Az idei érettségi vizsgára feliratkozott közel 200 ezer tanuló közül 180 ezer jelentkezett a megmérettetésre. A vizsgák eredménye – akárcsak tavaly – ezúttal is siralmas volt.

A kudarc (lehetséges) okai

A kudarcos érettségi okát magyarázva szakemberek egyebek között a méltánytalanul megválasztott érettségi tételekkel magyarázzák. A matematika vizsga esetén például a műszaki profilú iskolákban a tételek nehezebben volta, mint a reálszakosokéi. Normálisan ennek éppen fordítva kellett volna történnie.

Ugyanakkor idén is gondot okoztak a rosszul összeválogatott és nehézkesen megfogalmazott tételek, amelyek nem egyszer minden időszerűséget nélkülöztek. Pedagógusok viszont azzal védekeznek, hogy nem lehet a tudásszint ellenőrzési módján változtatni mindaddig, ameddig változatlan maradnak az oktatási módszerek és rendszerek.

Emellett a tanulók zöme nem vette komolyan a vizsgákat, bár a tanárok – a tavalyi magas bukási arányszám alapján – éppen ennek ellenkezőjére számítottak, abból kiindulva, hogy a vizsgázókat „megijesztette” az elmúlt évi szigor. Ez nem következett be, a diákok korántsem igyekeztek túltenni tavalyi társaikon

{loadposition otp}A kiábrándító eredményekben azonban nem kis szerepet kapott a romániai oktatásban uralkodó zűrzavar. Nem maradhattak káros következmények nélkül például a gyakori minisztercserék, a tanfelügyelők, iskolaigazgatók, többnyire nem szakmai ismérvek, hanem politikai szempontok szerint történő állandó váltogatása. Ráadásul az új tárcavezetők nem elődeik munkáját kívánták folytatni, hanem saját, „eredeti” elképzelésüket akarták gyakorlatba ültetni.

Végül vannak, akik az etnobotanikai szerek használatát is a kudarcot okozó tényezők között tartják számon: a több tanuló is ily módon próbálta meg „doppingolni” magát.

Az idei érettségi vizsgák kapcsán oktatási szakemberek a legaggasztóbbnak talán azt tartják, hogy jóllehet – a 2008-2012. évi líceumi ciklus, valamint a szakiskolák végzettjeit, a tavalyi érettségin elbukottat is figyelembe véve – 338 ezer tanuló állhatott volna a vizsgáztatók elé, mégis csupán 200 ezer jelentkezett. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy mintegy 140 ezer fiatal, egész nemzedéknyi korosztály nem kívánt érettségizni.

Őszi vizsgarend

A most sikertelenül érettségizők számára nincs még veszve minden, hiszen ismét szerencsét próbálhatnak az őszi vizsgákon. A „pótérettségire” az oktatási tárca által megállapított menetrend szerint július 16-20. között lehet beiratkozni, augusztus 20-21-én kerül sor román nyelvből, 20-22. között anyanyelvből, augusztus 21-22-én idegen nyelvből a vizsgákra.

Augusztus 23-24-én mérik fel a tanulók számítógépes ismereteit, majd következnek az írásbelik: augusztus 27-én román nyelvből, 28-án anyanyelvből, 29-én az iskola profiljának megfelelő kötelező, 31-én a választott tantárgyból. Az eredményhirdetésre szeptember 2-án, legkésőbb 16,00 óráig kerül sor, ugyanezen a napon 16,00 és 20,00 óra között lehet benyújtani az óvásokat, a végleges eredményeket pedig szeptember 5-én teszik közzé.

Mihez lehet kezdeni diploma nélkül

Mit tehetnek viszont azok tanulók, akik az őszi vizsgákon is elbuknak? Nos, számukra több lehetőség adódik. Folyamodhatnak munkanélküli segélyhez, hiszen az érvényben lévő törvényeknek megfelelően fél évig havi 250 lejre jogosultak.

Ez természetesen csekély összeg; aki ennyivel nem elégszik meg, az beállhat szakképzetlen munkásnak – bár csupán viszonylag kis számú munkahely közül választhat. Állást kínálnak számukra például az ingatlanügynökségek, dolgozhatnak titkárként, eladóként, árumozgatóként esetleg pincérként. Szakképzetlen munkásként azonban jobbak az esélyeik külföldön, ahol mindenekelőtt idősgondozókat, építkezési segédmunkásokat, mezőgazdasági alkalmazottakat keresnek.

Az igényesebbje beiratkozhat a szakképesítési tanfolyamok valamelyikére. Szakemberek ilyen vonatkozásban egyebek között a mészáros- vagy fodrászképző kurzusokat ajánlják.

De érettségi diploma hiányában akár vállalkozó is lehet a merészebb fiatal – persze elsősorban akkor, ha első lépéseit szülei kellőképpen tudják anyagilag támogatni.

Végül pedig természetesen a sikertelenül érettségiző tanuló azt is megteheti, hogy nekihasal a könyvnek és végigtanulja az évet a jövő esztendei érettségiig, amikor ismét szerencsét próbálhat.

A sikeresek

A sikeresen vizsgázók részaránya országos viszonylatban jóval 50 százalék alatt maradt, alig haladta meg a 43 százalékot, ami csaknem másfél százalékkal marad el a tavaly leérettségizők arányától. Bukarestben a vizsgára jelentkező 39 százalékának sikerült az érettségije. A negatív csúcsot Ilfov megye tartja, 14,65 százalékkal.

Kiváló eredményeket értek el viszont a magyar fiatalok, akiknek körében az országos szinten mért eredményesség megközelíti a 80 százalékot, és valamennyi magyar elméleti középiskola esetében több mint 70 százalékos – közölte Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkár-helyettese. A magyar érettségizők egyébként több mint 180 középiskolában végeztek.
 
Sokkal gyengébben szerepeltek viszont a szakközépiskolák végzősei, akiknek országosan – magyar viszonylatban – mindössze 10-15 százaléka vette sikeresen az akadályt.

Különösképpen jó eredményt értek el idén is a Lauder-Reut iskolarendszer tanulói, akik 100 százalékos arányban tették le az érettségit, 8,8-es átlagos osztályzatot elérve.

Emellett – országosan – 67 vizsgázó ért el 10-es médiát. A legtöbben közülük – 15-en - Iaşi megyében vizsgáztak, majd Argeş megye következik, 11 színtiszta tízessel érettségiző diákkal. A legeredményesebb erdélyi megye, Kolozs, 6 eminens vizsgázóval országosan a harmadik helyre került.