarországon, amelyek hét területi listát tudtak felállítani, területi listát pedig az a párt állíthatott, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni körzetek negyedében, de legalább kettőben jelöltet állított.
• 1990-ben 12 párt tudott országos listát állítani, közülük 6 jutott a be az Országgyűlésbe: a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. 
• 1994-ben 15 párt országos listája közül lehetett választani, e szervezetek közül ismét 6 ugrotta át a bejutási küszöböt: a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége.
• 1998-ban 12 párt indíthatott országos listát, közülük újból 6 jutott be a Parlamentbe: a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. 
• 2002-ben 8 párt és pártszövetség volt képes országos lista állítására, közülük 4 foglalhatott aztán helyet az Országgyűlésben: a Fiatal Demokraták Szövetsége-Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. 2006-ban 10 párt és pártszövetség állított országos listát, közülük a Fiatal Demokraták Szövetsége-Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége jutott parlamenti mandátumhoz. 2010-ben 6 párt, illetve pártszövetség indíthatott országos listát, közülük a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik valamint a Legyen Más a Politika jutott be a parlamentbe.

Egy felmérés szerint a választani szándékozó erdélyi választópolgárok 64,5 százaléka a Fideszre, 4,3 százaléka az MSZP-re, 3 százaléka a Jobbikra, másfél százaléka az Együtt 2014-re szavazna, 25 százalékuk pedig még nem rendelkezik pártpreferenciával. Az opcióval rendelkező biztos és valószínű szavazók körében a magyar kormánypárt támogatottsága 86,1 százalék, az MSZP és a Jobbik pedig 5,7 illetve 4 százalékon áll. A többi alakulat közül egyik sem éri el a két százalékot. A második legnagyobb külhoni választói tömeget adó Vajdaságban a Fidesz hasonlóan nagy támogatottsággal rendelkezik, ám itt a Jobbik is előnyösebb pozíciókat foglal el. Sokkal árnyaltabbak a szlovákiai magyarok szimpátiái, ám az alacsony honosítási számok miatt ez vajmi keveset számít. A Focus és a Publicus Slovensko intézetek kutatásai alapján a magyar kormánypártokra a felvidékiek 47 százaléka, míg baloldali ellenzékre 41 százalékuk szavazna, amennyiben ez a lehetőség megadatna nekik. A kárpátaljai magyarok körében nem készültek hasonló felmérések.

Határon túli szavatok: 1-2 mandátum

Először szavaznak magyar országgyűlési választásokon határon túli magyarok. Szakértők szerint 1-2 mandátum múlhat a világ minden tájáról érkező szavazatokon.

A zömében 2010 után honosított kárpát-medenceiek mellett elenyésző számban olyan magyarországi születésű kivándorlók is regisztráltak, akik már nem rendelkeznek állandó vagy ideiglenes magyarországi lakcímmel. A regisztrációs kérelmek túlnyomó többsége két régióból, Erdélyből illetve a Vajdaságból érkezett, több mint ötvenezren e-mailen keresztül kérték a regisztrációról szóló elbírálást, így az ő földrajzi helyzetük nehezebben meghatározható, ám nagy részük feltehetően szintén az említett két régióból származik.

Szlovákiában törvény tiltja a kettős állampolgárságot, és Ukrajnában is egy homályos alkotmánybéli cikkelyre hivatkozás bátortalanítja el a magyar állampolgárságra vágyókat. A levélvoksok túlnyomó többsége mindenesetre a Kárpát-medencéből érkezik majd, tehát érdemes néhány pillantást vetni az itt élők politikai preferenciáira.