Victor Ponta kormányfő 53, Klaus Johannis 47 százalékot szerezhetne a második fordulóban a felmérések szerint, ám ezt az arányt megfordíthatják a magyar szavazatok.

A jelenlegi politikai erőviszonyok mellett a szociáldemokraták jelöltje – Victor Ponta – nyerné a romániai államfő-választásokat – ez derül ki az INSCOP legutóbbi felméréséből. Legnagyobb vetélytársa a nemzeti liberálisok jelöltje, Klaus Iohannis lenne a második fordulóban.  A felmérés július 1-6. között készült, 1055 fős mintacsoportban, 38 megyében és Bukarestben, plusz-mínusz 3 százalékos hibaszázalékkal.

Két biztos jelölt

Victor Ponta annak ellenére győzedelmeskedne, hogy voltaképpen még be sem jelentette hivatalosan, hogy elindul az elnökválasztásokon. Igaz, célozgatott már rá, de éppen legutóbb jelentette ki, hogy ha újjáalakulna a Szociál-Liberális Szövetség (USL), akkor mindenképpen lemondana az államfő-jelöltségről.

Második fordulóbeli ellenfele, Klaus Iohannis voltaképpen még maga sem hivatalos államfő-jelölt, hiszen a nemzeti liberálisok fúzióra készülnek a demokrata-liberálisokkal és együtt döntenek augusztus elején a közös jelöltről. Az indulásukat bejelentő vagy csak jelöltetésre készülődő, jobb- vagy baloldali politikusok közül pillanatnyilag egyiknek sincs esélye arra, hogy bekerüljön a második fordulóba.

Ponta mindenkit legyőzne

A mostani közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 62,9 százaléka szavazna Victor Pontára. A szociáldemokraták második helyen álló jelöltje, Mircea Geoană alig több mint 37 százalékot kapna (holott ő 2009-ben már volt államfő - egyetlen éjszakáig). Gyenge eredménye ellenére azonban ő még mindig bízik abban, hogy ő lesz pátja államfő-jelöltje, szociáldemokrata vetélytársa, Victor Ponta pedig beéri a miniszterelnöki tisztséggel.

Nagyjából hasonlóak voltak az erőviszonyok a Nemzeti Liberális Párt két elnökjelöltje között is. Pártján belül Klaus Iohannis a voksok valamivel több, mint 66 százalékára számíthatott, Crin Antonescu pedig megközelítette a 34 százalékot.

A két első helyezett még biztosabbnak érezheti pozícióit azoknak a körében, akik biztosan állítják, hogy elmennek szavazni, ilyen tekintetben még inkább lekörözik pártbeli ellenfelüket.

A konkrét neveket felsorakoztató lista tekintetében a mintacsoport tagjainak 43,6 százaléka jelölte meg Victor Pontát. Klaus Iohannisnak – egyelőre – be kell érnie 31,2 százalékkal. A két politikust a Polgári Erő vezetője, Mihai Răzvan Ungureanu követi, de ő még a 10 százalékot sem éri el, majd a jelenleg függetlenként induló Călin Popescu Tăriceanu következik, 4,5 százalékkal. Kelemen Hunor – amennyiben ő lesz az RMDSZ államfő-jelöltje – egyelőre csak 3,5 százalékra tarthatna igényt, de ezzel is megelőzi a 2,8 százalékra taksált Corneliu Vadim Tudort, a 2,6 százalékot elérő Cristian Diaconescut, a Népi Mozgalom Pártjának jelöltjét, illetve a Dan Diaconescu Néppárt elnökét, a 2,5 százalékot összesítő Dan Diaconescut.

A megkérdezettek valamivel több mint 5 százaléka „másvalakit” választana, a 16 százalékot is meghaladja azoknak a száma, kik még nem határoztak, 6,5 százalék döntött úgy, hogy nem megy el szavazni, 4 százaléka pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Második fordulós küzdelmek

A második fordulóba mindezek alapján tehát két politikus kerülne be: Victor Ponta és Klaus Iohannis. E forduló esetében nagy csata várható a két jelölt között. A mintacsoport tagjainak 52,8 százaléka Victor Pontát választaná meg államfőként, 47,2 százaléka pedig Klaus Iohannisra adna voksát. Ezt az arányt azonban megfordíthatnák a romániai magyar lakosság szavazatai, akik egyrészt (a 2000-es államfő-választásokat kivéve, amikor Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor között kellett választania) soha nem szavaztak a Szociáldemokrata Párt jelöltjeire. Másrészt azért szavaznának Klaus Iohannisra, mert ő nemzeti liberális, vagyis jobboldali, harmadrészt pedig akár azért is a nagyszebeni polgármestert részesítenék előnyben, mert ő is nemzeti kisebbségi politikus.

A szociáldemokraták jelöltje azonban jobban állna a második fordulóban, azoknak a szavazata alapján, akik biztosan részt vennének a második fordulós szavazáson. Ez az ország lakosságának 65,9 százalékot teszi ki. E csoportban Victor Ponta már 54,8 százalékot kapna, így Klaus Iohannis meglehetősen lemaradna a maga 45,2 százalékával. 

A szociáldemokraták jelöltje valamivel még magabiztosabban győzne, ha Mihai Răzvan Ungureanuval kerülne a második fordulóba: Victor Ponta 58,3 százalékot kapna, míg ellenjelöltje 41,7 százalékot.

Victor Ponta akkor is fölényesen nyerne, hogy a demokrata liberálisok eddigi jelöltjével, Cătălin Predoiuval kellene megmérkőznie, hiszen a szavazatok 66,7 százalékát szerezné meg ellenfele 33,3 százalékával szemben.

A kormányfő leggyengébb ellenfele a második fordulóban Cristian Diaconescu lenne. A Népi Mozgalom Pártja (PMP) – tulajdonképpen Traian Basescu – jelöltje mindössze 32,5 százalékot kapna a szociáldemokraták államfő-jelöltjének 67,5 százalékával szemben.

Az államfő fantomképe

A román szavazók fiatal, tapasztalt román államfőt akarnak, aki nem föltétlenül ellenfele Traian Băsescunak. A megkérdezettek több mint 81 százaléka tartotta fontosnak a politikai jártasságot – igaz 46,5 százalék azt sem bánná, hogy az új elnök még új lenne a politikai életben –, 65,3 százaléka pedig azt, hogy az államfő román nemzetiségű legyen. E két kritérium azonban mindenképpen Klaus Iohannis hátrányára szól, akinek nincs politikai tapasztalata – és német nemzetiségű.

Annak ellenére, hogy nagy politikai jártasságot kívánnak meg az új államfőtől, több mint 53 százalék mégis fiatal elnököt akar az ország élén látni. Sokan úgy vélik, hogy nem érdekli őket, Băsescu-párti vagy sem az új elnök. Ebben nyilván annak is szerepe van, hogy Traian Băsescu államfői mandátuma csakhamar lejár. Ezen a véleményen van egyébként a megkérdezettek 54,2 százaléka.

A megkérdezettek közel 21 százaléka munkahelyek létesítését várja el az államfőtől, jóllehet ez a feladat sokkal inkább a miniszterelnök hatáskörébe tartozik. Csaknem 12 százalék nagyobb társadalmi segélyt vár el az ország elnökétől, 10,9 százalék a korrupció leküzdését, 9,2 százalék az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a törvények és az alkotmány betartásának  szavatolását várja az államfőtől, 4,2 százalék pedig bírói szerepkört szánna az elnöknek. Azt csak 3,5 százalék állította, hogy az államfőnek gondolnia kell Románia külső megítélésére is.