Romániában vasárnap 18 226 995 szavazási joggal rendelkező állampolgárt várnak az urnák elé az európai parlamenti választásokon, az országnak járó 32 mandátumért 15 párt és nyolc független jelölt pályázik.

A közvélemény-kutatások szerint Románia az európai szocialisták (PES) frakciójába küldi majd a legtöbb (14-16) képviselőt, a jobboldali pártok pedig várhatóan 10-12 képviselőt juttathatnak az uniós törvényhozásba, beleértve az európai néppárti (EPP) tagsággal rendelkező RMDSZ 2-3 képviselőjét. A felmérések 28 százalék körüli részvételt jósolnak.

Ahhoz, hogy az RMDSZ-nek három képviselője legyen, a magyar választóknak minél nagyobb, a román nemzetiségűeknek pedig minél kisebb arányban kell szavazniuk. Kovács Péter kampányfőnök korábban elmondta, egy 8 százalék körüli eredmény a visszaosztás révén már három mandátumot jelenthet.

Vasárnap időközi parlamenti választásokat is tartanak, amelyeken 53 jelölt kíván bejutni a parlamentben megüresedett hat helyre, Hunyad, Szatmár, Temes, Bukarest, Ilfov, Gorj és Galac megyei képviseletében. Tizenkilenc megyében szintén időközi helyhatósági választásokra is sor kerül, így lesznek majd olyan szavazási körzetek is, amelyben mindhárom választásra sor kerül.

Az RMDSZ a szatmári kettes számú választókerület képviselői mandátumának elnyerésében érdekelt. Jelöltje, Nagy Szabolcs az RMDSZ Szatmár megyei ügyvezető elnöke, aki egyedüli magyar jelöltként száll versenybe a mandátumért, korábban kifejtette: bár a magyarság aránya csak harminc százalékos, már 2008-ban is volt rá példa, hogy az RMDSZ jelöltje kapta a legtöbb szavazatot, és a további öt párt jelöltje között várhatóan most is megoszlanak a román szavazatok.

Kik és hogyan szavazhatnak?

A választások 18 532 szavazási körzetben zajlanak az országban, külföldön pedig 190 szavazási körzet létesült. Ezek vasárnap reggel 7 és 21 óra között tartanak nyitva. A választásokon a 18-ik életévüket a választások napjáig betöltő, Romániában vagy külföldön élő román állampolgárok vehetnek részt. Nem szavazhatnak az értelmi fogyatékosok vagy azok a személyek, akikre a választások időpontjában is vonatkoznak a szavazati jog megvonásával kapcsolatok bírósági ítéletek.

Szavazhatnak viszont az Európai Unióhoz tartozó országok állampolgárai, aki romániai választási joggal rendelkeznek, és akik az ország területén laknak. Ezt korábban mindezt jelezniük kellett lakhelyül polgármesteri hivatalánál, ahol külön listákon kaptak helyet.A külföldön élő román állampolgárok csak akkor szavazhatnak Románia jelöltjeire, amennyiben az Állandó Választási Hatóságnál nem szerepelnek más országok jelöltjeire szavazó választókként.

A szavazásra jelentkezők személyi igazolványuk, ideiglenes személyi igazolványuk, turista vagy diplomata útlevelük, a katonai iskolák hallgatói pedig katonakönyvük felmutatásával élhetnek jogukkal. Azok a választók, akinek személyazonossági igazolványok lejárt vagy tönkrement, a választások napján is kicserélhetik okmányukat, amelyet még aznap megkapnak.

Rendellenességek, kihágások

Ha a választások során komoly zavar jelentkezik, akkor a választási körzet elnöke maximum egy órára felfüggesztheti a szavazást.  Mindezt a választási körzet bejáratánál kifüggesztett közleménnyel hozzák a választók tudomására, nyomban a felfüggesztést kiváltó esemény megtörténte után. Ez alatt az idő alatt szavatolni kell a szavazási urnák, a pecsétek, a szavazási cédulák, a választási iroda más anyagainak állandó őrizetét. A felfüggesztés időtartama alatt a választási körzetet a választói bizottság tagjainak legtöbb fele hagyhatja el egyidőben. A választások tisztaságát ellenőrző megfigyelőket nem lehet kötelezni a szavazási körzet elhagyására a felfüggesztés ideje alatt.

A törvénynek megfelelően kihágást jelent, ha a választási bizottság bármely tagja szavazólapot ad a választóknak, mielőtt az igazolta volna magukat, illetve visszautasította a választási listát aláírását, amelyen neve szerepel, és amelynek alapján megkaphatja a választási cédulát, illetve a szavazást tanúsító bélyegzőt. Ugyancsak kihágást jelent, ha a „Votat” feliratú bélyegzőt vagy öntapadós bélyeget nem helyezik el a szavazó személyi igazolványán. A szavazó személyi igazolványát egyébként a választási bizottság tagjai alapos indok nélkül nem tarthatják vissza.

Kihágásnak minősül a kampány lezártát követő szavazási propaganda, a szavazás napján történő, egyik vagy másik jelölt megszavazására vonatkozó „tanácsadás”. A voksoló a választási fülkében csakis egyedül tartózkodhat. A szavazás napján választási bizottság tagjai, a rend felügyeletével megbízott őrszemélyzet nem viselhet pártjelvényeket, más választási propagandát jelentő kitűzőket. A választási bizottság személyzetén, a jelölteken és a megfigyelőkön kívül senki sem tartózkodhat a szavazáshoz szükséges időn túl a választási irodákban.

Vasárnap reggel 7 és 21 óra között tilos alkoholt forgalmazni vagy fogyasztani a szavazási körzeteket védő övezeten belül. A választási körzetek elnökei 21 órakor lezártnak nyilvánítják a szavazást. Az ebben az órában azonban még a szavazásra várakozó személyek élhetnek jogukkal.

Mi is az az Európai Parlament?

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió 500 millió lakosságának érdekeit védő szervezet, és egyike az Európai Unió legfőbb törvénykezési intézményének. Az EP szintű jogszabályokat fogad el, amelyek a tagállamokban, így Romániában is érvényesek. A nemzeti jogszabályok nem lehetnek ellentétesek az uniós joggal.

Az EP-választásokkal a világ második legnagyobb demokratikus választása veszi kezdetét: 400 millióan szavazhatnak az új Európai Parlament összetételéről. A munkáját júliusban elkezdő 751 európai képviselő határozza meg az európai szakpolitikák irányvonalát a következő öt évben, és ők választják meg az Európai Unió végrehajtó hatalma, az Európai Bizottság elnökét is.

Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával közösen az európai törvénykezéssel – irányelvek, rendeletek, döntések meghozatalával – foglalkozik Az Európai Parlament egyelőre még nem rendelkezik törvénykezdeményezői joggal, azaz nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Az Európai Parlament felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését, a tagokat bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Egyben ellenőrzi az Európai Unió költségvetését is. Az EP képviselői helyeinek felosztása nem csupán a tagállamok népessége alapján történik, a kisebb államok több képviselőt küldhetnek, a megfelelő képviselet céljából.

Az Európai Parlament tagjai hét nagy politikai családot alkotnak, ezek a következők: az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportja; az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja; A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja; a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja; az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja; az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja; a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoportja.

Az Európai Parlamentben nincsen kormányoldal és ellenzék. A vita a parlament véleményének kialakításáért folyik, és fontos, hogy a politikai csoportok erős, széles támogatottságú üzeneteket küldjenek a másik két nagy intézménynek, a bizottságnak és a tanácsnak.