Állami vállalatok: a beszámított veszteség


-A A+

Az állam hatalmas gyáregységei, az „ipari kolosszusoknak" mondott vállalatok felemésztik az ország nyersanyagjainak valamint áramtermelésének, közszállításának jelentős részét – és jóformán semmit sem termelnek, illetve amit legyártanak, az szinte teljességgel veszteséges.

Statisztikai haszon

Az állami vállalatok nagy része többtíz millió eurós veszteségekkel dolgozik, ezeket az összegeket pedig a költségvetésből fizetik ki. Tavaly ugyan az állam kezében lévő cégek összességükben némi nyereséget hoztak az országnak: a 31 nagyvállalat, 10 milliárd eurós áruforgalom mellett, 7,5 millió eurós haszonnal zárt. Ez igencsak jó eredménynek számított, mert tavalyelőtt például az állam által adminisztrált egységek 180 millió eurós hiánnyal fejezték be az évet.foto-1-termoelectrica

Igaz, a tavalyi eredmény csupán a statisztikák szintjén érvényes. A Termoelectricának sikerült ugyanis eladnia részvényeinek egy részét 337 millió euróért, ami teljesen megváltoztatta az állami cégek nyereséglistáját. A Termoelectrica egyébként a tavalyi esztendőt 151 millió eurós veszteséggel zárta.

Az eltörölt adósságok

Az állam hatalmas gyáregységeinek több mint 145 ezer dolgozója van, munkatermelékenységük azonban kevésbé érdekli a vezetőséget, az csupán egy a kormány által jóváhagyott bevételi és kiadási listájának legvégén. Így aztán a veszteséges egységek alkalmazottait senki sem vonja felelősségre munkájuk termelékenységéért, így ők voltaképpen még akár nyereségesnek is számítanak. Az üzemeknek az állam pontosan tudja, hogy üzemeinek mekkora lesz a vesztesége minden egyes esztendőben – sőt, azokat be is tervezi költségvetésébe –, és azzal is tisztában van, mekkora munkaközösségüknek a munkatermelékenysége.foto-2-cfr

Ez utóbbi szempontból a több mint 24 ezer alkalmazottat foglalkoztató román államvasutak, a CFR Rt, az egyik legnagyobb veszteséggel dolgozó nagyvállalat közé tartozik, amely tavaly csaknem 167 millió eurós hiányt könyvelt el. A CFR Rt az évek során összesen 917 millió eurós hiányt „termelt", erre az összegre az állam idén áprilisban nem talált más megoldást, mint a cég veszteségeinek elengedését – pontosabban azoknak sürgősségi kormányrendelettel részvényekké átváltoztatását.

Az állam ugyancsak elengedte az Országos Kőszénipari Társaság 4,5 milliárd lejes adósságát is, azzal, hogy az átvette a nem nyereséges bányákat, a kohászati ipari kombinátoknál – így például a galacinál, a resicainál, a târgovisteinél – pedig az 1993 és 2002 közötti 1,3 milliárd dolláros veszteségeket törölte el.

A munkatermelékenység nem érdekes

Az állami nagyvállalatok a munkatermelékenységnél – vagyis a dolgozókként végzett munka eredményességénél – két módszert alkalmaznak, amelyeket figyelembe lehet majd venni a költségvetések megállapításakor. Az egyik módozatot a vállalat teljes bevétele jelenti, amit elosztanak az alkalmazásban lévők számával. Ennek a változatnak az alapján a személyenkénti pénzhozamot nézik. A második fajta megoldás már ennél bonyolultabb, a személyenkénti hozamnál felméri azt is, hogy a munkatársak mindegyike milyen tisztséget tölt be, és eszerint differenciálja a munkatermelékenységet.

A Tarom országos légitársaság esetében például a kiszolgált utasok részaránya szerint mérik az alkalmazottak hatékonyságát, a Transgaznál a személyenként felújított gázvezetékek kilométereként, az Országos Autópályák és Országutak Társaságánál a dolgozók munkatermelékenységét a karbantartott országutak éves száma alapján jegyzik.hulei

A veszteséges állami vállalatok között van a Román Posta is, ez a cég tavaly „csak" 43 millió euró veszteséggel dolgozott. Alkalmazottjai évente 41 700 lejt „termelnek", vagyis munkanaponként 160 lejt, a Román Posta nettó átlagfizetése azonban csupán 1800 lej, miközben mondjuk a Hidroelectrica dolgozói háromszor nagyobb bért kapnak – jóllehet munkatársai éves viszonylatban csak 625 lejjel, vagyis napi 2 lejjel járulnak hozzá a cég bevételéhez.

És akkor ott van még a veszteséges állami nagyvállalatok táblázatában a legtöbb veszteséget felhalmozó Országos Kőszénipari Társaság, amelynek minden egyes alkalmazottja havonta több mint 3300 lejt kap, jóllehet évente mindössze 88 lejt – vagyis munkanaponként 33 banit – termel meg. A vállalat tavaly csaknem 99 millió eurós veszteséggel dolgozott, és rajta van a Nemzetközi Valutaalap által megfigyelt állami cégek listáján.tablazat masolat

Magánmenedzserek kerestetnek

Ilyen bérezési rendszer mellett meglehetősen esetleges az állami nagyvállalatok dolgozóinak fizetése. A Pénzügyi Tanács csupán a közelmúltban hívta fel a kormány figyelmét az állam kezében lévő cégek gazdasági és pénzügyi helyzetének felülvizsgálatára, egyebek között a magánmenedzserek mielőbbi alkalmazására is figyelmeztetve.

Az állami cégek esetében a Szállítási Minisztérium ügykezelőségében lévő vállalkozásoknál lezárult a magánmenedzseri tisztségére jelentkezők életrajzi adatainak beadása. Az ezzel foglalkozó „fejvadászoknak" a hónap végére kell összeállítaniuk a rövidlistát, amely tíz menedzsert és 43 igazgató tanácsi tagot tartalmaz majd, olyan nagyvállalatok élére, mint a Tarom, a Metrorex, a Román Államvasutak személy- és áruszállítási részlege, valamint az Országos Autópályák és Országutak Társasága. A névsor a kormány szakilletékesei elé kerül majd.foto-4-metrorex

A lista összeállításával és a rajtuk szereplők jóváhagyásával már csak azért is sietniük kell a hatóságoknak, mivel az intézkedés ott szerepel a Nemzetközi Valutaalappal a kormány által aláírt vállaláslistán, a magánmenedzserek mielőbbi kinevezésére pedig a valutatalap igen nagy hangsúlyt helyez.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X