Az adók, illetékek és a közszolgáltatások árai egyre nagyobb részarányt foglalnak el a romániai fogyasztó kosárban. Egyre kevesebbet költünk a háztáji termelésre, és igen gyakran lemondunk a háztartási gépek, berendezések vásárlásáról – derül ki a legfrissebb statisztikákból.

Megnőtt az adók részaránya

Az állam iránti tartozások – adók, illetékek, társadalombiztosítási hozzájárulások – a romániai családok fogyasztói kosarának csaknem 17 százalékára rúgtak az idei esztendő első évnegyedében, ez több mint félszázalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakhoz képest, amikor ezek a költségek a családi kosár mindössze 16,1 százalékát tették ki.

Érdekes, hogy a válságot megelőző években ezeknek a kiadásoknak az átlaga évi 15,9 százalék volt, azaz alig 0,2 százalékkal több, mint 2013 első évnegyedében. Ez azt jelenti, hogy egyetlen esztendő alatt ezek a költségek gyakorlatilag megháromszorozódtak.

Ezt az összeget a romániai családok elsősorban a beszerzések (a Központi Statisztikai Intézet meghatározása szerint) mérséklésével igyekeztek ellensúlyozni. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt év során a romániai családok többnyire lemondtak házak, lakások, telkek vásárlásáról, kevesebbet fordítottak háztáji termelésre (az állatok, baromfik élelmezésére, vetőmagokra, állatorvosi szolgáltatásokra, a háztáji termeléssel járó egyéb költségekre). Minderre ugyanis 2013-ban még a családi kosár 0,3 százalékát fordították, az idei év első negyedében viszont ez az összeg 0,1 százalékkal, 0,2 százalékra esett vissza. A válságot megelőző esztendőben a romániai családok átlagosan a családi kosár 1 százalékát fordították mindezekre a célokra.

Vendéglőznek a romániaiak

A romániai családok az idei év első negyedében többet költöttek fogyasztásra. A fogyasztási kiadások részaránya a családi kosárban a tavalyi első negyedévei 71,5 százalékról idén elérte a 72, 6 százalékot.

A családi kosár legfontosabb fejezete, a fogyasztásra költött összegek struktúrája egyébként az utóbbi évben jelentősen megváltozott. 2014 első évnegyedében a romániai családok kevesebb élelmiszert vásároltak, mint egy esztendővel korábban. Minderre a családi kosár 40,5 százalékát fordították, az előző évi 41,9 százalék helyett. Többet fordítottak viszont a közhasznú szolgáltatásokra. Lakásfenntartásra, víz-, elektromos áram-, földgáz-, egyéb tüzelőanyagok szolgáltatásai esetében mindez a tavalyi első negyedévi 18,8 százalék helyett idén már 19,3 százalékos költséget jelentett.

Érdekes módon azonban a romániai családok, jóllehet takarékoskodtak az élelmiszerek megvásárlásával, az idei évben többet költöttek vendéglőre, cukrászdára, szállodákra. E kiadások részaránya a családi kosárban a tavalyi 1,2 százalékról idén 1,6 százalékra növekedett. Mindez még a válságot megelőz év viszonylatában is magas értéknek számít, hiszen a romániai családok 2008 első évnegyedében ilyen célokra csupán 1,4 százalékot költöttek.

Több pénz az oktatása, kultúrára

Az igencsak jó jel, hogy Romániában az utóbbi évben nagyobb figyelmet fordítottak az oktatásra. Ilyen vonatkozásban a családi kosár 0,7 százalékát költötték, ami enyhe növekedést jelent a 2013. évi 0,4 százalékhoz képest. Ugyancsak nagyobb összegeket fordítottak kulturális célokra is, amely 0,1 százalékos emelkedést mutat a 2013. évi 3,5 százalékhoz  képest.  

Az utazás, közlekedés a családi költségvetésben 5,7 százalékos részarányával ugyanazt a helyet foglalja el, mint egy esztendővel korábban. Nem változtak az összegek a 4,8 százalékkal jelenlevő egészségügy esetében, lábbelire ugyancsak a családi kosár 4,2 százalékát költötték, bútorra, lakásgondozásra pedig megmaradt az előző évi 3,6 százalék. A szeszesitalok és a dohánytermékek árának jelentős drágulása ellenére a romániai családok a családi kosárnak csak a 7,5 százalékát fordították ilyen célokra, ami szintén megegyezik a tavalyi részaránnyal. Ez egyben azt is jelenti, hogy mérséklődött a szeszesitalok és a dohánytermékek fogyasztása.

A családi kosár – lejben

Romániában a családok átlagos jövedelme az idei év első negyedében 2477 lej volt. Ez azt jelenti, hogy személyenként csaknem 928 lej, egészen pontosan 827,7 lej jutott. Ez viszont 5,2 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A családi kiadások ugyanakkor 2226 lejre, vagyis személyenként 833,9 emelkedtek, ami 3,1 százalékos növekedéssel egyenértékű.

A Központi Statisztikai Intézet adatainak megfelelően a jövedelmek a városi lakosság esetében nőttek, a családi bevételek faluhelyen viszont 3,7 százalékkal visszaestek.

A kormány egyébként 2013 januárja óta 34 adót illetéket vezetett be, illetve növelt meg. A legújabb adók közé tartozik a luxusadót az inflációs rátával, azaz 4,7 százalékkal megnöveli intézkedés, az 1,5 százalékos „oszlopadó” valamint a természeti erőforrások kiaknázásáért járó, 25 százalékos megnövelt állami járulék. Mindemellett a polgármesteri hivatalok jogot kapta arra, hogy 20 százalékkal megnöveljék a természetes személyek helyi adóit.