Távozott az IMF-küldöttség, de nem csapta be az ajtót
Nem jutottak dűlőre a kormány szakemberei és a Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó küldöttségének tagjai bukaresti tárgyalásaik során. A fő gondot a társadalombiztosítási járulékok román kormány által eltervezett 5 százalékos csökkentése jelentette.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Európai Bizottsággal és a Világbankkal június elején elkezdődött tárgyalások alkalmával a készenléti hitelmegállapodás immár harmadik elemzésére került sor a múlt héten. Az IMF romániai küldöttsége mindenekelőtt a költségvetés idei, első öt hónapos helyzetét, a gazdasági növekedés esélyeit és az állami költségvetés további bevételeit elemezte.
Március közepén egyébként az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta a Romániával tavaly megkötött előzetes egyezmény első és második felmérését és 436,3 millió eurós – 389,4 különleges lehívási jog – összeget bocsátott a román kormány rendelkezésére. Románia számára ezzel 654,4 millió eurós kölcsön felvételére nyílt lehetőség. Az ország egyébként 4 milliárd eurós szerződést kötött az IMF-fel és a Világbankkal, a kormány azonban nem hajlandó a hitellel élni, az összeget viszont felhasználná a nemzetközi pénzpiacokon esetleg bekövetkező megrázkódtatások esetében.
Románia az IMF-hez intézett szándéklevelében azt vállalta, hogy az év második felében jelentősen csökkenti a társadalmi hozzájárulások összegét. A folyamat azonban, a kormány ígéretei szerint, „a költségvetés szempontjából semleges lesz”, a kabinet ugyanis intézkedik az adóalap megfelelő kiterjesztéséért.
Hazai és külföldi pénzügyi szakemberek azonban már korábban figyelmeztették Pontáékat arra, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékos csökkentése elképzelhetetlen lesz az adók és illetékek begyűjtésének számottevő javítása nélkül, annál is inkább, mivel az idei esztendő első negyedében mindebből a tervezettnél egy milliárd lejjel kevesebb gyűlt be a költségvetésbe. Május hónap folyamán például 200 millió lejjel csökkent a költségvetés bevétele a tavalyi év hasonló időszakához képest, jóllehet a múlt hónapban már alkalmazták az üzemanyag literére kivetett 7 eurócentes illetéket, illetve az „oszlopadót”.
Szándéklevél nélkül
Pénzügyi szakértők szerint rövidesen negatív költségvetési kiigazításra kerül sor, mivel a kormány, annak érdekében, hogy pénzt takarítson meg, csökkenteni fogja a beruházásokat.
A következő év már csak azért is nehezebb lesz az ideinél, mivel Románia ígéretet tett amerikai partnereinek a katonai költségvetés növelésére. Emellett a bruttó nemzeti össztermék 1 százaléka alá kell csökkentenie strukturális deficitjét.
A Ponta-kormány – bár az öt százalékos csökkentést az IMF ellenezte – mégis úgy döntött, élni fog az intézkedéssel. Igaz, nem az előre bejelentett módon, vagyis július 1-jétől, hanem csupán október elejétől. Az alkalmazó és az alkalmazottak által egyaránt befizetett társadalombiztosítási járulék csökkentése régi terve egyébként a kormánynak, mindezt politikai kötelezettségvállalásnak tartja. Politikai megfigyelők igen sokan az intézkedés október 1-jére történő halasztását választási reklámfogásnak minősítik, amely majd jelentős támogatottságot biztosíthat a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfő-jelöltjének.
A valutaalap a lépést nem csak költségvetési szempontból ellenzi – azt ugyanis nem hiszi, hogy költségvetési kiesést a kormány be tudná pótolni, például az „oszlopadóból” –, de szerinte az ilyen intézkedéseket év elejére kell időzíteni, nem pedig az év közepére, vagy pláne a negyedik évnegyedére.
A mostani tárgyalások kudarcát jól jelzi az a tény, hogy az IMF romániai képviselői szándéklevél nélkül távoztak az országból, Mindez csak igen ritkán fordult elő, általában olyankor, amikor Bukarest nem teljesíti vállalásait, vagy amikor a feleknek nem sikerült megegyezésre jutniuk a megbeszéléseken. 2012-ben egyébként a Nemzetközi Valutaalap néhány hónapra meghosszabbította a megállapodást, amikor Románia nem tett eleget a kinnlevőségek csökkentésére tett ígéretének.
Mindenki jól jár?
Az IMF most, a következő – feltehetőleg novemberben sorra kerülő – tárgyalásokig a 2015. évi költségvetés kidolgozását várja a kormánytól, amelynek meg kell jelölnie majd az társadalombiztosítási járulék 5 százalékos csökkentésével kieső 2,5 milliárd lej pótlását. Victor Ponta szerint nem kell majd újabb adókat bevezetni – ám ez kormányszakértők szerint is igen kétséges.
A miniszterelnök feltehetően azért szegült szembe az IMF akaratával, mivel véleménye szerint Romániának nincs többé szüksége a nemzetközi pénzintézményre. Ez némileg ellentmond korábbi megjegyzésének, miszerint igen nyugtalanul aludt a sorsdöntő tárgyalásokat megelőző éjszakán. Csakhogy a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás – akár a hitelalapok felhasználása nélkül is – nagyobb bizalmat keltene Románia iránt a nemzetközi pénzpiacokon is, ahonnan a kormány rendszeresen kölcsönöket vesz fel.
A miniszterelnök szerint az IMF-fel, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal megkötött szerződés továbbra is működőképes marad, azt a felek nem szakították meg, nem is függesztették fel.
A társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentéséről egyébként a parlament határoz majd. Victor Ponta reménye szerint az intézkedéssel mind a munkáltatók, mind pedig az alkalmazottak jól járnak, hiszen mindez komoly csapást jelent a szürke munkaerőpiacra, így a hozzájárulással megtakarított összeg egy része ott szerepelhet majd az alkalmazottak bérében, és újabb munkahelyek keletkeznek.
- 34965 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34967 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34967 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34969 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34970 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34970 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni