A Krím-félsziget elcsatolásával ismét időszerűvé lett egy térkép, amelyet két évvel ezelőtt a figyelmet bombasztikus címeivel felkeltő magazin, az Express Gazeta közölt. A lap szerint az Európa új határait ábrázoló térképet oroszországi külpolitikai szakértők készítették, egyebek között felhasználva Alvin Tofler,  Zbigniew Brzezinski és Samuel Huttington korábbi dolgozatait is.

Novorosszija

Az ukrajnai válság és Oroszország terjeszkedése előtt a legtöbben úgy vélték, a térkép legfeljebb az Oroszországot ismét a világ nagyhatalmainak sorában látni akarók nacionalista érzelmeinek felszítására alkalmas, ám Moszkva egyre agresszívebb külpolitikájának fényében az előrejelzett határmódosítások már valóban felkeltik a szakértők figyelmét is, hiszen a Krím-félsziget elcsatolásával Ukrajna – és Oroszország – határa máris megváltozott. Mindez pedig éppen a térképen jelzettek szerint történt, ahol a félszigetet már két esztendővel ezelőtt orosz területnek tartották. A térképen tanúsága szerint egyébként Ukrajna keleti fele teljes mértékben átmegy Oroszországhoz – az oroszbarát szeparatista mozgalmak most éppen ebben az országrészben erősödtek fel. Ily módon Ukrajna teljes mértékben elveszítené kijáratát a Fekete-tengerre, amelynek egész északi fele Oroszországhoz tartozna.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként nemrégiben, a Krím-félsziget elcsatolását követően, ismét felelevenítette az Új Ororszország – Novorosszija – fogalmát. Mint hangsúlyozta, a cári birodalom alatti Novorosszija által felölelt területek (Harkov, Luganszk, Nyikolájev és Odessza) nem tartoztak Ukrajnához. 

Nyugat-Erdély Magyarországé

Magyarország visszakapná Erdély nyugati felét és a Vajdaságot, Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal, amelytől viszont elszakadna az Oroszországhoz csatlakozó Transznisztria, és ily módon ismét csak határos lenne Oroszországgal, amely igen közel férkőzne a Duna-deltához. De Románia visszakapná az Ukrajnához csatolt Csernovic térségét is, Ukrajna északi fel pedig Galícia néven válna független állammá. Bulgária is területet veszít: a stratégiai fontosságú Burgas kikötő átmegy Törökországhoz. Oroszország magához csatolja Abháziát is, amely viszont visszakapja Dél-Oszétiát.

A térkép érdekessége, hogy Oroszország veszít is területet: lemondana a Kaukázus térségéről, amely emirátussá alakulna.

Nagy-Britannia széthullik

A térkép szerint az Európai Unió állami közül is többnek megváltozik a határa. A módosulásokra elsősorban a kontinens nyugati és középső felében, „Európa szívében” kerülne sor. Ezekben az országokban a belső feszültség, a szeparatista mozgalmak miatt változnának meg a határok. Az orosz szerzők szerint mindez annak is a következménye, hogy a NATO túl sokat akart, túlságosan kiterjesztette határait a keleti irányba.

A „szabály” alól a nagy európai országok sem képeznének kivételt. Nagy-Britannia is szétesne, méghozzá már ebben az évben: a skótok a 2014. szeptemberében megrendezendő népszavazáson az ország függetlensége mellett fognak majd szavazni. A továbbiakban Észak- Írország és függetleníti magát, illetve egységes államot képez majd Írországgal. Ily módon Nagy-Britannia már csak Angliából és Walesből állana.

A szeparatista mozgalmak jelentős mértékben érintik majd Spanyolországot is, amely elveszíti a Baszkföldet és Katalóniát. A „jósoknak” nem volt nehéz a dolguk, hiszen ezeken a területeken már az euró mellett alternatív pénznemek is léteznek, az ottani lakosságnak elege van az Európai Unióból, hiszen a gazdasági és pénzügyi világválság mélyen érintette Spanyolországot. Ráadásul Katalónia lakossága már a függetlenség mellett döntött egy korábbi referendumon.

Független Katalónia ugyan csak a középkor elején létezett, de 20. századi történelmük során a katalánok mindig is törekedtek a függetlenségre, de legalábbis az önrendelkezésre. A Franco halála után elfogadott demokratikus alkotmány a katalán nemzetiségnek is biztosította az autonómiát. A katalánok 2006-ban módosították autonómiarendeletüket, amiben az alkotmányos nemzetiség meghatározás helyett katalán nemzetről beszélnek. A jogilag magasabbrendű kategória pedig immár alapja lehet akár a függetlenségnek is.

Katalónia és Baszkföld elvesztése súlyosan érintené Spanyolországot, hiszen ezek a legiparosodottabb területei. 

Vége a francia „nemzetállamnak”?

Az „egységes nemzetállam”, Franciaország is területeket veszít. A baszkok ugyanis nem érik be a spanyolországi területükkel, észak felé terjeszkedve Franciaország déli tengerparti övezetének egy részét is magukénak követelik. A történelmi Baszkföld nagyobb terület, az autonóm közösség területén kívül a spanyol Navarre tartományt és a francia Pyrénées Atlantique régió egy részét, Basse-Navarre-t, Labourd-t és Soule-t is magába foglalja. A baszk szeparatisták, az ETA terroristái a teljes Baszkföld szabadságáért harcoltak.

De a franciák elveszíthetik Elzászt és Piemontot is, Elzász Lorraine területét pedig visszakapja Németország, amelyhez az I. világháborúig tartozott.

A határmódosulások nagy nyertese egyébként – Oroszország mellett – Németország lenne, amely magához csatolná Luxemburgot is. Lengyelország – ugyancsak Németország javára – elveszítené Pomerániát, Sziléziát és a porosz területeket.

Belgium megszűnne, mint állam, északi fele átkerülne Hollandiához, déli fele pedig Vallónia néven független állammá válna.

„Széthasadó” olasz csizma

Az „orosz geopolitikusok” által megrajzolt térkép szerint Olaszország, valahol a csizma közepén az Ancona-Piombino vonal mentén kettészakadna. Az ország északi fele, Padánia Északi Liga néven alakítana új, független államot. Padánia fogalmát a kilencvenes évek elején az észak-olasz területek elszakadását hirdető Északi Liga támasztotta fel, a terület magában foglalja Olaszország legiparosodottabb, leggazdagabb tartományait – és Dél-Tirolt is. A függetlenségi törekvések komolyságát jelzi, hogy az Északi Liga létrehozta a padániai parlamentet, és nem hivatalos választásokat is szervezett. A függetlenség támogatottsága azonban kérdéses. A padániaiak többsége mindenképpen Olaszország decentralizált átalakítását akarja, a konkrét függetlenség támogatottsága csupán húsz százalék körüli, az elszakadást viszont háromnegyedük tartaná előnyösnek. Az Északi Liga a május végi Európai Parlamenti választásokon jelentős sikert ért el.