Jóllehet Romániában a benzin ára az egész Európai Unióban a legolcsóbb, egy államilag minimáltan fizetésből azonban a román állampolgár csupán három teli benzintartállyal tud megvásárolni, amivel a táblázat – Bulgáriával megosztott – utolsó helyén helyezkedik el. Az esetleges, időleges olcsulások pedig csupán olyanok, mint Lappföldön a nyár: néhány hét alatt átveszi helyüket az újabb drágítás.

Az önköltségen túl...

Romániában a benzin ára messze túlnő az önköltségi összegeken. A román állam valamint az üzemanyaggyártók és -fogalmazók ugyanis számos másfajta kiadást is figyelembe vesznek a végső árszint kialakításánál.

Mindenekelőtt a 24 százalékos áfa az, amely csaknem egynegyeddel megemeli az üzemanyagok árát. Másodjára ott van a luxusadó, amely a dízelolaj esetében 2013. január elsejétől 17 euróval, vagyis a jelenlegi 374 euróról 391 euróra ugrik.

A kőolajárak tekintetében a kormány egyébként az idei évre 4,3001 lej/eurós luxusadót állapított meg, ez az összeg az Európai Központi Bank által 2011. október elsejére megállapított euró-árfolyamból adódik. Idén azonban a lej/euró értéke feltehetően eléri majd a 4,5 lejt, ami az idei évre figyelembe vett árfolyam 4,6 százaléka a tavalyihoz képest. A román kormány az augusztusi költségvetési kiigazításnál a korábban megállapított 4,21 euró helyett máris 4,45 lejes értéket vett alapul.

Harmadrészt fizetni kell a logisztikai költségek „fantázianévre" hallgató összegeket is. Ezekbe beletartozik például az útadó matrica, a téli-nyári gumik költsége is. Az autósnak természetesen be kell pótolnia az üzemanyag-forgalmazók mindenféle kiadásaiba is, így például alkalmazottaik, adóik, helyi illetékeik, felszereléseik, kötelező beruházásaik árába.

Az árak emelésében nem utolsó sorban fontos helyet foglalnak el a beszerzési árak, amelyek magukban foglalják nem csak a nyersolaj felvásárlási árszintjét, de feldolgozási költségeit is. Emellett az autósnak meg kell fizetnie az üzemanyag-felvásárló vagy -feldolgozó cég bankhitelből felvett fejlesztési kölcsöneinek kamatát is – lejben, vagy valutában, dehát ez már szinte mindegy. Végül pedig ott van a kereskedelmi árrés – amit szintén az autósnak kell majd megtérítenie.

Kilencven százalékos emelkedés

Az üzemanyagárak növekedése természetesen a jövőben is folytatódik. Romániai szakemberek szerint nem kizárt, hogy egy liter benzinért már a következő évben több mint 6 lejt is elkérhetnek. Abban az esetben, ha az eurót 4,5 lejes értékben számítják, a benzin ára kilenc banival, a gázolajé pedig hét banival mehet feljebb. Szakértők számításaikat arra alapozzák, hogy a luxusadó a benzin esetében 28, a dízelolajénak pedig 27 százalékát jelenti. Becslésükben még óvatosak is, hiszen a benzinárak átlagos 6,15 lejes árával, a dízelolajnál pedig 6,1 lejes árral számolnak – ennél azonban nagyobb mértékű is lehet az áremelkedés.

Az országban az idei év kezdetétől az üzemanyagok drágultak, miközben az Európai Unió szintjén az árak 2,2 százalékkal visszaestek. Még drámaibb a helyzet az országban, ha figyelembe vesszük a gazdasági válság időszakában, 2009-től mostanáig, a benzin ára 0,66 euróról 1,25 euróra nőtt, ami 90 százalékos emelkedést jelent, miközben az unió szintjén a növekedést mindössze 60 százalékos volt.

A dízelolaj esetében már kevésbé volt látványos az árnövekedés: itt litere a 2009. évi 0,79 euróról mostanra 1,32 euró lett, ami 68 százalékot jelent az Európai Uniós 55 százalékhoz képest.

Csak egy nyertes

Romániában ennek ellenére egyetlen nyereséges kőolajipari cég van, a Petrom. Az idei év első felében a vállalat tiszta haszna 2,02 milliárd lej (461,7 millió euró) volt, tavaly pedig az osztrákok többségi tulajdonában lévő cég romániai nyeresége elérte a 887 millió lejt, üzleti forgalma pedig a 12,2 milliárdot.

A második romániai kőolajipari vállalat, a Rompetrol 18,7 milliárd lejes üzleti forgalommal dolgozott, profitot nem ért el, sőt, veszteségei meghaladták az 50 millió lejt. Igaz, a cégnek 54 millió lejes kintlevőségei vannak, ugyanakkor viszont adósságai túllépik a 91 millió lejt.

Luxemburg az első

Az Európai Bizottság legfrissebb adatainak megfelelően Romániában jelenleg 1,25 euróba kerül a benzin litere, ami a legolcsóbb uniós árak között van; Bulgáriában 1,27, Cipruson pedig 1,28 euró a literenkénti ár. A táblázat túlsó végén Olaszország áll, ahol 1,75 euróért mérik a benzint, majd Görögország és Hollandia következik, ahol 1,74 illetve 1,73 euró az üzemanyag.

Jóllehet Romániában a benzin ára az egész Európai Unióban a legolcsóbb, egy államilag minimáltan garantált fizetésből azonban a román állampolgár a táblázat utolsó helyet foglalja el: csupán három teli benzintartállyal tud megvásárolni, amivel csak Bulgáriát éri utol.

Románia előtt a litvánok állnak, akik a minimálisan garantált bérből négy tele tartállyal tudnak megvenni, majd – 5-5 tartállyal – a magyarok, az észtek, a lettek, a csehek következnek, az állam által szavatolt 232-327 eurós jövedelemből. A táblázat élhelyén a luxemburgiak állnak, ők 33 tele tartály benzint tudnak vásárolni az állam által garantált 1801 eurós fizetésükből, majd az írek következnek, 25 tartállyal, de nem maradnak le sokkal a belgák és a franciák sem, akik 22-szer, illetve 21-szer tölthetik fel kocsijuk tartályát.

Nem állnak rosszul a gazdaságilag régóta elsiratott görögök sem, ők az állam általi szavatolt 877 minimális javadalmazásukból 13-szor tölthetik fel autójuk 40 literes tartályát. Igaz, a görög kormány az állam megmentéséért kifejtett eurós erőfeszítések közepette vállalta, hogy – 750 euróra csökkenti a minimálbért.{loadposition otp}