Drámaian visszaesett Románia lakosságának bizalma a bankokban.

A bizalmatlanság a gazdasági-pénzügyi válságnak, a magas kezelési költségeknek, valamint a betétesekkel való banki visszaéléseknek tudható be. Igaz, elveszi az emberek kedvét a banki megtakarításoktól a 16 százalékos kamatadó is. Legalább is ez derül ki az Transmedia Román Számviteli Iroda felméréséből. A közvélemény-kutatás 14 és 64 év közötti városlakók között készült.

„Szalmazsákos” megtakarítások

A románok fele kizárólag a nagy bankokat részesíti előnyben, egyharmada viszont inkább otthon tartja a pénzét. Az utóbbi szám 25 százalékos növekedést mutat 2006-hoz képest. A megkérdezette 34 százaléka csupán letétek elhelyezésére fordul a bankokhoz, számuk a hét évvel ezelőttihez csaknem megfeleződött. Kölcsönfelvételre 37 százalék használja fel a pénzintézményeket, de kizárólag abban az esetben, ha máshonnan nem tud pénzhez jutni.

Az egyéni szükségletek kielégítésére valamint gépkocsi-vásárlásra bankhitelt felvevők száma jelentősen visszaesett, a 2011. évi 12 százalékról jelenleg alig éri el a 9 százalékot. Idén a kölcsönt felvevők mindössze egyharmadát teszik ki a 2006-os számnak. A hitelfelvétel elsősorban a gépkocsik, az ingatlanok vásárlása esetében esett vissza. A gépkocsiknál csupán a megkérdezettek 1,5 százaléka kívánna részletre autót vásárolni, szemben a 2006-os 5,1 százalékkal.

A betétesek esetében a városi lakosság mindössze 10 százaléka rendelkezik bankszámlával, ez a szám 2008-ban még elérte a 13 százalékot. A mintacsoport 70 százaléka vallja azt, hogy a bankokat csakis az ügyfeleik rovására megszerezhető előnyök érdeklik. A lakosság 60 százaléka igen fontosnak tartja azt, hogy havonta pénzt takaríthasson meg – ám mindez csak a megkérdezettek 28 százalékának sikerül.

Negatív kamatok?

A felmérés szerint egyre több romániait érdeklik a bankok által felsrófolt kezelési költségek. Legtöbbjük szerint ez máris másodlagos kritériummá lépett elő a bankválasztásnál, a bankkamatot követően. Igaz, a bankkamatokat a legfontosabbnak tartók száma viszonylag lecsökkent, a 2006. évi 33 százalékról 22 százalékra.

A folyószámlák száma viszont megnövekedett, igaz, ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy egyre többen kapják fizetésüket cégüktől bankok folyószámlájára. Jelenleg a lakosság közel 30 százaléka rendelkezik lej-folyószámlájával, több mint 25 százaléka kapja bérét bankkártyán.

A bankok népszerűsége feltehetően a jövőben tovább gyengül. Az utóbbi időben csökkenő alapkamatok mellett nem zárható ki, hogy a pénzbetétek negatívan kamatoznak majd – azaz, a betétes kevesebb pénzt vesz fel, mint amennyit betett. Ez a román pénzügyi élet olyan tekintélyes szakemberének véleménye, mint Radu Ghețea, a Bankok Román Egyesületének valamint a CEC Bank elnöke.

Az igen alacsony – és nem kizárt, hogy nemsokára negatívra forduló – kamatok mellett viszont jó hír az, hogy akik vállalkozásba fognak, a jövőben olcsóbban juthatnak pénzhez. Feltehetően ugyanis viszonylag csökkenhetnek majd a cégeknek kiadott összegek kamatai, jóllehet egyes bankok még mindig igen magas kamatokat kérnek. Vannak viszont máris alacsony kamattal hitelező pénzintézmények, mint például a Román-Svájci Alap, amely 3,5-4 százalékos kamattal hitelez. A kis- és középvállalatok jelenleg 3-6 százalékos kamattal vesznek fel kölcsönt, ám ez is csökkenni fog. Igaz, ez a folyamat nem lesz túlságosan látványos – véli Radu Ghetea.

Mennyit ér az 5000 lejes bankbetét?

A bankbetétekre a romániai bankok általában 4 százalék körüli kamatot adnak, ha a betét lejben van, és nagyjából 2,5 százalékot a valutabetétre. 4 százalék fölötti kamatot csak igen kevés bank ad, de a 4 százalékot is csak hosszabb – fél éves, 9 hónapos vagy egy éves – futamidőre folyósítják. A legmagasabb kamatok egyikét – 4,25 százalékot –  TIB Bank adja. Ez a csupán 2013-ban beindul pénzintézmény így igyekszik magának teret nyerni a romániai pénzpiacon. Viszonylag jó kamatokat ad a Pireus Bank és a Marfin Bank, 4,15, illetve 4 százalékkal.

Egy viszonylag szerény, 5000 lejes betét, hat hónapos futamidőre 100 lejt kamatozik, ebből viszont lejönnek még a kezelési költségek és a kamatadó, így a betétes a félév leteltével kevesebb, mint 90 lej alatti kamatot vehet fel. A TIB Banknál a félévre lekötött 5000 lejt például 89,25 lejt kamatozik – a kezelési költségeket, meg a 16 százalékos bankkamatadót levonva.

Az euró esetében a féléves kamat nagyjából 2 százalék, és csak igen kevés bank van, ahol ez eléri a 2,5 százalékot. A „rekordot” itt a Marfin Bank tartja, 3 százalékkal. Vagyis 1000 eurós (nagyjából 5000 lejes) betét esetében itt a kamat 13,86 euró, azaz 61,8 lej. Persze, nyereség fennállhat abban az esetben is, ha az euró lejhez viszonyított paritása növekszik. Eurós betétekre a TBI Bank és a Banca Românească 2,5-2,5 százalékos kamatot biztosít.