A növekvő konkurencia miatt egyre több Romániában a megtévesztő élelmiszer-reklám, amely enyhén szólva túlzóan mutatja be az áruk minőségét. A gyártók emellett különböző trükkökkel az árucímkével is megpróbálják átverni a vevőket – derül ki az adevarul.ro összeállításából.

A napilapnak nyilatkozó szakemberek szerint éppen ezért a vásárlónak igen nagy fenntartással kell elfogadnia a reklámok üzeneteit, emellett pedig figyelmesen el kell olvasnia a csomagolóanyagon található szöveget is. Intésük szerint mindenképpen óvakodnunk kell a hatalmas reklámmal meghirdetett, vagy túlságosan élénk, rikító színekbe csomagolt termékektől.

Jóllehet a törvény értelmében az árun fel kell tüntetni az élelmiszertermék által tartalmazott valamennyi vegyi anyagot, ezt a forgalmazók, ha elkerülni nem is igen tudják, de igyekeznek minél inkább elrejteni a szem elől. Gyakran a csomagolóanyag színétől alig eltérő árnyalatban írják fel a csomagolóanyagra, vagy a csomagolás hajlataiba „dugják el” azokat.

Fogyasztóvédő szakemberek szerint kétszer is meg kell gondolnunk az olyanfajta feliratokkal ellátott áru megvásárlását, hogy „csak az íz a fontos”. Az íz a mai élelmiszeriparban már egyáltalán nem meghatározó, hiszen sok esetben mesterségesen hozzáadott ízfokozó anyagok hozzáadásával érik el a „mennyei zamatot”. A nagyon tetszetős csomagolásban kapható élelmiszerek ugyanakkor nem mindig a legfinomabbak, vagyis a „külcsínnek” nem szabad megtévesztenie a vásárlót.

„Duplán halott” állat

Táplálkozástudományi szakértők szerint húst nem is igen lenne szabad a szupermarketekben megvásárolni, még akkor sem, ha az áru vegyi anyagoktól viszonylag mentes. Véleményüknek megfelelően ugyanis az ott kapható hús nem ízletes, a velük kapcsolatos reklámok megtévesztőek. Ezek az állatok ugyanis nem éltek normális életet: laboratóriumi feltételek között nevelték őket, antibiotikumokat, hormonokat kaptak, amelyek következtében két-három hónap alatt érik el hathónapos testsúlyukat, nem láttak természetes napfény, füvet.

A csirkéket inkubátorokban nevelik, egy évig csak a tojásaik miatt, utána pedig a vágóhídra kerülnek. Az állatokat rendszerint kiváló fehérjeforrásnak minősített csontliszttel etetik. A biológus Dana Baciu szerint ezeket az állatokat voltaképpen halott állatokkal táplálják, a vásárló pedig ily módon „kétszeresen halott” állat húsát fogyasztja. A hipermarketekben ráadásul nem ismerik a hulladékot: a lejárt határidejű élelmiszertermékeket különféle vegyi anyagokkal kezelik, megőrlik és más termékekben hasznosítják.

Árleszállítások veszélye

A lapnak nyilatkozó Dan Cain állatorvos, a Vaslui megyei fogyasztóvédelmi hivatal egykori igazgatója a 30-40-50 százalékos „nagy árleszállítások” veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az árleszállításnak csaknem mindig van valamilyen hátsó oka is: lehet, hogy a termék szavatossági ideje néhány nap múlva lejár, vagy más gondok merültek fel az élelmiszerrel kapcsolatosan.

Nutricionisták egyben a hosszabb szavatossági idővel rendelkező termékekben is veszélyt látnak. Ezeket ugyanis általában nem természetes úton állították elő. Ilyen termék például a pasztrami vagy a füstölt bélszín, amelyeket pedig a vásárló „száz százalékosan” húsból készült élelmiszerként fogyaszt. Ugyanakkor nem javallják a reklámokban „gépileg leválasztott” termékként hirdetett élelmiszerek fogyasztását. A vásárlók zöme ugyanis nem tudja, hogy a gépi leválasztás azt jelenti, hogy a húst csontokkal, inakkal együtt dolgozták fel.

Nincsenek csodaszerek

A mosó- és tisztálkodószerek csomagolásáról szintén hiányoznak fontos információk. A Szeben megyei fogyasztóvédelmi hivatal biztosa, Bucur Bara szerint a törvénynek megfelelően például minden körülmények között fel kellene tüntetni valamennyi adalékanyagot, a foszfátanyagokat, az oxigénalapú fehérítőket, a fenolokat, az aromás szénhidrogéneket, a tartósító szereket, pontosan le kellene írni a felhasználási módot, meg kellene jelenniük a különleges óvatossági rendszabályoknak, az irritáló anyagok lajstromának. Ez azonban nem minden esetben történik meg.

Bár a reklámok rendszerint amolyan „csodaszerként” hirdetik meg a kozmetikumokat, ez természetesen a valóságban távolról sincs így. Ezek a szerek tulajdonképpen nem késleltetik az öregedést, nem szabadítanak meg a mitesszerektől, nem teszik ismét simává a ráncos bőrt. Dermatológusok egyetértenek abban, hogy a kozmetikumok javarészében csupa hazug reklámmal van dolgunk. A ráncosodást, a bőr- és hajgondokat csakis a kozmetikus vagy a dermatológus oldhatja meg, a csodaszerek önmagukban semmit sem érnek.

Különösképpen óvakodni kell a parabén tartalmú kozmetikumoktól. A parabének megtalálhatók arckrémekben, fogkrémekben, borotvahabokban, barnítókrémekben, testápolókban és piperecikkekben, a legnagyobb aggodalmat azonban többnyire a dezodorokban fellelhető parabének okozzák. Bár a parabének (leggyakrabban metilparabén, propilparabén és butilparabén) szerepét a mellrák kialakulásában nem lehet egyértelműen bizonyítani, a vegyület veszélye ösztrogénutánzó hormonhatásában áll: megbonthatja a szervezet hormonháztartásának működését, ami elváltozásokhoz vezethet.

Az tény, hogy a rákos szövetmintákban szinte kivétel nélkül fellelhető a vegyület. A reklámok természetesen minderre nem hívják fel a potenciális vevő figyelmét. Ezért a biotermékek az ajánlatosak, amelyek úgyszintén tartalmaznak kismennyiségű vegyszert – ezeket rendszerint nem tüntetik fel a csomagolóanyagon – ám jóval ártatlanabbak a „rendes” kozmetikumoknál.