XXIII. János második csoda nélküli és II. János Pál gyors szentté avatása
Több mint ötven év kellett XXIII. János szentté avatásához, amelyhez az előírt második csodatevés sem volt szükséges. A hívők által már a temetésén szentnek kikiáltott II. János Pált kevesebb mint tíz év alatt kanonizálták.
II. János Pál 2005. április 8-ai temetésén a hívők Santo subito! (Azonnal avassák szentté!) feliratú táblákat tartották a magasba. Az utód, XVI. Benedek már április végén engedélyezte II. János Pál kanonizációs eljárásának elindítását, amelyhez az egyházi előírások szerint a haláltól számított öt évet kellett volna várni.
A kanonizáció első lépcsőjének számító boldoggá avatás is gyorsan lezárult: a lengyel pápát 2011. május elsején XVI. Benedek avatta boldoggá a római Szent Péter téren bemutatott misével. A szertartáson mintegy másfél millióan vettek részt, közöttük 90 állami és egyházi delegáció. A boldoggá avatáson II. János Pál nyitott koporsóját a Szent Péter bazilika főoltáránál helyezték el, amelyhez a hívők két napig zarándokoltak. Ezt követően II. János Pál földi maradványait visszahelyezték a Szent Péter bazilika altemplomába.
A boldoggá és szentté avatásnak szokás szerint több szakasza volt Lengyelországban és Rómában is, amelyeket az úgynevezett posztulátor következett, vagyis az a teológiában, egyházjogban és történelemben jártas személy, aki mintegy ügyvédként az ügy előremeneteléért felelős. II. János Pál posztulátora a lengyel Slawomir Oder atya volt.
A vatikáni Szentté Avatási Kongregáció előtt zajlott eljárásban 130 tanút hallgattak meg, akik pro és kontra nyilatkoztak az egyházat 1978 és 2005 között vezető pápa kanonizációjáról. A titkosított jegyzőkönyv ellenére a tanúk között szereplő Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetőjének most kiadott könyve arról számol be, hogy Carlo Maria Martini milánói érsek például túl gyorsnak tartotta II. János Pál kanonizációját.
Az eljárás során két csodát tulajdonítottak II. János Pálnak: a hozzá intézett ima meggyógyította a Parkinson-kórban szenvedő Marie Simon-Pierre Normand francia szerzetesnőt, és hasonlóképpen gyógyult meg Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony is. Mindketten jelen lesznek II. János Pál vasárnapi szentté avatásán.
XXIII. János öt évig (1958-1963) vezette az egyházat. Halálától számítva kanonizációja több mint ötven évig tartott. Az Olaszországban "jó pápaként" ismert XXIII. Jánost a jubileumi szent évben, 2000. szeptember 3-án II. János Pál avatta boldoggá. Az ügy posztulátora az olasz Giovangiuseppe Califano atya volt, aki szintén jelen lesz a szentté avatáson.
XXIII. János csodájának Caterina Capitani nápolyi nővér 1966-os meggyógyulása számít. A szerzetesnő azóta már elhunyt, szerzetesrendjének tagjai vesznek részt a szentté avatáson. A két néhai pápa koporsóját most nem állítják ki, a hívők a szentté avatás után a Szent Péter bazilika altemplomában levő sírjaikhoz járulhatnak.
Ferenc pápa 2013. júliusában írta alá a kettős szentté avatás dekrétumát, és pápai hatáskörénél fogva úgy határozott, hogy XXIII. János szentté avatásához nem szükséges még egy csoda.
A szentté avatásra az egész világból várt több ezer újságírónak a VI. Pál vatikáni audienciateremben nyitottak sajtóközpontot. Az események követésében segít a többnyelvű információs honlap, amelyet kiegészít a #popesaints Twitter-fiók, a Facebook és a Google+. Az okostelefonokra külön alkalmazás tölthető le.
Gyakorlati tudnivalók
A hívők készülődése kedd este a római Lateráni Szent János-bazilikában kezdődik, ahol olasz és külföldi fiatalok Slawomir Oderrel és Giovangiuseppe Califanóval találkoznak. A szentek öröksége című találkozót a római egyházmegye szervezte annak a generációnak, amely XXIII. Jánosra nem emlékezhet és II. János Pált is csak idősen és betegen látta.
Szombaton a római városközpontban levő templomok egész éjszaka nyitva tartanak az imádkozni és gyónni kívánó zarándokok fogadására. A nagyobb számban érkező lengyel, spanyol, francia, angol nyelvű hívőknek külön templomokat tartanak fenn, és az arab nyelvűeket is nekik kijelölt templom várja.
A két római metróvonal szombat reggel helyi idő szerint 5.30-tól egészen hétfőig folyamatosan közlekedik. A vasárnap a Szent Péter téren 10 órakor kezdődő szentté avatási szertartásra a résztvevőket reggel fél hattól engedik be a térre. A részvétel ingyenes, nem kell jegyet váltani. A Szent Péter tér és a Vatikán környéke már szombaton le lesz zárva az autós forgalom elől.
Róma különböző útjain és terein 14 óriáskivetítőn lesz követhető a szentté avatás. Ebből tizenegyet a Szent Péter tér és az Angyalvár között állítanak fel. A szentmise lengyel nyelvű egyenes közvetítése a Navona téren lesz, a francia nyelvű a Farnese téren, az angol a Forum Romanumnál.
- 34145 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34147 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34147 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34149 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34150 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34150 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni